Startpisztoly hangjára várva
2006. április 17.
Felröppent a hír, miszerint a cégek informatikai felkészületlensége miatt „megbukhat" az e-adózás. Ez ugyan – a legilletékesebb helyről, az APEH-től érkező cáfolattal is alátámasztva – igaztalannak bizonyult, a hivatkozott felmérések adatai, bár nem először látnak hasonlók napvilágot, elgondolkodtatók. A kkv-k üzleti megoldások iránti vonzalma vagy ellenszenve, a felmérés eredménye és a közigazgatási és állami intézmények némelyikének az e-közigazgatás irányába, „EU kényszertől" hajtva tett, a végrehajtás feltételeit tekintve kissé megalapozatlan lépései, az idei Szoftverbörzén látottak, hallottak összegzésére késztettek minket.
Sajtóban is megjelent a hír, és több érintett érdekképviselet is jelezte, komoly kihívások várnak a vállalkozásokra a két részletben (2006. április és 2007. január) induló havi elektronikus adóbevallás és adatszolgáltatás miatt. A növekvő adminisztráció mellett, elsősorban a kisebbeknek, informatikai infrastruktúrájuk felkészítésére is áldozniuk kell. Mindezt piaci felmérésekkel támasztják alá, amelyek szerint az e-adózásra első körben kötelezett mintegy 50 ezer vállalkozás közül mindössze négyezernek van meg az e-bevallást komplexen kezelő vállalatirányítási rendszere. További 26 ezer cég ügyviteli alkalmazása támogatja valamilyen módon az eljárást, ám 20 ezer társaságnál nincs ügyviteli program bevezetve. A fentiek hallatára az ERP, illetve integrált ügyviteli megoldásokat, pénzügyi programokat forgalmazók azt hihetnék, eljött a Kánaán, ám mégsem. Akadhatnak ugyan az e-adózásra kötelezettek között a felmérésekben jelzett rendszerek hiányán, vagy nem megfelelő voltán elgondolkozók, de ennek oka nem az adókötelezettségük teljesíthetősége, inkább a versenyhelyzetük megtartása, vagy a versenybe kerülésük, s az ehhez várhatóan a jövőben is megszerezhető EU támogatások lehetnek.
Igen is, nem is
Futó Iván, az APEH informatikai vezetője szerint azonban nem lesz fennakadás az alacsony vállalatirányítási, illetve ügyviteli rendszer bevezetettségi mutatók miatt az elektronikus adóbevallásban. Az e-bevalláshoz nem szükséges technológiai fejlesztés, új alkalmazás bevezetése, Futó Iván mindössze egy viszonylag alacsony kategóriájú PC meglétét és az internetes előfizetést említi feltételként (ahol ezek nincsenek meg, ott beruházásként), a kisvállalkozóknak ugyanis a nagyobbaknál összehasonlíthatatlanul kisebb adattömeget kell bevalláskor továbbítaniuk. Ahol nincs internetes infrastruktúra, ott a kormány e-segédek megbízásán gondolkodik - akik lehetnek vállalkozók, de Teleházak, vagy ezekhez hasonló közösségi pontok is. Rajtuk keresztül, elektronikus úton lesznek megbízóik nevében beadhatók a bevallások. Az internet segítségével, az Ügyfélkapun benyújtható bevallás adatai titkosítva kerülnek az APEH-hez. (A felelősségvállalás kérdése ma még nem kimunkált.) A megkapott kliens programot telepítve és azonosítójukkal bejelentkezve a bevallóknak a további titkosítással nincs gondjuk, azt a program végzi. Valószínűsíthető, hogy néhány éven belül minden adónemre kiterjedően ez a bevallási forma válik kötelezővé.
Kétségkívül jót tett volna az üzleti informatikai megoldások forgalmazóinak egy ilyen, állami kényszerrel gerjesztett intézkedés, de egy elmulasztása esetén büntethető kötelezettség csak igen átgondolt módon, csak közvetve gerjeszthet beruházási kényszert, ellenkező esetben visszaüt. Az „átgondolt" kifejezésnek itt kiemelt jelentősége van, amit az e-ügyintézés bevezetésének példája mutat legjobban. Ez utóbbinál az állampolgárok felé az ügyintézés kényelmesebbé és gyorsabbá tétele volt az elsődleges cél, amely utóbbi „kimunkálásába" azonban, sok helyen még ma sem felismert hiba csúszott. A front office, vagyis a lakosság felé elektronizálttá vált ügymenet, megfelelő backoffice, integrált rendszer hiányában az önkormányzatok többségénél megtorpan, a hivatalon belül kézi vezérléssel folytatódik, vagyis sebessége gyakorlatilag változatlan. Ez közvetve integrált megoldások bevezetését gerjesztheti az önkormányzatoknál, ám a késlekedő állam- és közigazgatási reform miatt ma ez kockázatos, ha változik a közigazgatási rendszer, esetleg az állampolgárok pénzének felesleges kiadásával jár(hat). Az egymással kapcsolatban álló felek igényei indukálhatnak ugyan - az üzleti, az állami és közigazgatási, a civil szférán belül és a felsoroltak között - anyagi befektetést igénylő feltételeket, ám az ezeknek való megfelelés hiánya eltérő következményekkel jár a nonprofit, az állami és az üzleti szférára, s persze a lakosságra vonatkozóan is, így nem mérhető egy mércével.
Multi fölény a Börzén
Annak megítélésében, jól jött-e, és valóban minden tekintetben jót tett volna-e a piacnak az ügyviteli, vállalatirányítási megoldások bevezetésének az állami szféra felőli késztetése, a Szoftverbörze kiállítói véleményére és a piacon tapasztaltakra támaszkodunk. Az alábbiakat összegezve abban azonban már most biztosak lehetünk, hogy az egy időben jelentkező tömegszerű megrendeléseknek, bármilyen nagy számban vannak az említett rendszerek szállítói a hazai piacon, nem lehetne megfelelő minőségben eleget tenni, tehát ésszerű kormányzás a nem tervezett kiadások veszélyén túl emiatt sem generálhat ilyen helyzetet.
Összehasonlítva az elmúlt 3-4 év Szoftverbörzéit, egy lassú, de mind inkább a multik rendszerei irányába történő „elcsúszás" jellemzi a kínálatot. Ez a kiállítás kezdetétől a mikro, illetve a kis- és középvállalkozásoknak szólt. Kezdetekben szinte kizárólag pénzügyi, bérszámfejtési, majd a verseny élesedésével a vállalkozások mind sokrétűbb folyamatainak automatizálására szánt - kezdetben egyedi, majd mind inkább integrált – rendszerekkel ismerkedhettek folyamatos, vagy igény szerinti élőbemutatókon a látogatók. Ez utóbbiak legtöbbje a programokat felhasználói oldalról értően vizsgáló szakember volt, ami az éveken át alig változó kiállítói összetételt is magyarázza – a kiállítást mindkét oldalról szakszerűség jellemezte. Változást a multiknak a nagy volumenű informatikai szakkiállítások számának csökkenésével és mind érdektelenebbé válásával, illetve a kkv-k felé fordulásával egyidejű négy évvel ezelőtti szoftverbörzei megjelenése hozott, azóta szorulnak mind inkább perifériára a Börze törzskiállítóinak számító hazai fejlesztők. 2002-ig csak platformként, ezt követően viszont a Navisiont felvásárolva, annak rendszerei gyártójaként van jelen - az idei kiállításon partnerei egy részét közös strandra terelve - a Microsoft, s persze az SAP kkv piacra szánt SAP Business One szállítói sem hiányoztak. Előbbi Axapta partnereként évek óta kiállít a bevezetései számával és bevezetési tapasztalatával a többiek közül magasan kiemelkedő Xapt, s a legrégebbi és legeredményesebb hazai Navision értékesítő, a MultiSoft is állandó kiállító.
Új szerepben találkozhattak idén a korábban BaaN rendszer forgalmazóként megismert Datorg Teammel a látogatók. Egy felkérésnek eleget téve, nyomdai szoftverekre kiírt pályázatuk nyertes megoldása, a Hiflex hazai forgalmazásába kezdtek, melynek honosított változatát a Microsoft Navision pénzügyi rendszerével integrálva nyújtanak a hazai nyomdák számára komplex megoldást. Az idei Szoftverbörzét, ahogy a piac egészét is, az említett két szoftveróriás uralta. Partnereik között mind több a saját megoldásain túl ma már a Navisiont, az Axaptát, vagy az SAP Business One-t is forgalmazó. Ilyen például a humáninformatikai megoldások fejlesztője, szállítója és szolgáltatójaként egyaránt ismert és méltán elismert, ezek mellé kínálatába a Navisiont is beépítő VT Soft, vagy a leginkább az Iroda++ ügyviteli csomagjával sikert arató, de saját CRM rendszert is fejlesztett, két éve már Navisiont is bevezető Revolution (ld. keretes cikk).
S ez a jobbik eset. Mert az NFT II-től remélt támogatások lehetőségén felbuzdulva mind több, eddig ERP megoldások bevezetésében nem jeleskedett SAP és Microsoft forgalmazó megjelenése veszélyt sejtet. A rendszerek bevezetésétől gyakran ódzkodó, de üzleti nyomásnak engedve arra rákényszerülő kisvállalkozásoknál a nem hozzáértő támogatás melletti rendszerbevezetés negatív eredményhez vezethet, s a kidobott pénz mellett, akár a vállalkozás bukásával is járhat. Kisvállalkozásoknál esetenként nagyobb a bevezetést végző felelőssége – mivel másik oldalon nincs sem a folyamatok, sem az elektronizáció szintjén megfelelő tapasztalat – mint a jól szponzorált nagyvállalati projekteknél.
Állják a sarat
A felsorolt hatások ellenére mégis akadtak a 2006-os kiállításon is kizárólag hazai fejlesztésű termékekkel résztvevők, legtöbbjük a kezdetektől rendszeres kiállító. Ezek a cégek idén már elsősorban integrált megoldásaikat helyezték az egyes folyamatokra kínált termékeik elé, s persze évről évre újdonságokkal is igyekeznek régi üzletfeleik megújuló igényeinek megfelelni. Mellettük a humánügyvitel területén egyedülállóan teljesítő Nexon Rt. tevékenységén nem találtak még fogást a multik.
A Számadó Kft. azonos nevű hazai fejlesztésű integrált vállalatirányítási rendszere is új termékportfolióval és funkciókkal jelent meg a kiállításon. Két úgynevezett egyedi lista elkészítését vállalja minden bevezetéskor, illetve teljes körűen hozzáférhetővé teszi a termékkel együtt járó Tudásbázisban azt a script nyelvet, amellyel az alapvető informatikai ismeretekkel rendelkező felhasználó maga is tudja a rendszer által szolgáltatott információk körét bővíteni. A Számadó Kisvállalkozói Csomag így – megspórolva a tanácsadói költséget - egy dobozos termék áráért kínál testre szabható megoldást. A csomagtermékeket értékesítők azonban felhívják a figyelmet a frissítésekkel járó problémákra, szembeállítva a fenti megoldásokkal saját, csomagban értékesített termékeiket. Az idő valószínű nekik dolgozik, de az anyagi források szűkössége, a hazai fejlesztők 15-18 éves tapasztalata még egy ideig talpon tartja ez utóbbiakat, s ha már nem, hozzáértésük a multiknál is kamatoztatható lesz.
Az elmúlt félévben bevezetett rekordmennyiségű jogszabályváltozás miatt az idei adótörvények követése a bérügyviteli szoftvereket fejlesztő cégek számára embert próbáló feladat. A folyamatos fejlesztésekre az ezen a piacon eltöltött huzamosabb idő alatt megfelelő szaktudást, tapasztalatot, rutint szerzett és tőkét felhalmozott cégek lesznek képesek, ilyen a humánügyviteli programok bevezetésén túl, azokat ASP, valamint outsourcing szolgáltatásként is nyújtó, már korábban említett Nexon Rt. Programjaik a nemzetközi piac vállalatirányítási szoftverei humánügyviteli moduljaként is sok esetben bizonyítottak. A nexONBÉR decemberben bejelentett Oracle-n futó változata a Börzén mutatkozott be először potenciális ügyfelek előtt. Érdeklődés kísérte a humánerőforrás gazdálkodási rendszer, a nexONHR a tavalyi kiállításon még nem, de fél éve már önállóan is működő toborzási, kiválasztási moduljának, a nexONJOB-nak bemutatóit, ám a cafeteria rendszerek informatikai támogatását megvalósító nexONBÉR Kafetéria modul iránti érdeklődést nem tudta felülmúlni.
Bűvkörön kívül
A külföldi szállítók között is akadtak a Microsoft, illetve az SAP dominanciától nem megriadók. Kiállított az évek óta a magyar piacon ERP2 kategóriájú, elsősorban gyártásban érdekelt kkv-knek kínált megoldáscsomaggal jelen lévő, tavaly ügyvezető váltáson átesett német proAlpha, és a gyártóval, a Microsoft és Oracle stratégiai partner olasz Microareaval a hazai forgalmazásra kizárólagos szerződést kötött ITWare is. A Microarea - mindössze két éve a magyar piacon lévő, termékként öt éves múltra visszatekintő, ez alatt 7 országba 19 ezer referenciát felmutatni tudó, kkv-k számára fejlesztett - mago.netje kétszintű gyártási megoldást kínál és külső gyártási folyamatok követésére és aggregálására is alkalmas.
A Scala ECE Hungary (ma jogutódként az Epicor Software) is a Szoftverbörze állandó kiállítói között volt - kezdetektől a kkv piac számára fejlesztett integrált megoldással. Idén az iScala idén új funkcionalitásai bemutatásán volt a hangsúly helyezte. A Microsoft.NET és webszolgáltatási technológiáit hasznosító architektúrára épülő Epicor iScala új kiadásában tovább bővültek a raktárkezelési lehetőségek, igényléskezelési funkciók, a CRM funkciók, hatékonyabban kezelhetők a beszerzési számlák, s egyszerűbbé vált a rendszer frissítése az adatkonverziós varázsló segítségével. A vendéglátóipari felhasználók számára hasznos új funkciók közül a háttériroda a tényleges értékesítési helyekkel (POS) és az eszközkezelő rendszerrel (Property Management System, PMS) való teljes integrációja, s a számlák, a készpénz, az eladások, a csoportos elszámolás és a menük információinak szinkronizálásának képessége említésre méltó.
Nálunk gond, ha nincs gond
Többszörösen bebizonyosodott, hogy a magyar kkv-k nem szívesen vesznek igénybe szolgáltatásként – a humánügyvitelt kivéve - ügyviteli, illetve vállalatirányítási rendszereket, mégis meg-megjelennek újabb próbálkozók. Az évek óta SAP vonatkozásában ilyen szolgáltatást kínáló Hostlogic, s a rendszerét erre a szolgáltatásra felkészítő, de szolgáltató és piaci igény hiányában azt ASP-ben nem kínált Datalogic mellett - a kiállításon (is) tesztelve a magyar piac ASP iránti fogékonyságát -, az itthon a Finacon-T Kft. által képviselt holland Twinfield is jelen volt. Az ügyviteli rendszert online módon kínáló szolgáltatást igénybe vevőknek nincs gondjuk telepítésre, frissítésre, karbantartásra, de megmenekülnek a biztonsági mentés és rendszerkarbantartás gondjától is. A Hollandiában üzemeltett online ügyviteli rendszer szolgáltatásait havidíj ellenében igénybe vevők az egyszerű könyvelési feladatoktól az összetettebb ügyviteli funkciókig bármilyen munkát interneten, akár otthonról is végezhetnek.
Ha jövőre, referenciaként már szerződött magyar ügyfeleket is felsorolva, ismét találkozunk a Szoftverbörzén a Finacon-T-vel, azt jelenti, megtört a jég, de az ideihez hasonlóan kemény tél esetén erre nincs sok remény.
***
Tőzsdei előjáték
Évek óta a Szoftvebörze „sztárja" a ma már saját fejlesztései mellett Microsoft Navision Business Partnerként is eredményes, a legjobb négy MBP közé került Revolution, amely most nem elsősorban újdonságaival, inkább a jövőbeni elképzeléseivel lepte meg a kiállítás alkalmából rendezett sajtótájékoztató résztvevőit. Az országa tőzsdéjén bejegyzett görög tulajdonost „megirigyelve" ugyanis a Revolution is – középtávon, 3-5 éven belül – tőzsdére kíván menni, amire már most tudatosan készül. Ennek részeként, letisztítva portfolióját, a négy éve piacra dobott SQL-alapú, közép- és nagyvállalati rendszere piaci terjesztésének felfüggesztése, illetve a Navision termékvonalával nem ütköző, 500-nál több kkv-nál bevezetett Iroda ++ nevű, saját fejlesztésű integrált rendszerének megtartása és továbbfejlesztése mellett döntött. A vállalat idén a kisvállalkozói dobozos termékértékesítésben (Iroda Sorozat) 15 %-os, az Iroda++ és a hozzá kapcsolódó fejlesztések terén 10 %-os növekedést, a Microsoft Navision, a ruházati kis- és nagykereskedelmi rendszerük és a hozzájuk kapcsolódó egyedi fejlesztéseket tekintve - figyelembe véve a piacbővülési előrejelzéseket, a javuló pályázati feltételeket és a finanszírozási lehetőségeket - 40 %-os, növekedést tervez.
Kapcsolódó cikkek
- IFS Applications Oroszország vezető MRO központjánál
- ERP-re alapozott, illetve ERP-független horizontális fejlesztések
- Eredmények és sorrendek
- Az IFS továbbra is jó úton halad
- Már itthon is elérhető az IFS Applications 7.5
- Gartner-tanulmány a szoftverpiacokról
- 15 milliárdos piacot céloz az SAP
- Élelmiszer-ipari rendszer a HostLogictól
- Kezdetét vette az SAP Tihany '07, a cég idén tízéves konferenciája
- ERP-be ágyazott Google-stílusú keresőt kínál az IFS