A világ előrehaladása az információs társadalom terén 2005-ben

Átfogó tanulmány az információs társadalom, internet, hálózati világ 2005-ös technológiai fejleményeiről

2006. április 4.

2005-ben a világ nyugati fele és az ázsiai kistigrisek diktálták a tempót az információs társadalmi fejlesztésekben és folyamatokban. Az USA visszaszerezni látszott közel egy évtizede elvesztett hegemóniáját, miközben Európa tovább veszített pozícióiból, és egyre inkább a többsebességes fejlődés jellemző rá, Ázsia legfejlettebb részein pedig - a társadalmi mutatókat leszámítva - messze gyorsabb volt a fejlesztések irama, mint a világon bárhol.
A Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom-és Trendkutató Központjának kutatócsoportja által készített tanulmány néhány napja hozzáférhető a weben is: Information Society World Progress Report 2005: A világ előrehaladása az információs társadalom terén 2005-ben címmel (http://www.ittk.hu). A 2004 után immáron másodszor elkészült éves jelentés szerzői a 2005-ös évet meghatározó folyamatokat az információs társadalmi technológiai trendek és a fejlettségi ranglisták témakörei köré csoportosították.

Nemzetközi fejlettségi ranglisták a világrégiók fejlettségéről

Az Egyesült Államokban a recesszió végével, az ország gazdasági mutatóinak javulásával párhuzamosan új erőforrások szabadultak fel az információs társadalom építéséhez. Az ország a korábbi átmeneti visszaesést követően megerősödni látszik, ismét az elsők között találhatjuk a rangsorokon.

Ha Európa relatív helyzetét vizsgáljuk az e-felkészültségi rangsorokban, jól kirajzolódik a Lisszaboni Stratégia teljes csődje. Az észak-európai országok mennek a saját (amúgy igencsak sikeresnek bizonyuló) útjukon, irányt mutatva a világ fejlettebb országainak is. Ezzel szemben a lassan változó nyugat-európai államok többsége stagnál, míg a kelet-európai újonnan csatlakozó országok csak lassan haladnak előre az erőltetett modernizációban. A végeredmény egy többsebességes Európa. Az Unió relatív versenyelőnye jól érezhetően csökken, főleg a technológiai területeken indul határozott hátránnyal az EU a Föld más fejlett régióival szemben. Ráadásul a lemaradás növekszik és a folyamatok rossz irányba mutatnak. Annak ellenére, hogy a társadalmi mutatók a nemzetközi felkészültségi vizsgálatok tanulságai szerint egyre nagyobb mértékben befolyásolják az országok teljesítményét, úgy tűnik önmagában ez a dimenzió nem képes ellensúlyozni a technológiai változások lelassulását.

Távol-keleten a nagyon dinamikusan fejlődő Szingapúr és Dél-Korea áll a fejlesztések élén. Az ázsiai régió az USA és az Európai Unió mellett a világ legfejlettebb információs gazdasági régiója, elsősorban a gyors technológiai fejlesztéseknek köszönhetően. Ha csak a technológiához kapcsolódó mutatók (pl. a számítógépek, a távközlés és az internet) alapján vizsgálnánk meg a világot, a lista első három helyére dél-kelet-ázsiai országok kerülnének: Szingapúr, Korea és Hong Kong egyaránt megelőzi az egyébként élenjáró Dániát és Svédországot, illetve az Egyesült Államokat.

Az információs társadalom szempontjából kevésbé meghatározó régiókban ellentétes mozgások figyelhetők meg. A latin-amerikai államok fejlődése lassul, ezzel szemben Afrika számos országa folyamatosan javuló eredményeket ér el (persze ezt a növekedést a szerény kiinduló adatoknak is köszönhetik).

Az e-felkészültségi rangsorok legfontosabb üzenete, hogy az igazi favoritok egy magasabb szinten, az IKT mutatók merev világán túllépve a társadalom legfontosabb jellemzőiben bizonyulnak fejlettnek. Nem véletlen, hogy ezekben a mutatókban – igaz egy erőteljesen az európai hagyományokra és értékrendre építő módszertan megítélése szerint – a társadalmi mutatókat tekintve a finn jóléti állam, Skandinávia és az angolszász országok (Új-Zéland, Ausztrália, Kanada, USA és az Egyesült Királyság) tekinthetők mintaértékűnek. A társadalmi dimenzió elhagyásával viszont az élen kivétel nélkül távol-keleti országok végeznének. Mindez azt jelenti, hogy ezek az államok más módon használják az információs technológiák nyújtotta lehetőségeket társadalmi szinten, és a versenyképességet tekintve nincsenek lemaradva Európa fejlettebb régióitól (vagy akár Észak-Amerikától). Ebből következik, hogy az európai fejlődési iránynak nem elsősorban az IKT mutatókat tekintve kell megőrizni, illetve újra visszaszerezni elsőségét, hanem meglévő előnyeire építve az IKT társadalmi felhasználását erősíteni. Valószínűleg ez biztosíthatja, hogy a nemzetközi munkamegosztásban minél magasabb hozzáadott értékű tevékenységek végzését vonzza a régió.

2005 információs társadalom technológiai trendjei

Ha 2004-et az összerendeződés és a konszolidáció évének neveztük megelőző jelentésünkben, akkor 2005-ben a sikerekről, a hosszú távú fejlődések újbóli fellendüléséről kell beszámolnunk – talán pont a tavalyi év racionalizálódási folyamatainak köszönhetően egy technológiai meglódulásnak lehettünk a tanúi. A gazdasági folyamatok egy újabb dot-kom lufi felfújódását (és akár kipukkanását) is előrevetíthetik, azonban úgy tűnik, bízhatunk a második hullám megalapozott gazdasági erejében. Ennek fényében úgy tűnik, hogy az ezredfordulós dot-kom lufi nem gazdasági hiba következménye volt, hanem a fejlődés volt túl gyors, számos újítás egyszerűen „csak” megelőzte korát.

Egy évek óta érlelődő forradalom robbant ki 2005-ben: forradalom zajlott le a tartalomszolgáltatásban és nagy változások voltak az ezt kiszolgáló technológiák területén is. A felhasználók tartalomszolgáltatókká válnak, az internetezők a saját tartalmaik feltöltésével egyre fontosabb szereplővé válnak. Az internet társadalmiasodása és a Web 2.0 „mozgalom” tekinthetők 2005 legnagyobb hatású változásainak.

A Google lokomotív

A Google 2004-ben kezdődött menetelése 2005-ben még nagyobb méreteket öltött, 8 év alatt 130 milliárdos piaci értékű cég jött létre – emlékezzünk, mindössze egy hatékony online keresőből kiindulva. A cég az IT technika és tartalom szinte minden területére betört, vagy jelezte érdeklődését. A Google mammutcéggé válása ugyanakkor egyre nagyobb ellenérzést kelt a felhasználók egyes csoportjaiban, akik egy új Microsoft-jellegű óriás kialakulásától félnek – talán nem indokolatlanul. 2006-ban mindenesetre a Google-nak a „nagyok” játékában kell bizonyítania, a nagypályás lét minden előnyével és hátrányával. A 2006-os év egyébként nem kezdődik jól, pénzügyi veszteségek és felhasználói ellenérzések körvonalazódnak a cég háza táján.

Biztonság: kémszoftverek, rootkitek és Web 2.0 a spamben

A biztonság terén 2005-ben nem a vírusok, hanem a kémszoftverek és a rootkitek jelentették a legtöbb fenyegetést. A kéretlen levelek száma közel 10%-al csökkent, a vírusok által okozott károk az IT szektorban kimutathatóan csökkentek. Megjelentek viszont és egyre nagyobb méretet öltöttek az online tartalom-felületeket (vendégkönyvek, blogok stb.) spammelő üzenetek, ami a Web 2.0 forradalom előrehaladásával feltehetően egyre szembetűnőbb jelenséggé válik majd a jövőben.

Internetes hangtovábbítás

A szélessávú fejlődés 2005-ben tömegessé tette az internetes hangtovábbítást. Az internetes telefonszolgáltatásból származó bevétel 18 százalékkal, 614 millió dollárra nőtt a második negyedévben a világon, míg az előfizetők számát tekintve Európában és Észak-Amerikában a tavalyi 3,3-ről 2008-ra várhatóan 52,1 millióra nő az internetes telefonszolgáltatásra előfizetők tábora.

A hozzáférés technológiái

50 millió új szélessávú kapcsolat született 2005-ben, ezzel az év végére az internet használók száma (ideértve a nem szélessávon internetezőket is) szerte a világon elérte az egy milliárdot. Az internet használata az idősebb korosztályok korében is egyre népszerűbb elfoglaltsággá vált.

Az év slágertémája – különösen az Egyesült Államokban – az ingyenes, teljes várost lefedő Wi-Fi hálózatok, azaz gyakorlatilag az internet-közmű kialakítása volt. A Wi-Fi bár „még” nem egyértelmű sikertörténet, de 2005-ben annyi fejlesztés, befektetés történt, hogy 2006-ra egyértelműen ki fog derülni a technológia kudarcra avagy sikerre ítéltetett.
 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció