"Amit e szakma kínál, az maga az interaktivitás"
Beck György az információs társadalmi szerződésről
2006. június 3.
Minden misszió megfogalmazása meglehetősen általános. Az egyik legismertebb szakmai közhasznú társadalmi szervezet, az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) például céljának tekinti az információs társadalom magyarországi kialakítását, a digitális szakadék megszüntetését, az informatika felhasználóinak védelmét és felvilágosítását, akár úgy is, hogy szolgáltatást nyújt az informatikai piac stabil működéséhez. A szakmai összefogás szükségességéről és a problémák lehetséges kezelési módjáról Beck Györggyel, az Inforum elnökével beszélgettünk.
– Az Inforum alapvetően kiknek az érdekeit képviseli: az informatikai iparág szereplőiét vagy a fogyasztókét?
– Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum egy ernyőszervezet, amely az informatikai szakma és társadalom érdekeit és véleményét egyezteti, képviseli. Ma 18 tagszervezet alkotja a szövetséget, amelyben a fejlesztők, tanárok, könyvtárosok, jogászok mellett a gyártók és szolgáltatók is részt vesznek. Korábban egy szakmapolitikai lobbiszervezet szerepét is betöltötte, amíg létre nem jött az IHM és az Országgyűlés illetékes bizottsága. 2003-ban a szervezet tevékenységének irányában mélyreható változás történt. Ekkor döntöttünk arról, hogy két – az informatikai szervezetek fókuszából kieső – égetően fontos területen hallatjuk a hangunkat: a digitális szakadék és a felhasználóvédelem terén. Úgy látjuk, hogy az informatikának nem fogyasztói vannak, hanem felhasználói, hiszen amit e szakma kínál, az maga – némiképp szimbolikusan is – az interaktivitás. A fogyasztóink olyan emberek, akik épülésükre, életminőségük javítására vesznek igénybe informatikai eszközöket, szolgáltatásokat és tartalmakat, s új minőséget állítanak elő, nem csupán egyoldalú befogadói az informatikai „gyártmányoknak". Ám a múltban számukra nem állt rendelkezésre olyan támogatás, olyan fórum, ahol a problémák, a viták előkerülhettek és megoldást nyerhettek volna. Ezt a helyzetet orvosoltuk 2004 elején, amikor létrehoztuk az Inforum-Informediátor Informatikai Felhasználóvédelmi Irodát dr. Mayer Erika vezetésével.
– Milyen szerepet játszhat (vagy játszik) az informatika a társadalmi szolidaritásban?
– Magyarországon az információs társadalmi eszközök és szolgáltatások terjedése két úton indult el. Az egyik a gazdasági modernizációs útvonal volt, ahol elsőként a nagy szervezetek, bankok, nagyvállalatok, adatgazdák, a sajtó képviselői alkalmazták az informatikai eszközöket, építtettek hálózatokat. Az informatika terjedése tőlük haladt az egyre kisebb szervezeti egységek felé, főképp azután, hogy a PC-k megjelenésével és árzuhanásával, a felhasználóbarát szoftverek tömegesedésével az informatika mindennapos munkaeszközzé lett. A másik irány a társadalmi informatika, amelynek elterjedése Magyarországon a Sulinethez köthető. Ez a hálózat és a kapcsolódó szolgáltatás, illetve tartalom „felmenő rendszerben", a fiataloktól elindulva adta meg a társadalomnak azt a lehetőséget, hogy fokozatosan nőjön bele az informatikába. Ezzel a két úttal hamar, már 2000 táján adódtak problémák. Az egyik gond a terjedési tempó volt, amely – mert evolúciós trendet követett – nagyon lassúnak bizonyult. A másik pedig, hogy teljes korosztályok és társadalmi csoportok maradtak ki az elsajátítás lehetőségéből. Gondolok itt a nem értelmiségi munkahelyen dolgozókra és az 55 éven felüliekre, a kis településeken élőkre, a kisebbségekre. Az informatikusok – éppen az Inforum tevékenysége nyomán – immár mindenhol javaslatokat tettek a társadalmi informatika kiterjesztésére a hátrányos helyzetű csoportokra, illetve sok cég támogat szolidaritási programot. (Elég végignézni az Inforum Unoka–Nagyszülő Informatikai Versenyének támogatóit: Hewlett-Packard, Microsoft, Albacomp, Xerox, Szinva Net.) A civil szervezetek is felvették tevékenységeik körébe az informatika elterjesztésének lehetőségét, akár roma-, akár idősügyi szervezeteket nézünk. A jövő bizonyára azt hozza, hogy a hálózati társadalom kiforrásával együtt a magyar interneten is új párbeszéd kezdődik, ami a társadalmi szolidaritás erősítését szolgálja, ám immár elektronikus közegben.
– Ön szerint az ICT a társdalom különböző rétegeit még inkább elszakítja egymástól, vagy pedig éppen fordítva, a már létező szakadékok áthidalásának eszköze lehet?
– Mindkettő. A hálózati társadalom kialakulásával újabb megosztottság keletkezett: digitális írástudókra és írástudatlanokra osztva a világot. A modernitás sajnos ezt hozta magával. Ám az informatika képviselői azok, akik a piac és a felhasználók érdekében a digitális szakadék áthidalásáért – akár saját érdekükben is – mindent megtesznek.
– Konkrétan ez hogyan jelenik meg a hátrányos helyzetűek és a kisebbségek életében?
– A fejlődés háromirányú. Az internet lehetőséget ad az új típusú kommunikációs és önszervező kapcsolatok kialakítására, tehát természetes, hogy a civil szervezetek, a hátrányos helyzetűek érdekeit védők az interneten hallatják a hangjukat, s ott hoznak létre levelezőlistákat, kapcsolati hálókat, amelyekkel később nyomást tudnak gyakorolni a döntéshozókra. Ilyenek például a romaszervezetek különböző elektronikus kiadványai. A másik az eszközök megismertetésének útja. A közösségi helyek, teleházak, eMagyarország-pontok, könyvtárak máris nagyon sokat tettek azért, hogy a digitális kultúra elterjedjen Magyarországon. S végezetül az informatikai eszközök mint a kommunikáció, a munkavállalás eszközei megjelentek a hátrányos helyzetű csoportok tagjainál: elsőként a vakok és gyengén látók használták a számítógépet társadalmi integrációjuk biztosítása érdekében.
– A felzárkóztatásban az ICT-eszközök olcsóbbá tételének vagy az oktatásnak van-e nagyobb szerepe? Az ismert mondás mintájára: halat vagy hálót adjunk az éhezőnek?
– Az informatikai eszközök relatív árcsökkenése folyamatos, s ez egyre kevésbé lehet hátráltató tényező. Létezik emellett a családokon belüli természetes cirkuláció: a gyerekek „levetett" gépeit a szülők, majd a nagyszülők „öröklik". Sokkal inkább az oktatás és a szolgáltatások – a tartalmat is ideértve – mennyisége és minősége a kérdés. Ezen a ponton nagyon erős a lemaradásunk. Az embert leginkább az ember tudja segíteni, képezni, támogatni a járatlan úton. Ez az informatikában sincs másképpen.
– Milyen mértékben valósultak meg eddig a Magyar informatikai charta céljai, különös tekintettel a 7. pontra?
– A charta 2000 áprilisában jelent meg. Valójában ezt a szöveget a magyar információs társadalom társadalmi szerződésének tekintem, amelyben az Inforum – hosszas egyeztetés után – megfogalmazta azt a szakmai, társadalmi minimumot, amely az információs társadalom kialakításához szükséges Magyarországon. Lefektettük ennek államigazgatási, kulturális, gazdasági, társadalmi alapkoncepcióját. A megvalósulás – lévén a charta strukturált és rövid dokumentum – pontosan számon kérhető, ellenőrizhető. Úgy vélem, félúton tartunk. Jelen van az informatika az államigazgatásban, a gazdaságban, a kultúrában és a társadalmi befogadás különböző területein, ám a programok szélessége és mélysége kívánnivalót hagy maga után. A gazdaságban hiányzik az e-kereskedelem széles körű elterjedése, a társadalomban megakadt az internetezők számának növekedése (a felhasználók immár széles sávra váltanak, de nem nő jelentősen a létszámuk). A kisvárosok és a magyar falvak még mindig lemaradnak Budapest mögött. Azt hiszem, van még bőven tennivalónk.
***
Magyar informatikai charta
A fenti című dokumentum 2000 áprilisában született, s a magyar informatikai szakma szempontjait összefoglalva arra kívánta felhívni a figyelmet, milyen elsődleges kormányzati, jogalkotói és társadalmi lépések szükségesek ahhoz, hogy Magyarország információs, technológiai s így hosszú távra ható modernizációja felgyorsuljon, és a jövőben megvalósulhasson az információs társadalom. A ma is aktuális célokat a következő 7 pont összegzi:
1. Az informatika kormányzati prioritása
Kapjon kiemelt, központi kormányzati szerepet az informatika és az információs társadalom kérdésköre!
2. Szolgáltató közigazgatás
A közigazgatás használja fel az információs technológiák legújabb eredményeit az állampolgárok kiszolgálása érdekében, hogy Magyarországon is kialakuljon a szolgáltató állam modellje!
3. Versenyképes és modernizált gazdaság
Teremtődjön olyan gazdasági környezet, amely serkenti a fejlett technológiák, különösen az információs technológiák elterjedését és felhasználását
a magyar gazdaság globális versenyképességének érdekében!
4. Az információs társadalomra felkészítő oktatás és továbbképzés
Teremtődjön olyan oktatási struktúra, amely nemzetközileg is versenyképes tudással, informatikai és idegen nyelvi jártassággal bocsátja ki az intézmények hallgatóit, s megteremti a feltételeit a folyamatos ön- és továbbképzésnek!
5. Széles információs kultúra
Teremtődjön olyan kulturális környezet, amely serkenti az információs technológiák elterjedését és felhasználását az ismeretterjesztésben és
a kultúrában!
6. Az információk online hozzáférésének biztosítása
Az informatika eszközeivel is segítsék az információk elérésének és a társadalmi kommunikáció jogának érvényesítését!
7. A hátrányos helyzetűek integrációjának informatikai elősegítése
A hátrányos helyzetek kiegyenlítésére használják fel a kommunikációs és informatikai eszközök nyújtotta segítséget!
(További részletek: http://www.inforum.org.hu)