A Deloitte tanulmánya az elsők között foglalkozik az élettudományi és egészségügyi ágazat biztonsági és titokvédelmi kérdéseivel. A felmérés jelentős gyógyszercégek, valamint a vezető biotechnológiai és gyógyászati segédeszközöket gyártó vállalkozások több mint 90%-át vizsgálta világszerte.

A tanulmány szerint az új szabályozási és piaci nyomásoknak engedelmeskedve az elmúlt évtizedben háromszorosára nőtt azon jelentős élettudományi vállalkozások száma, amelyeknél biztonsági igazgatót alkalmaznak. Ennek oka, hogy az ágazatban egyre inkább előtérbe kerül a biztonság, az információvédelem és az adatbiztonság kérdése.

A Deloitte felmérése alapján a résztvevő vállalkozások 35%-ánál kevesebb, mint két éve létezik biztonsági igazgatói (CSO) munkakör, míg 26%-uk az elmúlt 3-5 évben kezdett foglalkoztatni CSO-t, 22%-uk pedig már több mint 11 éve, bár a feladatkör ezek esetében is szélesedett. A biztonsági igazgató feladatai közé tartozik a biztonsági szabályzatok és stratégiák felügyelete, és a biztonsági osztály irányítása. Némelyek ezen feladatkörökön túl felelnek még az üzletfolytonosságért, titokvédelemért és a fizikai biztonságért is.

"Számos élettudományi vállalkozásnál a biztonsági igazgató a felső vezetés legújabb tagja", mondta el Amry Junaideen, a DTT Biztonsági és titokvédelmi szolgáltatások munkacsoportjának élettudományokért felelős vezetője. "Az élettudománnyal foglalkozó vállalkozások ráébredtek arra, hogy a biztonság felső vezetői kérdéskör, és nem kizárólag a számítástechnikai biztonság kérdéseire terjed ki. Az ágazatban tapasztalható legújabb tendenciák - például a nemzetközi ellátási láncok, a megnövekedett szabályozói nyomásgyakorlás, a tevékenységek kihelyezése (outsourcing) és a márka hírnevének fontossága - azt indokolják, hogy a biztonsági igazgató kulcsszerepet töltsön be minden érintett vállalkozásban."

A tanulmĂĄnybĂłl mindemellett az is kitĹąnik, hogy a szervezetek vegyes eredmĂŠnyeket ĂŠrnek el a biztonsĂĄgi ĂŠs titokvĂŠdelmi programok bevezetĂŠse sorĂĄn:

• a rĂŠsztvevő cĂŠgek 26%-ĂĄnĂĄl tĂśrtĂŠnt illetĂŠktelen behatolĂĄs a biztonsĂĄgi rendszerek ellenĂŠre az elmĂşlt egy ĂŠvben (17% kĂźlső behatolĂĄs ĂŠs 9% belső behatolĂĄs)
• a vĂĄlaszadĂłk 46%-a nem szĂĄmolt be semmilyen illetĂŠktelen behatolĂĄsrĂłl
• 28% nem volt biztos benne, hogy tĂśrtĂŠnt-e illetĂŠktelen behatolĂĄs

A válaszadók elenyésző része számolt be az illetéktelen behatolás okozta konkrét gazdasági hátrányról, aminek valószínűleg az az oka, hogy nem tudják megbízhatóan mérni az ilyen behatolások hatásait:

• a rĂŠsztvevő cĂŠgek 30%-a ĂĄllĂ­totta, hogy semmifĂŠle kĂĄra nem szĂĄrmazott az illetĂŠktelen behatolĂĄsokbĂłl
• 26% nem ismerte a kĂĄrok mĂŠrtĂŠkĂŠt
• 17% nyilatkozott Ăşgy, hogy nem tĂśrtĂŠnt illetĂŠktelen behatolĂĄs
• 7% becsĂźlte Ăşgy, hogy a kĂĄr nem ĂŠrte el az 1 milliĂł USD-t
• 4% szerint az okozott kĂĄr az 1-5 milliĂł USD tartomĂĄnyba esik
• 2% szerint az okozott kĂĄr a 6-10 milliĂł USD tartomĂĄnyba esik
• 2% becsĂźlte Ăşgy, hogy a kĂĄr meghaladta a 20 milliĂł USD-t
• 4% megtagadta az illetĂŠktelen behatolĂĄsbĂłl eredő kĂĄrok szĂĄmszerĹąsĂ­tĂŠsĂŠt

A tanulmány szerint az élettudományi cégek különféle új technológiai megoldásokat is alkalmaznak a biztonság növelése és a szabályozói követelményeknek való megfelelés érdekében. A közeljövőben várhatóan emelkedni fog körükben a rádiófrekvenciás azonosító eszközök (RFID) használata. A tanulmány néhány megállapítása:

• A jogszabĂĄlykĂśvetĂŠssel kapcsolatos kiadĂĄsok emelkedtek az előző ĂŠvhez kĂŠpest.
• A vĂĄlaszadĂł cĂŠgek 34%-a tervezi nyilvĂĄnos kulcsfontossĂĄgĂş infrastruktĂşra projektek prĂłbaindĂ­tĂĄsĂĄt a kĂśvetkező 18 hĂłnapban.
• 41% tervezi smart kĂĄrtya projektek prĂłbaindĂ­tĂĄsĂĄt a kĂśvetkező 18 hĂłnapban.
• A vĂĄlaszadĂłk 25% tervezi biometrikus biztonsĂĄgi intĂŠzkedĂŠsek bevezetĂŠsĂŠt a kĂśvetkező 18 hĂłnapban.

"Operatív értelemben a vállalkozások felismerték, hogy a stratégiák, folyamatok és technológiák hatékonysága létfontosságú a jövőjük, a termékeik és az információs értéklánc biztonsága szempontjából. Jó példa erre az RFID technológia alkalmazása, amellyel nyomon követhetőek a termékek. A technológia nagyban segíthet a cégeknek a szállítás és a készletkezelés területén, valamint a visszáruk feldolgozásának felgyorsításában, egyúttal erősítheti az ellátási lánc felett gyakorolt felügyeletet", mondta el Terry Hisey, a Deloitte Consulting LLP (US) élettudományi és egészségügyi munkacsoportjának helyettes vezetője. "Stratégiai értelemben a nyomkövető mechanizmusok csökkentik a termékek eltulajdonításának és hamisításának kockázatát, javítják a gyógyszer-visszahívások pontosságát, valamint elősegítik a vállalkozás és a márka hírnevének a védelmét. Ez különösen fontos napjainkban, amikor egyre erősödik a hamisított gyógyszerek és ezek egészségügyi hatása miatti félelem. "

A részt vevő szervezetek arról is beszámoltak, hogy a szabályozói előírásoknak való megfelelés előkelő helyen szerepel a biztonsági területre fordított költségvetésükben. Az előírások hatékonyabb betartása érdekében egységes sztenderdeket és nemzetközi keretrendszereket alkalmaznak.

"Az élettudományi vállalkozásoknak komoly, kizárólag erre az ágazatra jellemző kihívásokkal kell szembenézniük a piacon", mondta el Junaideen. "A cégvezetőknek még magasabbra kell helyezniük a lécet, hogy biztonságban tudhassák termékeiket és információikat az illetéktelen hozzáféréstől, felhasználástól, és nyilvánosságra hozataltól. Ha ezt elmulasztják megtenni, azzal túl sokat kockáztatnak."