Nagy üzlet lehet az üzleti intelligencia
2006. augusztus 6.
Elgondolkodtató, amikor egyes felmérésekben negatív éllel említik, hogy tavaly például csak 3 millióan használták Magyarországon a világhálót. Persze ha onnan közelítjük meg a kérdést, hogy az olvasni képes lakosoknak ez még a fele sincs, s így nagyobb hányaduk elzárja magát – érdektelenség vagy lehetőség híján – az interneten elérhető információáradattól, akkor lehet negatív felhangja a megállapításnak. Ha viszont azt nézzük, hogy mennyi fogy az írott sajtóból, hányan bújják idehaza a könyvtárak olvasótermeit, vagy próbálnak más, írott formában elérhető információhoz jutni, nem tűnik elkeserítőnek a 3 millió hazai internetező.
A szám alig marad el a két kereskedelmi tévé műsorai iránti érdeklődést jelző adattól, s bár erről ritkábban látni statisztikát, vélhetően bőven meghaladja a nem zenei műsorokat sugárzó rádiók hallgatottságát. A hangsúlynak inkább azon kellene lennie, vajon arra talál-e rá az internetre látogató, ami miatt azt felkereste, elér-e minden számára releváns információt, és vajon ezen információk tulajdonosai is nyertesnek érezhetik-e magukat. A kérdésekre adható, egyik és/vagy másik fél számára kedvező válasz komoly „háttérmunka" eredménye, menedzselt üzleti intelligencia (is) rejlik mögötte. Mint ahogy annak hátterében szintén, hogy például a kampánymenedzsmentnek része legyen-e az internet, egyáltalán mivel, hogyan és kiket érdemes a minél nagyobb találati arány érdekében megszólítani.
Jó üzlet a BI
Az elemzők – Gartner, AMR, IDC – egyediségét hangsúlyozva a versenyelőny megszerzésének kiemelkedő eszközeként a vállalati prioritások között vezető helyen említik az üzleti intelligenciát (BI), illetve annak 2006-os térnyerését. A cégek folyamatosan növelik adataik strukturálásába, valamint üzletiintelligencia-platformjaikba történő befektetéseiket. A nemzetközi színtéren ma már tendencia, hogy az információvá alakított vállalati adatokon alapuló döntések informatikai támogatását az eddigi stratégiai (vezetői) szintről mindinkább kiterjesztik a taktikai és operatív szintek irányába. Ennek következménye a növekvő felhasználószám, a heterogén forrásokból származó adatok és a webes technológiák támogatásának fontossága.
Ésszerűen és célirányosan alkalmazva az üzleti területek (ügyfélkapcsolat, marketing, kereskedelem, partner- és munkatárskezelés, logisztika stb.) csaknem mindegyikének eredményességén javítani képes BI-eszközök és -alkalmazások a folyamatok összességébe bekapcsolódva a leghatékonyabbak. Az erős versenyt generáló piacokon – bank, telekommunikáció – már csaknem egy évtizede eredményesen működő eszközök, megoldások az internetnek is köszönhetően mind elismertebbek, és mind szélesebb körben terjednek.
A következő számunkban hatásaikat és kínálatukat bemutató cikkünk előzeteseként most a BI Consulting független szakértőjének, Arató Bencének a Bixpert Kft. közelmúltbeli rendezvényén ismertetett piaci áttekintésére támaszkodva nézzük át az elmúlt néhány év és a közeljövő nemzetközi, illetve hazai történéseit.
Előtérben és háttérben
Az üzletiintelligencia-eszközök alkalmazásakor a munka java, az adatgyűjtés a back-office-ban zajlik, az adathasznosítás – a megjelenítés, a kiaknázás, a jelentéskészítés és az elemzés, valamint az ismeretlen összefüggésekre is választ találó adatbányászat – pedig a front-officon keresztül történik. Ez utóbbi a szoftvergyártók paradicsoma. Ma már az adattárházak szintjén is léteznek – többek között a Netezza, a DatEllegro kínálatában – dobozos próbálkozások (DW Appliences), egyre több DW-támogatást nyújtanak az adatbázis-kezelők, s – nemzetközi szintéren mindenképpen – lassan helyére kerül a BI szempontjából kardinális adatminőség, illetve -tisztaság kérdése is. Alkalmazásuk viszonylag gyors, a piaci körülményekhez alkalmazkodó terjedésének okára mi sem jobb bizonyíték, mint az az érték, amelyet a vállalatoknál fél évtized alatt durván megszázszorozódott adatmennyiség hordoz. Míg 2001-ben 1,5, addig 2005-ben 100,5 terabájt volt a listavezetőnél (amely nem véletlenül egy internetes óriás, a Yahoo!) tárolt adat mennyisége.
Piaci mozgások
A főbb piaci trendeket nézve a legnagyobb szállítók árbevétele és nyeresége egyaránt megugrott, s bár ezen a piacon is zajlik még a konszolidáció, már inkább csak taktikai szinten. A technológia terén az integráció került a zászlóra. Az újszerű internetes technikák további lökést adhatnak a webes felületek amúgy is növekvő arányának. Az SAP piaci helyzetéből adódóan az SAP BW támogatása a BI-gyártók körében szinte már kötelező gyakorlat.
A piac jelentősebb szereplői közül a Cognos, a Business Objects, a Hyperion az elmúlt 3-4 évben öt-hat felvásárlás révén, míg a MicroStrategy szerves fejlődéssel igyekezett pozícióját erősíteni. De az informatikai alkalmazások és adatbázis-kezelők piacának nagyjai sem nézik tétlenül a BI körüli változásokat. Az Oracle Siebel-felvásárlásának hozadéka új BI-eszközcsalád, így az Oracle-nél kiegészítőből stratégiai pillérré válhat a BI. A Microsoft az intenzív technológiafejlesztés (SQL) mellett felvásárlásokkal is erősít (ProClarity), s legfontosabb invesztíciós területei között a BI is megtalálható. A nemrég bejelentett Microsoft Office Performance Point Server 2007 a teljesítménymenedzselő megoldások körét bővíti.
Nyílik az olló
A felhasználó szempontjából a legnagyobb változás, hogy nemcsak a kiváltságosok, hanem mindenki „BI-tulajdonos" lehet, az üzleti intelligencia ma már az operatív tevékenység támogatásáig gyűrűzött – így biztosítva mind szélesebb felhasználói kört –, s a piaci árazási reakciók kedvező változásában is bízni lehet. Visszatér a korábban száműzött szöveges keresés. A Google OneBoxon kéttucatnyi fejlesztő partner dolgozott, köztük az itthon is képviselt SAS, Oracle és Cognos, de a Cognos, valamint a Hyperion saját fejlesztésekkel ugyancsak próbálkozik. A Google OneBox for Enterprise ugyanazt a technológiát használja, mint amellyel a Google a részvényárfolyamokról vagy az időjárásról tájékoztat, de a SAS Enterprise Intelligence Platformhoz illesztve a vállalat üzleti információinak lekérdezését is lehetővé teszi. A releváns információk gyors elérése a vállalat hatékony döntéshozatalához és az üzleti stratégia megvalósításához járul hozzá.
A nyílt forráskódú szoftverek mind komolyabb kínálata mellett a BI terjedését segíti a majd minden részfeladatra meglévő eszközkészlet (adatbázis, OLAP-motor, adatbányászat, jelentéskészítés, portál) és a már több gyártó által is kínált integrált, komplex platform. A BI-piac fő trendjei – konszolidáció, integráció – gyakorlatilag azonosak az IT-piac egészének trendjeivel, mintegy összefonódnak, amire az Eclips BIRT projektje szolgál jó példaként.
Hazai vizeken
A hazai helyzetet tekintve az adattárházpiacon a SAS és az Oracle a legerősebb, a Microsoft igyekszik, míg az IBM gyengélkedik. (Ugyanakkor a Gartner egy év eleji tanulmányában a SAS-t a vállalatok egészét átfogó üzletiintelligencia-stratégia megvalósítására is alkalmas mélységű, széles spektrumú BI-kínálatot felvonultató, vezető üzletiintelligencia-gyártóként említi.) A lekérdezőeszközök közül a BusinessObjects, a Cognos és a MicroStrategy viszi a prímet, de az Oracle Discovererje is jól teljesít. Az alkalmazások között itthon is sikeres az SAP BW, az önálló alkalmazások piaca azonban szétszórt, és ezen a területen – valószínűleg azért, mert stratégiai eszközöknek tartják a BI-alkalmazásokat, és az azokkal elérhető versenyelőny miatt üzleti titokként kezelik a BI kérdését – elemzők szerint indokolatlanul sok a belső fejlesztés.
Az üzleti szektorokat nézve a bank és a távközlés már meghódított ágazat, sok hagyományos terület (pl. gyógyszeripar, kereskedelem, gyártás) ugyancsak aktív, s üdvözölendő módon az államigazgatás is mind több innovatív projektet indít. Húzó szakterület a pénzügy és controlling (jelentéskészítés, tervezés, megfelelőség), az analitikus CRM (kampánymenedzsment, ügyfélérték-számítás, lojalitás), és egyre nagyobb szerep jut az operatív irányításnak.
A jövőbe tekintve
A jövőre vonatkozó előrejelzések ugyan eltérőek, de pozitívak. 2008-ra az IDC szerint a BI-szoftverek 11 milliárd dollár értékben találnak gazdára, 2007-re az analitikus alkalmazásokra 4,8 milliárd dollárt költ a piac. A 2006-os év az üzletiintelligencia-szoftvereké, amikor is a Garner szerint eladásaik révén mintegy 2,5 milliárdos forgalmat bonyolítanak le az érdekelt cégek. Középtávon az elemzők biztos húzóágazatként említik az üzleti intelligenciát. Ugyancsak a Gartner megállapítása, hogy a vállalati szintű teljesítménymenedzsment iránti növekvő igény és a Sarbanes–Oxleyhez hasonló törvényi szabályozások (ami számos amerikai cég hazai leányvállalatát is érinti) hosszú távon pozitív trendet jeleznek a BI-piac egésze számára.