A munkáltatók, a szakszervezetek és a kormányzat képviselői az EMMA intézményrendszerének létrehozása előtt sok éven át vitáztak az Országos Érdekegyeztető Tanács keretei között, hogy milyen formában állítsák vissza a korábbi munkakönyvet. Nyilvánvaló volt, hogy erre ma már csak egy elektronikus formát lehet alkalmazni, de sokáig nem tudtak megegyezni a finanszírozásról, illetve arról, milyen adatokat tartalmazzon az új nyilvántartás. A szakszervezetek például határozottan tiltakoztak az ellen, hogy a nyilvántartásból az új munkáltató számára kiderüljön a munkavállaló korábbi keresete.

A sok vita után 2004-re sikerült megegyezni az új nyilvántartási forma fő elveiről.

Azóta nem kis munkával a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókra vonatkozóan a teljes körĹąséget megközelítő adatbázist sikerült kialakítani - mondta Oroszlán Andrea, a Foglalkoztatási Hivatal munkaügyi nyilvántartó központjának vezetője az MTI érdeklődésére.

A 2004. május 1. előtti adatokat az Országos Nyugdíjbiztosítótól, illetve az Egészségbiztosítási Pénztártól vették át, majd a múlt év során a cégek együttmĹąködésével ezeket az adatokat is ellenőrizték  - hangsúlyozta Oroszlán Andrea.

A új bejelentéseket is folyamatosan ellenőrzik, egyebek között összevetik a céginformációs adatbázissal. Figyelik, hogy az adott cég létezik-e, és milyen változások adódnak a jogutódlással.

Az eddig regisztrált 6,3 millió munkáltatói bejelentés közül 2,9 millió vonatkozott új munkaviszonyok létesítésére, az ezzel kapcsolatos adatmódosításokra, 1,9 millió pedig a kilépésekre. A fennmaradó mennyiség olyan bejelentéseket jelent, amelyekben, például határozott idejĹą munkaviszonyoknál, a munkáltató egyszerre jelzi a munkaviszony létesítését és a kilépést.

Oroszlán Andrea elmondta: a munkáltatók közül egyre többen használják a korszerĹą, elektronikus bejelentést.

Kezdetben a munkáltatók többsége még a munkaügyi kirendeltségeken személyesen vagy postai úton jelentette be az adatokat. Akkor az elektronikus úton, vagy a telefonos ügyfélszolgálatnál történő bejelentések aránya még 37 százalék volt. Ma már ez átlagosan 63 százalék. A kirendeltségeken történő bejelentések aránya a kezdeti 15 százalékról 6-8 százalékra csökkent, a postai úton történő adatközlések csaknem 50 százalékos aránya pedig ma már 25-30 százalék.