A fejlett, de lassuló piac már nem kihívás a Vodafone-nak

2006. március 7.

A brit Vodafone Group döntése a japán piac elhagyásáról és egyben fejlődő piacokon történő beruházásai annak az egyre erőteljesebb irányzatnak a jelzései, amelyek során a szolgáltatók fejlesztési forrásaikat kivonják a korlátozott növekedési lehetőségekkel rendelkező területekről.
Egyes társaságok, mint például a Vodafone és a japán NTT DoCoMo Inc. dollármilliárdokat fektettek be külföldi szolgáltatók résztulajdonlásáért, ám miután beruházásaik nem hozzák a várt eredményt, megkezdték stratégiáik átértékelését.

A Vodafone pénteken erősítette meg a Reuters azon értesülését, hogy japán egységét - négy évi erőlködés után - eladja a Softbank Corp. internet kommunikációs konglomerátumnak.

Az egyes források szerint akár 17 milliárd dollárt is elérő üzlet azt is jelenti, hogy immár az utolsó külföldi társaság is elhagyta a japán mobilhálózatok piacát.

Amikor a Vodafone 2001 októberében felvásárolta a Japan Telecomot, a szolgáltatók világszerte úgy tartották, a terjeszkedésnek a mobilszolgáltatások is eszközei lehetnek - különösen, mert a mobil-ellátottság még sok nagy piacon is alacsony volt.

Az akkoriban megkötött nagy üzletek közül is kiemelkedett, hogy a Deutsche Telekom megvette az amerikai Voicestream Wirelesst, a DoCoMo 16 százalékos részesedést szerzett az AT&T Wirelessben, a France Telecom pedig a brit Orange tulajdonosa lett.

Ám miután egyre többeknek lett mobiltelefonjuk, a növekedés lelassult, a verseny nőtt, a fontos mutatók - mint például az egy felhasználóra jutó átlagos bevétel - romlani kezdtek. A figyelem egyre inkább a fejlődő piacok - India, Indonézia és Kína - felé fordult, ahol a mobilhasználók számának növekedési üteme még akár kétszámjegyű is lehet.

A Vodafone például 10 százalékos rész vásárolt Bharti Tele-Ventures Ltd.-ben, India vezető mobilszolgáltatójában – még tavaly októberben, az Orange a Tunisie Telecomot említette lehetséges felvásárlási célpontként.

A DoCoMo már eladta kisebbségi részesedéseit Nagy-Britanniában, Hollandiában és az Egyesült Államokban; ehelyett olyan ázsiai szolgáltatókba fektetett be, mint a Philippine Long Distance Telephone, a Fülöp-szigetek legnagyobb telekommunikációs cége.

Elemzők szerint Vodafone japán problémái azzal is összefüggésben lehettek, hogy a telekommunikáció végső soron helyi, hazai üzlet - kicsit az ingatlanhoz hasonlítható; a hazai piac legerősebb szereplője sem feltétlenül képes sikereket elérni más piacokon.

Az amerikai szolgáltatók eleve a hazai megerősödés mellett voksoltak a külföldi terjeszkedés erőltetése helyett: e törekvés eddigi utolsó eleme az volt, amikor a AT&T Inc. bejelentette a BellSouth Corp. megvételét: a 67 milliárd dolláros ügylettel megszerezte a Cingular Wireless eddig még meg nem szerzett maradékát is - kiterjesztve érdekeltségét az ország délkeleti részére is.

A DoCoMo hazai érdekeltségeit hitelkártya együttműködéssel és egy távközlési cég megszerzésével erősítette, miközben egyre-másra részesedéseket szerez fejlődő piaci szolgáltatókban.

A hálózatok külföldi működtetésének nehézségeit egyre többen ismerik fel; a DoCoMo stratégiája egy globális irányzat része lehet - állítja a japán kommunikációs minisztérium egyik magasrangú tisztviselője.
 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció