Skype típusú találkozások
Beszédes világháló
2006. május 14.
„A telefonhívással járó fizetési kötelezettség az előző század ideája" – állítja Niklas Zennström, a Skype vezérigazgatója és társalapítója. Szoftverük ugyanis „új lehetőséget biztosít az embereknek, hogy kapcsolatot teremtsenek barátaikkal, családtagjaikkal vagy akár kollégáikkal és üzleti partnereikkel, s mindezt úgy, hogy lényegében a más célra már megvalósított technológiai és összekapcsolhatósági beruházások előnyeit használják ki. Vagyis nem a nyilvános (vezetékes vagy mobil-) telefonhálózaton, hanem az interneten keresztül beszélgetnek." Következő összeállításunkban ennek lehetőségeit és érdekességeit ismertetjük.
Graham Bell éppen 130 éves találmánya alapvetően arra szolgál, hogy két, egymástól távol lévő ember beszélgethessen egymással. A kommunikáció igényét az ember lényegében a génjeiben hordozza, s így nem meglepő, hogy a (vizuális) füstjelek és (audiós) dobok után a távíróval, majd a telefonnal az elektronikát is munkára fogta, s az utóbbi évtizedekben a segédeszközök sorában megjelenhetett a számítógép személyi változata. És bár a tapintás szintén az érzékeink közé tartozik, azért az ujjainkkal történő billentyűpötyögtetés mégsem a legkényelmesebb módja a közvetlen eszmecserének. Például azért, mert ebben a komplex műveletben szükség van képernyőre (tehát a látásra), továbbá az írás és olvasás tudományára is. (Az informatikai írástudást most nem említjük, mert annak hiánya lassan egyenértékű lesz a hagyományos analfabetizmussal.)
Az internet egyebek mellett azt tette lehetővé, hogy két PC közvetlen kapcsolatba kerülhessen egymással. A nem valós idejű adatkommunikáció továbbfejlődése magával hozta a közös fórumokat, majd a chatszobák privát szféráját, azaz két ember egyidejű kapcsolattartását.
Hanem a beszédhang erős igénye ismét felülkerekedett. A kísérletező kedvű emberek máris elkezdtek próbálkozni azzal, hogy mikrofonba mondott hangjukat digitalizálják, és az IP elveinek megfelelően feldarabolják csomagokra, majd a hálózaton felépült kapcsolaton átküldjék a másiknak. A nemzetközi szakmai fórumokon már egy évtizeddel ezelőtt bemutattak műszakilag sikeres kísérleteket, bár akkor még jobban lehetett érteni a szomszéd pavilonban tárgyaló kollégák szavát, mint a fülünkre erősített hangszóróból érkező jelet. Az alapelv azonban működőnek bizonyult, így a fejlődés természetes folyamatának eredményeként a hangátvitel mára sokat fejlődött. Sorra jelentek meg a chatszoftverek hangátvitelre felturbózott verziói. Ilyen például az MSN Messenger és a Skype, hogy csak a legismertebbeket említsük.
Telefonnak látszó tárgy
A megoldások közös jellemzője, hogy a hangátvitel az internetprotokollon (IP) alapul, s ilyen néven is vált közismertté a VoIP (Voicve over IP). (Itt kell megjegyeznünk, hogy a VoIP sokkal többet jelent a nettelefonnál, mint arról 2005. novemberi számunkban részletesen beszámoltunk. A lehetséges megoldások közé tartozik még a nyilvános telefonhálózatban is használt IP-technológia, sőt a teljesen IP alapú, de nyilvános hálózat, továbbá a vállalati belső kommunikációs rendszer. Jelen összeállításban kizárólag a nyílt interneten keresztül megvalósuló beszédátvitelt elemezzük.)
Jól mondta Zennström: a módszer alapvetően a más célra már kiépített technológiák előnyeit használja ki. Adottnak tekinthető a világháló, továbbá a felhasználók csatlakozása, természetesen széles sávon, amely lehet akár ADSL, akár kábeltévés vagy más megoldás. Mindezek mellett a személyi számítógépre már csak a lényegében konverterként működő, rendszerint ingyenesen letölthető szoftvert kell telepíteni. Ez biztosítja a partnerek közötti online adatkapcsolatot, továbbá – mivel telefonálásra használják – a beszédhangot átalakítja az IP-technológiával kezelhető, csomagokra bontott digitális jelekké, illetve a másik oldalon ugyanezt visszaalakítja beszéddé.
A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy a PC alapú, VoIP technológiájú „beszélgetőkészülék" inkább csak telefonnak látszó tárgy, és több szempontból sem tekinthető telefonnak. Egyrészt semmi sem garantálja a telefonnál megszokott, sőt ott kötelezően előírt minőséget. A QoS (Quality of Services) helyett az interneten csak az úgynevezett „best effort" (legjobb szándék) érvényesül. A szoftverek forgalmazói sem titkolják ezt, s aki alaposabban tanulmányozza az esetleges szolgáltatási szerződés pontjait, a betűk tengerében felfedezheti az óvatos felelősségvállalást. (Néhány érdekességet külön cikkben gyűjtöttünk össze.)
Az interneten elérhető minőség számos paraméterében, így a jel késleltetésében, annak ingadozásában, a csomagvesztésben ma kevéssé igazodik a beszéd sajátosságaihoz. Azt még el lehet érni, hogy a beszédcsomagok a címzésükben (fejlécükben) megkülönböztető jelzést használjanak, mint a közlekedésben a mentők vagy tűzoltók, és ez biztosíthat is elsőbbséget, ám ezzel együtt is ki vannak téve a nyilvános, „gazdátlan" internet ingadozó forgalomáteresztő képességének.
Amint az internetre igaz a mondás, hogy senkié és mindenkié, ugyanez áll a nettelefonra is. A szolgáltatás mögött alaphelyzetben nem találunk telefonszolgáltatót. A szoftver gyártója nyilvánvalóan nem szolgáltató, az ISP csak az internet-hozzáférést nyújtja, az ADSL-t biztosító telefontársaság pedig az internetezéshez kínál csatlakozást, a forgalom tartalmától teljesen függetlenül. Így a beszéd telefonminőségű átvitelét senki nem garantálja. Az előfizető az internet használatára szerződik, így a gyenge tartalom (a rossz hangminőség) miatt nem fordulhat panasszal a hatósághoz
Mivel a felhasználó a forgalmi díjakat másnak (a telefontársaságnak és/vagy ISDP-nek) már megfizette, mondhatják azt, hogy az internetes „telefon" ingyenes. A széles sávú, korlátlan átvitelnél ez benne foglaltatik a fix havidíjban. Mindez persze nézőpont kérdése, tekinthetjük akár úgy is, mint a félig üres vagy félig tele pohár esetét. Gondolhatjuk, hogy a neten való telefonálásért fizetjük ki az átalánydíjat, és az internetezés ingyenes.
A végéért fizetni kell
Az ingyenes vagy fizetős kérdésének eldöntésénél azonban nem mindig kell ilyen értelmezési trükkhöz folyamodni. Újabban ugyanis a PC-ről már hagyományos telefonszámot is lehet tárcsázni, és ez egyértelműen pénzbe kerül. A telefonos világban általában (nem mindenhol) „a hívó fizet mindent" elv érvényesül. Ezt persze az ügyfelek érzik így, a szolgáltatók között összekapcsolási szerződések, kölcsönös díjmegosztási megállapodások vannak érvényben. A hívó kifizeti a beszélgetésért a megszabott tarifát a saját telefontársaságának, de abból a hívott fél szolgáltatója is részesedik. (A szaknyelvben ezt a részösszeget nevezik hívásvégződtetési díjnak.)
Az internetes telefon esetében ez a képlet úgy módosul, hogy a hívó oldalán nincs telefonszolgáltató, de ha a vonal túlsó végén PC helyett valódi (fix vagy mobil-) telefon fogadja a hívást, akkor a hálózat használatáért, a kapcsolásért (a hívás végződtetéséért) a szolgáltató joggal tart igényt a részesedésére – és nem a nullán akar osztozni, hanem a szokásos díjat szeretné megkapni. Ezt azonban az előfizetőjétől az általa csak fogadott hívásért nem kérheti el, tehát a hívó szolgáltatójától kellene beszednie. Ha nincs közöttük ilyen megállapodás, akkor nem kapcsolja a hívást.
Ahhoz, hogy mégis létrejöhessen az összeköttetés, vagy a beszélgetőszoftvert kínáló társasággal, vagy az azzal együttműködő más társasággal kell megállapodni. Ezt a jogi aktust a technológia megkönnyíti. A PC-ről a nyilvános telefonhálózatba indított hívást ugyanis az interneten keresztül (a hívószám alapján) egy olyan átjáróhoz (gateway) kell irányítani, amely kapcsolatot tud teremteni a két világ, vagyis azt internet és a nyilvános telefonhálózat között. Az ilyen átjárók üzemeltetői természetszerűen kapcsolatban vannak a telefontársaságokkal is, így az ő közvetítésükkel nemcsak a kapcsolat jöhet létre, hanem az egymás közötti elszámolás, díjmegosztás is lehetővé válik.
Ekkor már csupán egyetlen megoldandó kérdés marad: mennyi pénzt és hogyan lehet beszedni a PC-ről hívóktól? A beszélgetőszoftverek kiagyalói és forgalmazói erre is találtak megoldást, amely lényegében az interneten megszokott egyéb fizetési konstrukciókhoz (vagy éppenséggel a kártyás mobiltelefonhoz) hasonlatos. Például a felhasználó valós vagy virtuális bankkártyájáról létrehozhat a szoftver gyártójánál egy nettelefonos hitelszámlát (egyenleget), s amíg azon van pénz, addig tud hívni nyilvános számokat, ha pedig elfogyott a keret, akkor már nem kapcsolja azokat. A számlákat a rájuk jellemző módon természetesen bármikor fel lehet tölteni.
A hogyan után ejtsünk pár szót a mennyiről is. A nettelefon (anyagi) előnye abban rejlik, hogy a – korábban már elemzett módon ingyenesnek tekintett – világhálót használja. Fizetni csak annak a nyilvános hálózatszakasznak a használatáért kell, amely a hívott felet bekapcsolja a vonalba. Ha az átjáró (gateway) elég közel van a hívotthoz, akkor ez esetleg csak egy helyi szakasz, s ennek is csak a végződtetési díja merül fel szolgáltatói igényként. Mármost ha valaki Budapestről Buenos Airest hívja, akkor a tengerentúli hívás helyett talán csak egy argentin helyi hívás lesz a kiindulási alap. Egy másik példa szerint, ha valaki Japánból telefonál Budapestre, és történetesen Bécsben van a legközelebbi gateway, akkor is sokkal olcsóbb a sógoroktól számított, mint a fél világot megkerülő hívás.
Az elméleti lehetőségeket végiggondolva logikusan adódik a következő lépés: miért ne lehetne nyilvános (fix vagy mobil-) telefonról hívni egy PC-t? Ezúton jelentjük: lehet. Az előbbiekben vázolt folyamat ugyanis fordítva szintén lejátszható. A technológiai megvalósításhoz lényegében arra van szükség, hogy a PC-t telefonként tudja értelmezni a rendszer, vagyis legyen például hívószáma. Ilyen – rendszerint 21-essel kezdődő – számokat (kvázi előfizetéseket) már a Skype is forgalmaz. Használatával szintén lehet takarékoskodni a telefondíjakon, de ilyenkor azt is figyelembe kell venni, hogy a számot melyik országban regisztráltatták. Azt ugyanis a személyi számítógéppel együtt magával viheti a gazdája, és ennek éppen ilyen esetben van értelme. Ha elméletileg – a példa kedvéért feltételezve a lehetőséget – valakinek Budapesten lenne ilyen száma, de történetesen New Yorkban tartózkodik, akkor itthonról az ismerősei szinte helyi tarifával érhetnék el.
Legjobb védekezés a támadás?
Mindezek a példák egyúttal arra is rávilágítanak, hogy miért lehet üzlet e beszélgetőszoftverek gyártóinak ingyenesen adni a letöltést. Azért, mert az interneten ugyan ingyenesek a hívások, de a nyilvános számokkal folytatott beszélgetésekből már lehet pénzt csinálni. És bár éppen a Skype vezetői optimistán nyilatkoznak arról, hogy a fizetős telefon fölött eljárt az idő, azért valószínűsíthető, hogy üzletpolitikájukban fontos szerepet játszanak a sokáig még az ő konyhájukra is pénzt hozó hibrid hívások.
A tendenciát persze a hagyományos telefonszolgáltatók szintén felismerték. Nálunk például a T-Com elindította Klip nevű szolgáltatását, amely lényegében éppen az internettelefonnak felel meg. A világhálón belül a gépek közötti hívások ingyenesek, de lehetőség van ki-, sőt behívásra is, természetesen kedvezőbb tarifával (lásd külön írásunkat).
A PanTeltől egyelőre ilyen megoldásról nem kaptunk hírt, de az Invitelnél jelezték, hogy még idén elindítják hasonló szolgáltatásukat.
A szándék nyilvánvaló: ha már úgyis váltani akarnak a felhasználók, legalább házon belül váltsanak.
***
Nettelefon telefonszolgáltatótól
Klip néven tavaly októberben internet alapú hangszolgáltatást indított a T-Com a T-Online Magyarországgal közösen. Segítségével a szolgáltatás használói az interneten ingyenesen kezdeményezhettek és fogadhattak IP-hálózaton belüli hívásokat. A szolgáltatást január végén bővítették, s ezt követően a Klip-felhasználók közötti, IP-hálózaton belüli hívások ingyenesek maradtak, de már vezetékes- és mobilirányba is lehet hívásokat indítani. A vezetékes irányú hívások percdíja minden időszakban bruttó 8 forint, függetlenül attól, hogy helyi vagy távolsági hívásról van-e szó. A mobilhívások díja csúcsidőben bruttó 55 forint, csúcsidőn kívül bruttó 35 forint. A nemzetközi irányú hívások ára díjzónáként változó, akár bruttó 15 forint is lehet (pl. Ausztria vezetékes-irányban).
A díjazás másodpercalapon történik. A szolgáltatásnak nincs havidíja, és nincs kapcsolási díj sem, de széles sávú internetkapcsolat szükséges hozzá. A T-Com előfizetői a hívások ellenértékét utólag (post paid), a számlával együtt fizetik ki, a hívások díja a havi T-Com számlán jól elkülönítve jelenik meg.
A kibővített Klip szolgáltatást egyelőre csak a T-Com ügyfelei vehetik igénybe, azonban hamarosan más szolgáltatók ügyfelei is használhatják.
A Klip szolgáltatáshoz tartozó 06-21-es számokat a T-Com hálózatából az XXL és Favorit Plusz díjcsomaggal rendelkező ügyfelek csúcsidőn kívül 0 forintos percdíjjal hívhatják, az egyéb díjcsomagokkal rendelkezők pedig 8 forintos percdíjjal.
***
Skype-szabályok
Az egyik legnépszerűbb szoftver, a Skype letöltésével és használatával a felhasználók egy virtuális megállapodást fogadnak el. Az alábbiakban a szabályokat részletesen tartalmazó szolgáltatási feltételek közül a legérdekesebbeket idézzük.
Nincsenek garanciák
A Skype vállalja, hogy a lehető legkevesebb kimaradással biztosítja a VoIP-szolgáltatást. A Skype nem garantálhatja ugyanakkor, hogy a VoIP-szolgáltatás folyamatosan, kimaradás, késés vagy más hiba nélkül fog működni, mivel a VoIP-szolgáltatás nyilvános internetvonalakon és nyilvános kapcsolt telefonhálózaton keresztül történik, Önnek tisztában kell lennie azzal, hogy előfordulhatnak áramkimaradások és internetszolgáltatás-kiesések, és tapasztalhat VoIP-szolgáltatáskiesést is (pl. csomagvesztés, késés). Ezen túl Önnek tisztában kell lennie azzal is, hogy a nyilvános kapcsolt telefonhálózatból induló, illetve arra érkező hívás nem titkosított, így potenciálisan a hatóság tisztviselői vagy más, harmadik fél általi lehallgatásnak ki van téve a nyilvános internet révén. A Skype nem felelős semmilyen kimaradásért, késésért, lehallgatásért vagy a VoIP-szolgáltatással kapcsolatos egyéb kihagyásért.
Felfüggesztés és megszakítás
A Skype, felelősségre vonás nélkül, jogosult a VoIP-szolgáltatást vagy annak valamely részét felfüggeszteni és/vagy megszakítani, bármilyen okból kifolyólag, saját belátása szerint, az Ön értesítése nélkül.
Nincs szabályozás
Ön elismeri és megérti, hogy a Skype nem szabályoz semmilyen kommunikációtartalmat, és nincs ismerete semmilyen kommunikációtartalomról, amely a VoIP-szolgáltatások használatán keresztül terjed. A kommunikációtartalom teljes egészében annak a személynek a felelőssége, akitől az ered. Ön emiatt sértő, illetlen vagy más módon ellenezhető tartalommal szembesülhet. A Skype nem felelős semmilyen, a VoIP-szolgáltatáson keresztül lebonyolított kommunikációtípusért.
Nem hagyományos telefonszolgáltatás
Elismeri és megérti, hogy a VoIP-szolgáltatás nem hagyományos telefonszolgáltatás vagy előző telefonszolgáltatásának helyettesítője. Lényeges különbségek léteznek a hagyományos telefonszolgáltatás és a Skype által biztosított VoIP-szolgáltatás között.
Kártalanítás
Egyetért azzal, hogy Ön saját költségén kárpótolja, kártalanítja és megvédi a Skype-ot bármely/minden harmadik fél általi követelés, eljárás és költség esetén, beleértve, de nem korlátozódva az indokolt ügyvédi díjakra, amelyeket a Skype vállalt a szolgáltatási feltételek, az alkalmazandó jog vagy harmadik fél jogainak Ön általi be nem tartása miatt.
Nincsenek segélyhívások
Ön elismeri és elfogadja, hogy a Skype által biztosított VoIP-szolgáltatás nem hajt végre és nem támogat segélyhívást semmilyen kórházba, jogérvényesítő képviselethez, egészségügyi intézménybe vagy bármilyen más, segítséget nyújtó intézménybe, és hogy a Skype semmilyen módon nem tehető felelőssé ilyen hívásokat illetően.
Specifikus lemondás a segélyhívó szolgáltatások felelősségéről
Önnek meg kell védenie, kárpótolnia, illetve kártalanítania kell a Skype-ot, tisztviselőit, igazgatóit és alkalmazottait, leányvállalatait, ügynökeit és más szolgáltatóit (akik Önnek bármilyen, jelen szolgáltatási feltételek által biztosított szolgáltatást nyújtanak a VoIP- vagy egyéb szolgáltatásokkal együtt) bármilyen/minden Ön által vagy az Ön nevében benyújtott követelés, illetve veszteség, kár, bírság, büntetés, költség és kiadás (beleértve, korlátozás nélkül, az ügyvédi díjakat) esetén, ha a VoIP- vagy egyéb, itt említett szolgáltatás megszakad vagy szünetel, különös tekintettel az abból származó követelésekre, hogy a Skype nem biztosított segélyhívó szolgáltatásokat.