A fejlett, de lassuló piac már nem kihívás a mobilcégeknek
2006. április 17.
A brit Vodafone Group döntése a japán piac elhagyásáról, és egyben fejlődő piacokon történő beruházásai, annak az egyre erőteljesebb irányzatnak a jelzései, amelyek során a szolgáltatók fejlesztési forrásaikat kivonják a korlátozott növekedési lehetőségekkel rendelkező területekről.
Egyes társaságok, mint például a Vodafone és a japán NTT DoCoMo dollár milliárdokat fektettek be külföldi szolgáltatók résztulajdonlásáért, ám miután beruházásaik nem hozzák a várt eredményt, megkezdték stratégiáik átértékelését. A Vodafone a napokban jelentette be, hogy japán egységét – négyévi erőlködés után – eladja a Softbank internet kommunikációs konglomerátumnak. Az egyes források szerint akár 17 milliárd dollárt is elérő üzlet azt is jelenti, hogy immár az utolsó külföldi társaság is elhagyta a japán mobilhálózatok piacát.
Amikor a Vodafone 2001 októberében felvásárolta a Japan Telecomot, a szolgáltatók világszerte úgy tartották, a terjeszkedésnek a mobilszolgáltatások is eszközei lehetnek – különösen, mert a mobil-ellátottság még sok nagy piacon is alacsony volt. Az akkoriban megkötött nagy üzletek közül is kiemelkedett, hogy a Deutsche Telekom megvette az amerikai Voicestream Wirelesst, a DoCoMo 16 százalékos részesedést szerzett az AT&T Wirelessben, a France Telecom pedig a brit Orange tulajdonosa lett. Ám miután egyre többeknek lett mobiltelefonjuk, a növekedés lelassult, a verseny nőtt, a fontos mutatók - mint például az egy felhasználóra jutó átlagos bevétel – romlani kezdtek. A figyelem egyre inkább a fejlődő piacok – India, Indonézia és Kína – felé fordult, ahol a mobilhasználók számának növekedési üteme még akár kétszámjegyű is lehet.
A Vodafone például 10 százalékos rész vásárolt Bharti Tele-Ventures Ltd.-ben, India vezető mobilszolgáltatójában – még tavaly októberben, az Orange a Tunisie Telecomot említette lehetséges felvásárlási célpontként. A DoCoMo már eladta kisebbségi részesedéseit Nagy-Britanniában, Hollandiában és az Egyesült Államokban; ehelyett olyan ázsiai szolgáltatókba fektetett be, mint a Philippine Long Distance Telephone, a Fülöp-szigetek legnagyobb telekommunikációs cége.
Elemzők szerint a Vodafone japán problémái azzal is összefüggésben lehettek, hogy a telekommunikáció végső soron helyi, hazai üzlet, kicsit az ingatlanhoz hasonlítható, ahol a helyi piac legerősebb szereplője sem feltétlenül képes sikereket elérni más piacokon. Az amerikai szolgáltatók eleve a hazai megerősödés mellett voksoltak a külföldi terjeszkedés erőltetése helyett. E törekvés eddigi utolsó eleme az volt, amikor a AT&T Inc. bejelentette a BellSouth Corp. megvételét: a 67 milliárd dolláros ügylettel megszerezte a Cingular Wireless eddig még meg nem szerzett maradékát is – kiterjesztve érdekeltségét az ország délkeleti részére is. A DoCoMo hazai érdekeltségeit hitelkártya együttműködéssel és egy távközlési cég megszerzésével erősítette, miközben egyre-másra részesedéseket szerez fejlődő piaci szolgáltatókban.
A hálózatok külföldi működtetésének nehézségeit egyre többen ismerik fel. A DoCoMo stratégiája egy globális irányzat része lehet – állítja a japán ommunikációs minisztérium egyik magas rangú tisztviselője.