A fejlődés egyelőre nem tudott kimozdulni abból a paradox helyzetből, hogy miközben a szélessáv részesedése az összes otthoni hozzáférésen belül 2005-ben 67 százalékosra bővült, ugyanakkor az új számítógép- és internetfelhasználók száma alig változott, így a hálózati polgárok társadalmi összetételében sem történt érdemi változás. Az internethasználat belső struktúrájának minőségi javulása mellett még mindig nem lendült át az internet elterjedése egy dinamikusabb növekedési pályára, mindezek következményeként a meglévő digitális törésvonalak tovább mélyültek a magyar társadalomban.

Az idĂŠn mĂĄsodik alkalommal kĂŠszĂźlt el, a Budapesti MĹąszaki Egyetem InformĂĄciĂłs TĂĄrsadalom- ĂŠs TrendkutatĂł KĂśzpont Magyar informĂĄciĂłs tĂĄrsadalom ĂŠves jelentĂŠse, melynek legfőbb cĂŠlja az volt 2005-ben, hogy az „informĂĄciĂłs tĂĄrsadalmi teljesĂ­tmĂŠny” megĂ­tĂŠlĂŠse kĂśrĂźli, sok esetben az egymĂĄsnak is ellentmondĂł hazai kutatĂĄsi eredmĂŠnyeket, vĂŠlemĂŠnyeket Ăśsszegezze, ĂźtkĂśztesse, a legfontosabb trendeket kiemelje, ĂŠrtĂŠkelje, azokat nemzetkĂśzi kontextusba helyezze.

MagyarorszĂĄgon az „informĂĄciĂłs tĂĄrsadalom” a politikai szcĂŠnĂĄnak mĂŠg mindig csak alacsony szintĹą stratĂŠgiai ĂŠs tervezĂŠsi darabja, Ă­gy az ĂĄtfogĂł, komplex ĂŠs korszerĹą informĂĄciĂłs tĂĄrsadalom ĂŠrtelmezĂŠshez kĂŠpest eleve leszĹąkĂ­tett rĂŠsztĂŠmĂĄival van jelen. Ennek megfelelően ĂŠves jelentĂŠsĂźnk nem lehetett normatĂ­v megkĂśzelĂ­tĂŠsĹą: nem avval kapcsolatban fogalmaz meg ĂĄllĂ­tĂĄsokat, hogy milyennek kellene lennie a magyar informĂĄciĂłs tĂĄrsadalom fejlesztĂŠsĂŠnek, hanem arrĂłl, hogy az, amit informĂĄciĂłs tĂĄrsadalom fejlesztĂŠs alatt ĂŠrtettĂźnk, milyen arcĂĄt mutatta a 2005-Ăśs ĂŠvben.

Az informĂĄciĂłs tĂĄrsadalom teljesĂ­tmĂŠnye 2005-ben

Az Európai Bizottság direktívái évek óta világosak, hiszen mind az eEurope2005, mind az i2010 az elsők között emeli ki a szélessávú internetelérés infrastruktúrájának fejlesztését, a szolgáltatási árak letörését. Az eredmények biztatóak, ugyanakkor még messze nem elégségesek ahhoz, hogy versenyben maradjunk a tengerentúllal, Ázsiával. A szélessávú előfizetések és a népesség aránymutatója az EU25 országaiban közel 11 százalék volt 2005-ben, míg az USA-ban 13, Kanadában 20, Japánban 16, Koreában pedig 30 százalék. Magyarországon ez a mutatószám 6 százalék, így valóban fontos, hogy az ország feltárja az internet elterjedését pozitívan befolyásolni képes tényezőket.

Az Európai Bizottság elemzései szerint világos összefüggés tapasztalható a versenyképesség és az alacsony hozzáférési árak, illetve a versenyképesség és az alternatív hozzáférési platformok elterjedése között. A normalizált 1Mbps hozzáférés ára már 2004-ben havi 20 euró körülire csökkent Hollandiában, Svédországban, Ausztriában, Belgiumban, Olaszországban, Németországban, Dániában. A bizottság elemzései szerint szoros negatív korreláció figyelhető meg az árak és a versenyképesség között: azaz a leginkább versenyképes gazdaságokban a legalacsonyabbak a DSL hozzáférési árak, így Hollandiában, Ausztriában, Svédországban, Belgiumban. Természetesen az alacsony árakkal összefügg a felhasználók számának növekedése is, amivel kapcsolatban viszont a törvényhozók, a politika jótékony hatását, befolyásolási képességét emeli ki a Bizottság.

A versenyhelyzet biztosĂ­tĂĄsa – mĂŠg ha erről a tĂśrvĂŠnyi szabĂĄlyozĂĄs gondoskodik is – sok esetben nem jelenik meg az egyes felhasznĂĄlĂłk szintjĂŠn. Ezt jelzi az az adat, mely szerint hiĂĄba van tĂśbb mint 200 internetszolgĂĄltatĂł MagyarorszĂĄgon, a piac mĂŠgis erősen koncentrĂĄlt, ugyanis: az előfizetĂŠsek 90 szĂĄzalĂŠkĂĄt 17 cĂŠg mondhatja magĂĄĂŠnak, a szĂŠlessĂĄvĂş hozzĂĄfĂŠrĂŠssel rendelkező hĂĄztartĂĄsok dĂśntő tĂśbbsĂŠge monopol helyzetben lĂŠvő szolgĂĄltatĂłval szerződik.

Azaz a végfelhasználók szintjén az internetszolgáltatók, valamint a hozzáférést biztosító egyéb technológiai lehetőségek versenye még nem valósult meg Magyarország településeinek döntő többségében. Különösen fájó, hogy az elmúlt években nem történt áttörés a kistelepülések esetében az olcsóbb, alternatív, főleg a száloptikás és a vezeték nélküli technológiák megjelenésében, bármennyire is ez felelne meg leginkább az Európai Unió direktíváinak.

Szélessáv: a fejlődés motorja

A World Internet Project 2005 évi adatai szerint a magyar háztartások internetkapcsolatainak valamivel több mint húsz százaléka modemes, egytizede ISDN, közel egyharmada DSL, illetve ennél némileg kevesebb kábeles. Ezen kívül a háztartások mintegy 7 százaléka mobiltelefon segítségével kapcsolódik az internethez. A 2004-es eredményekhez képest, ahol 43 százalék volt a szélessáv részesedése az összes otthoni hozzáférésen belül, ez az érték 2005-ben 67 százalékosra bővült, ami mindenképpen kimagasló eredmény.

A már felhasználók táborát tehát jelentős mértékű technológiaváltás jellemezte az elmúlt években, így a szélessávú hozzáférések aránya két év alatt több mint kétszeresére emelkedett, azonban nem kell megfeledkezni az internethasználat belső struktúrájának minőségi változása mellett arról, hogy a penetráció növekedése tovább lassult.

Hiányzó társadalmi igény, mélyülő digitális megosztottság

A jelenleg egyharmad-kétharmad arányban megosztott hazai információs társadalom legfőbb társadalompolitikai kihívása, hogy miként lehet gyorsan és eredményesen megszólítani azt a közel 5 és fél millió felnőtt lakost, illetve azt a körülbelül 3 millió háztartást, ahol az internet és a PC használata egyáltalán nem vált elfogadottá, igényelt tevékenységgé.

Továbbra is nagyon magas azoknak az aránya Magyarországon, akiknek igen kevés közvetlen kapcsolata van az információs társadalom jellegadó technológiai alaprendszerével. Az internetet jelenleg egyáltalán nem használók több mint fele lakik olyan háztartásban, ahol sem internet, sem számítógép, sem internetező nincs.

Az internethasználók társadalmi összetétele lényegében nem változott, a korábbi törésvonalak, amelyek elsősorban a kor és az iskolai végzettség, a jövedelem illetve a településtípus mentén szerveződtek, továbbra is fennállnak. Mindez azt jelenti, hogy a fiatalok, a magas iskolai végzettséggel rendelkezők, a magas jövedelműek, illetve a településhierarchia szerint magasabb státusú településen lakók nagyobb arányban használnak internetet.

A politikai dimenzió: erőtlen stratégiák sűrűjében

A tĂŠmakĂśrt nemzeti szinten Ăśsszefogni hivatott Magyar InformĂĄciĂłs TĂĄrsadalom StratĂŠgia nem tudott kiemelkedni az ĂśnmagĂĄt stratĂŠgiakĂŠnt meghatĂĄrozĂł kormĂĄnyzati dokumentumok tĂśmegĂŠből, nem vĂĄlt „ĂźggyĂŠ” a kormĂĄnyzaton illetve a tĂĄrsadalmon belĂźl.

SzĂĄmos rĂŠszeredmĂŠnye ĂŠs nĂŠhĂĄny, a stratĂŠgiĂĄba is integrĂĄlt fejlesztĂŠs sikere mellett alapvető hiĂĄnyossĂĄgĂĄnak az erős rendszerszemlĂŠlettel meghatĂĄrozott beavatkozĂĄsok egy rĂŠszĂŠnek, a vĂŠgrehajtĂĄsnak az elmaradĂĄsĂĄt kell tekintenĂźnk. Mindezt csak felerősĂ­tette a szervezeti garanciĂĄk hiĂĄnya (a megtervezett lĂŠpĂŠsek elmulasztĂĄsa) ĂŠs a forrĂĄshiĂĄny, kĂźlĂśnĂśsen az IHM „sajĂĄt kezelĂŠsĹą” programjainak (informĂĄciĂłs Ă­rĂĄstudĂĄs, bizalom ĂŠs biztonsĂĄg, informĂĄciĂłs tĂĄrsadalom K+F) az esetĂŠben.

Az EU lisszaboni programjĂĄt „felĂźlĂ­rĂł” i2010 jĂł apropĂł lett volna arra, hogy „kimozdĂ­tsa” az informĂĄciĂłs tĂĄrsadalom ĂźgyĂŠt a stratĂŠgiai alĂĄrendeltsĂŠgből. Az indulĂł dokumentum 2005 őszĂŠre vĂĄrta volna, hogy elkĂŠszĂźljenek a nemzeti i2010 koncepciĂłk, azonban MagyarorszĂĄgon – mindezt elbagatellizĂĄlva – a mai napig nincs elfogadott i2010 program.