Bitszemét, avagy a megabájtos e-mailek és az internetes környezetszennyezés

Nem a kismillió pornóoldal vagy a spamáradat az, ami jelen cikkem kiváltója, hanem azok az egyébiránt jó szándékú közlemények, sajtóanyagok, hírlevelek, információk, amelyeknek küldői úgy vélik, hogy mondandójuk csak úgy juthat tudomásomra, ha elegáns HTML-levélben vagy PDF formátumban, netán képekkel teletűzdelt fejléces dokumentumfájlban küldik el mindezt e-mailben, a levél törzsében vagy sok esetben csatolmányként.

Mint újságíró volt idő, amikor úgy gondoltam, hogy levelezőrendszerem egyik mappájában minden sajtóanyagot megőrzök, mégiscsak előfordulhat, hogy valamit néhanapján vissza kell keresnem, egy-egy átfogó cikknél hasznos lehet, ha a témában született bejelentések akár több évre visszamenően is egy mozdulattal előhívhatók a merevlemezről. Úgy gondolom, hogy ha megvalósíthatnám (megvalósíthattam volna) ezt a tervemet, az a sajtóanyagokat küldő PR-osoknak, cégeknek sem lenne rossz, hiszen így tovább élne minden kiküldött betű, promóciós hatásuk akár az évek multával is beépülhetne egy-egy cikkbe. Sajnos e kölcsönösen előnyös megoldásnak éppen a PR-osok és a cégek állják útját, amikor sajtóanyagaikat többmegás levelekben juttatják el a szerkesztőségekbe: nincs az a winchester, amely fél év alatt ne telne be...

Még marketingszakemberek szájából is hallottam azt a - tanító jelleggel kimondott - mondatot, hogy egy online DM-levél legyen elegáns és szép, vagyis a plain text eleve kerülendő, csakis a HTML formátumú levelekkel, a PDF-mellékletekkel lehet célba érni. Hát nálam nem! Egyszerűen nem fogadom el, hogy tele kell szemetelnünk az internetet, hogy különféle gépekről ötven-, száz- vagy ezerfelé elindított megabájtokban lehet csak továbbítani azt a tartalmat, amelyet - épp az interneten - egy 15-20 kilobájtos levélkébe illesztett link segítségével is el lehetne juttatni mindenhová.

Félreértés ne essék: a munkahelyemen és az otthonomban is átalánydíjas, széles sávú internetező vagyok, állandóan kapcsolódva a netre, vagyis engem nem sújt annyira egy-egy terjedelmesebb levél, mint a dial-up kapcsolattal rendelkező internetezőket. És éppen az "always on" állapot teremeti meg azt a lehetőséget is, hogy bármikor rákattintsak a szöveges levelekben elhelyezett linkekre... Vagyis: akkor (és csak akkor), amikor a pár mondatos kísérőszöveg felkelti az érdeklődésemet, lépek tovább, és nézem meg egy microsite-on, weboldalon azt a meghívót, képet, sajtóanyagot, illusztrációt, amelyre a levél utal. Nem a saját költségeim megtakarítása, hanem ennek a nagyszerű hálózatnak a tehermentesítése, a felesleges bitszemét ide-oda küldözgetése mondatja velem, hogy indítsunk valamiféle "környezetvédelmi", "levegőtisztasági" mozgalmat a feleslegesen küldözgetett megabájtok ellen.

Jó lenne, ha ebben az informatikai vállalatok és PR-osaik járnának az élen, hiszen ők akár még arra is képesek, hogy kiszámítsák: ha száz ilyen nagy terjedelmű levélből ötvenet leegyszerűsítenek plain textre plusz egy kattintási lehetőségre, akkor az mekkora fellélegzést jelent az internet egészének, mennyivel gyorsulhat a mindennapi internetkapcsolat nagy és kis sávszélességen egyaránt.

Én mindenesetre meghirdetem a saját SEM (Short E-Mail) mozgalmamat, hirdetve, hogy nemcsak az utcai szemét, hanem a bitszemét SEM lehet civilizált életünk törvényszerű velejárója. És bár ez a cikk a Business Online vezércikkeként ezentúl szép PDF formátumban is elküldhető lenne mindenkinek, aki hosszú sajtóanyagot küld szerkesztőségünkbe, ígérem, csak a Prím Online-ra felkerülő cikk linkjét fogom a Reply gombra kattintva plain textként elküldeni, hátha egyszer az így megszólítottak észreveszik magukat, és többé nem szemetelik tele a netet...

Vértes János
 
 
 

Belépés

 

 

Regisztráció