Új generációk szériája
2006. április 17.
A generációváltás mindig is hozzátartozott a technológiák fejlődéstörténetéhez, azonban mára ez a fogalom mintha divattá vált volna. Különösen szembetűnő a jelenség, ha egy másik slágertémával, az IP alapú kommunikációval párosítva bukkan fel a szakmai nyelvben. A Cisco új, második generációsnak nevezett kommunikációs rendszerét ismertetve cikkünkben visszatekintünk az IT-szektorban az elmúlt időszak során átélt nemzedékváltásokra.
Legmarkánsabban először a mobilkommunikációban jelentkezett a fogalom, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a második generációsnak nevezett GSM-rendszer után a következő lépés a harmadik generációs (és 3G rövidítéssel ismertté vált) technológia, az UMTS lesz. De már a váltás félidejében felbukkant a 2,5G is, előbb a GPRS, majd az EDGE technológia jelölésére. Ez utóbbit olykor 2,75G névvel is illették, de ez már csak apró technikatörténeti finomság, hiszen az UMTS immár Magyarországon is mindhárom mobilszolgáltatónál elérhető. A teljes lefedésre persze még várni kell, de úgy tűnik, a széles sávú igényeket egyelőre a 2,5G is képes kielégíteni. Ugyanakkor semmi sem akadályozza meg a szabványosítókat és a fejlesztőlaboratóriumok mérnökeit, hogy immár a negyedik, sőt a további generációs mobilrendszereket tervezzék és teszteljék.
Úgyszintén népszerű az internet, és a GSM rövidítéshez hasonlóan vált ismertté – sőt szinte a széles sáv szinonimájává – az ADSL négy betűje. Az egyszer már bevált recept ismeretében voltaképp nem is kellene csodálkozni azon, hogy itt is felbukkant a 3G rövidítés. Január végén a TVnet Kft. bejelentette, hogy elindítja harmadik generációs ADSL-internetszolgáltatását. Az alapcsomag már 1024 kbps-os sebességű elérést biztosít, de igény szerint akár 24 Mbps rekordsebességgel is száguldhatunk a hálón. Az új, harmadik generációsnak nevezett ADSL Budapest egyes területein indult el, és a tervek szerint fél éven belül a nagyobb vidéki városokban is elérhető lesz.
Az ADSL 3G elnevezést persze a szakzsargon hívei és a szabványokban szerepelő nevekhez ragaszkodó kollégák főleg reklámfogásnak tekintik – de ez nem akadályozhatja meg a sikerét. A korrekt tájékoztatás érdekében azért meg kell említenünk, hogy az xDSL evolúciójában leginkább a következő rövidítésekkel jelölik az egymást követő lépcsőfokokat: ADSL, ADSL2, ADSL2+, VDSL, majd VDSL2, illetve szimmetrikus sebességű átvitelnél HDSL, SHDSL és eSHDSL. (Mindezekkel bővebben a Tech-trendenciák című cikkben foglalkozunk lapunk …. oldalán.)
Mindenesetre a mobil- és az internetpiac divattrendjei után nem csodálkozhatunk azon, hogy a Cisco legújabb fejlesztési produktumát ekképp harangozza be: az IP-kommunikáció második generációját képviselő rendszer. Mivel ez valóban új, a továbbiakban legyünk tárgyszerűek.
A Cisco Unified Communications elnevezésű egységes rendszeré lehetővé teszi a hang-, adat- és videoátvitel, valamint a kapcsolódó alkalmazások integrálását az IT-infrastruktúrán, s ezzel elősegíti a vállalatok és intézmények hatékonyabb kommunikációját. Az IP-kommunikációs rendszerek második generációja már nem csupán a telefóniáról szól, hanem sokoldalú multimédiás kommunikációs környezetet kínál. Ez a nyílt és bővíthető platform többek között képes tájékoztatást adni a hívott fél elérhetőségéről, és biztosítja a mobiltelefóniával való integrációt. Charles Giancarlo, a Cisco Systems fejlesztési igazgatója elmondta, hogy a rendszer teljes mértékben támogatja a Cisco 2005 decemberében bejelentett szolgáltatásorientált hálózati architektúráját (Cisco Service-Oriented Network Architecture – SONA). A Cisco SONA a hálózaton keresztül optimalizálja az együttműködő alkalmazásokat, folyamatokat és erőforrásokat.
A cég IP-kommunikációs portfóliójának része a CallManager hívásvezérlő, a Cisco Unity üzenetkezelő, a Cisco MeetingPlace multimédiás konferenciarendszer és a Cisco IP Contact Center ügyfélkapcsolati rendszer. Az egységes rendszerben új elem a Cisco Unified Personal Communicator (egységes személyi kommunikátor), a Cisco Unified Presence Server (elérhetőségkövetési kiszolgáló) és a Customer Interaction Analyzer (ügyfélkapcsolat-elemző). A jelenlegi felhasználók az új lehetőségek kihasználása érdekében fejleszthetik meglévő rendszereiket. Nézzük meg ezeket a funkciókat részletesebben is!
A Personal Communicator a munkatársak közti gyors, valós idejű információcserét szolgálja felhasználóbarát grafikus kezelőfelületével, amelyen sokféle kommunikációs alkalmazást lehet egyidejűleg használni. Az eszköz hídként működik a számítógépes alkalmazások, a telefon és a hálózat között. Az elérhetőségi státus követése révén és a hálózaton lévő címtárakkal együttműködve egy kattintással bármikor létrejöhet a hangos-képes eszmecsere. Az IP-hálózatok virtuális jellege lehetővé teszi a távol vagy úton lévő alkalmazottaknak, hogy mindenkori tartózkodási helyükről biztonságosan hozzáférjenek ezekhez az eszközökhöz.
A Presence Server folyamatosan jelzi az adott felhasználó elérhetőségét, azaz tájékoztat arról, hogy a keresett fél éppen telefonál, személyi számítógépénél vagy valamilyen videoterminálnál ül-e. Az egységes személyi kommunikátor és az egységes híváskezelő alkalmazások ennek alapján segítenek a felhasználóknak kapcsolatot teremteni munkatársaikkal, megválasztva a kommunikáció adott pillanatban leghatékonyabb módját. A szerver a jelenléti adatokat számos helyről gyűjti be. Ehhez igénybe veszi a hálózatot, a Cisco Unified CallManager híváskezelőt, valamint más gyártók olyan eszközeit, amelyek az SIP (Session Initiation Protocol) protokollt és annak SIP for Instant Messaging and Presence Leveraging Extensions (SIMPLE) elnevezésű kiterjesztéseit használják.
Új szolgáltatás az ügyfél-interakciók elemzése (Customer Interaction Analyzer), amellyel értékelhetővé és optimalizálhatóvá válik az ügyfelekkel való kommunikáció. Az ehhez felhasznált információ az ügyfelek önkiszolgáló ügyintézési műveleteiből vagy az ügyfélszolgálattal folytatott beszélgetéseiből származik. Olyan tényezőket lehet itt elemezni, mint az ügyfél vagy az ügyintéző által átélt feszültség, a hallgatások jelentősége és a szóhasználat. Ennek alapján a beszélgetések üzleti összefüggésben értelmezhetők, felhasználhatók az ügyintézők képzésére, az ügyfélszolgálati folyamatok optimalizálására és az önkiszolgáló ügyintézés forgatókönyveinek átírására.
Mivel a CallManager 5.0 és a CallManager Express 3.4 híváskezelő, valamint a Survivable Remote Site Telephony (SRST) 3.4 most már képes kezelni az SIP-protokollt támogató végpontokat, a rendszer megnyílik egy gyorsan bővülő, a szabványt alkalmazó fejlesztői közösség előtt, miközben megőrzi jelenlegi biztonsági és hibatűrési jellemzőit. Egy új program, az SIP Verified a hang-, adat- és videoátvitelre képes SIP-végpontok számára végez harmadik fél általi együttműködés-ellenőrzést.
A vállalati Wi-Fi (802.11) és a nyilvános GSM-hálózatok öszszekapcsolásával a Cisco további hidakat épít a kommunikációban. Együttműködve a vezeték nélküli készülékek legnagyobb gyártóival – például a Nokiával és az RIM-mel –, a Cisco hamarosan olyan egy és két üzemmódú okostelefon-megoldásokat fog piacra dobni, amelyek mind az irodában, mind azon kívül növelni fogják a mobil vállalati alkalmazottak termelékenységét. Ezek az eszközök egyszerűbbé teszik a kommunikációt, és használatukkal kommunikációs költségek takaríthatók meg.
Az egységes kommunikációs rendszerhez ajánlott új üzemeltetési modell az egész rendszert átfogva egyesíti a műszaki támogatási szolgáltatásokat (kiszolgálók cseréje, alkalmazások frissítése, hardveres és szoftveres problémák megoldása).
Az IP alapú kommunikáció tehát lassan mindennapjaink részévé válik. A Synergy Research Group jelentése szerint a Cisco Systems a 2005-ös naptári évben tovább növelte előnyét a nagyvállalati, illetve a kis- és középvállalati hangkommunikációs piacon. Nemzetközi viszonylatban a legnagyobb összbevételt érte el az üzleti telefónia piacán, amibe mind az IP alapú, mind pedig a hagyományos vonalkapcsolt rendszerek beleszámítanak. Vagyis generációktól függetlenül – még ha ezt olykor nem is könnyű értelmezni.
De megérhetjük még, hogy amikor majd megjelenik a harmadik vagy negyedik generációs IP-technológia, utólag azonosítani fogják, melyik is volt az első. Addig pedig próbáljunk hozzászokni az „emberarcú" technológiák nemzedékváltásaihoz. Előbb-utóbb szép kis IT-családfa kerekedik ebből.