Nemzetgazdaság-fejlesztési útmutató
Úttaposás
2005. december 24.
Változik, forrong az IT-világ. A társadalom és a gazdaság fejlődésére egyaránt tagadhatatlanul jelentős hatást gyakoroló információ-, illetve infokommunikációs technológia mérföldes léptekkel haladt a fejlődés útján már az előző évezred utolsó felében is. Mostanában azonban beérni látszanak a továbblépés irányát meghatározó fejlesztések, s bevezetésüknek és elterjedésüknek gyakorlatilag csak a társadalmi, gazdasági és üzleti kultúrának a technológiával való lépéstartása szab határt.
S persze az is, hogy képes-e mindezt követni a szabályozás, az informatika alkalmazásának kérdésében a szokásosnál is lomhábbnak tűnő törvényhozás. További, mind kevésbé elhanyagolható szempont a vívmányokat alkalmazni képes, illetve az erre képtelen országok közötti kommunikációs, technológiai szakadék szélesedésének veszélye.
Napjainkban gyakoriak a vívmányokat, az alkalmazási lehetőségeket, az előnyöket, illetve az akadályokat, a veszélyeket, a fejlődési trendeket, az EU-csatlakozással járó támogatások ilyen irányú felhasználásának lehetőségeit taglaló konferenciák. Most az IIR Hungary november eleji, Vállalati Infokommunikációs Napok című rendezvényén hallottakra támaszkodva a céges ICT fejlettsége, a konvergenciafolyamat állásának boncolgatása mellett az NFT2-nek a hazai IT- és IKT-szektor fejlődésére gyakorolt hatását vesszük górcső alá.
IT és üzlet
Kovács Zoltán, az informatikai és infokommunikációs vállalkozásokat tömörítő IVSZ elnöke által a hazai IKT-szektort vizsgáló SWOT-analízis NFT2 prioritásaira vonatkozóan levont következtetéseinek jobb megértése érdekében érdemes a BellResearch egy idei elemzésének néhány eredményére kitérni. A vállalati szférában 1656 céget és 1010 költségvetési intézményt megkérdezve idén végzett, az alkalmazottak számát, a régiót és az ágazatot tekintve reprezentatívnak tekinthető kutatás adatai és azokból következő megállapításai ugyanis segíthetnek tisztán látni az IT és IKT jelenlegi hazai képét. Ez pedig kiindulópontul szolgálhat ahhoz, hogy megvizsgáljuk a szektor fejlődésének (vagy sorvadásának) a nemzetgazdaságra gyakorolt hatását.
A 2002 és 2005 közötti, B2B-vel kapcsolatos kiadások volumenére és szerkezetére vonatkozó alfejezetben foglaltak szerint az üzleti IT-piac lassuló ütemű, de folyamatos növekedést mutat. Az IT-kiadások összetételüket tekintve állandók, az IT-szolgáltatások elsődleges felvevő piaca az üzleti szegmens; a nagyvállalatok részesedése 2002-höz képest – kiemelten a szoftver- és az IT-szolgáltatások piacán – emelkedett. A kis- és középvállalati szektor költéseiben továbbra is a hardverbeszerzések dominálnak. Az IT-költségek összefüggnek az árbevétellel. Az árbevétel-arányos ágazati szintű IT-kiadások az erős versenyhelyzetben lévő szolgáltatóknál a legmagasabbak, majd a kereskedelem és az építőipar következik. E szolgáltatások előnyeinek a nagyok az abszolút élvezői.
A kutatási adatok szerint az alkalmazásintegráció hatékonyan támogatja az üzleti folyamatokat. Az üzleti alkalmazással rendelkező vállalatok egyötöde integrált megoldást, csaknem fele szigetrendszereket alkalmaz, míg egyharmada ezek kombinációját. Kiderült, hogy minél magasabb egy vállalatnál az alkalmazásintegráció szintje, annál elégedettebb a cég az üzleti folyamatok támogatottságával. A szigetalkalmazások főként a kisebb vállalkozásokat jellemzik. Összességében nem kedvező adat, hogy az üzleti alkalmazással rendelkező cégeknek alig valamivel több mint a fele elégedett üzleti folyamatai támogatottságával.
A kutatás adataiból az is kiderült, hogy az idei évben – többnyire a rendszerintegrációs kiadások terhére – várhatóan nőnek az alkalmazásfejlesztésre és az alkalmazással kapcsolatos tanácsadásra fordított összegek.
Ugyanakkor negatívumként könyvelhető el, hogy mindössze a vállalatok 38 százalékánál kapcsolódnak az IT-beruházásokhoz megtérülési számítások.
IKT-helyzet
Az alkalmazott adatkommunikációs technológiákra vonatkozó kutatás az internetes, valamint a telephelyeken belüli és azok közötti kapcsolatokat érintette. Az eredmények alapján a behálózottságot tekintve már csak a mikro- és kisvállalatok rendelkeznek jövőbeni potenciállal. A nagyvállalati szegmensben gyakorlatilag 100 százalékos az internetpenetráció, de a középvállalatiban is csak három százalékkal marad el ettől. A meglévő internet-hozzáférések technológiájában a nagyvállalati szegmens 42 százalékát, a középvállalati felét jellemző xDSL további terjedése várható.
Új előfizetés esetén a nagyvállalatok csaknem kétharmada dönt az xDSL mellett, a középvállalatoknál ez a meglévő előfizetők arányával azonos. Jelentősen csökken a bérelt vonali új előfizetések aránya, mint ahogy – kiemelten a középvállalati szegmensben – a kapcsolt vonali, modemes új előfizetéseké is.
A belső hálózatokra vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján összesen kb. 5,4 ezer, legalább 50 főt foglalkoztató vállalat rendelkezik LAN-hálózattal. Ezzel kapcsolatos fejlesztésekre 2004-ben mintegy 4,4 milliárd forintot költöttek a hazai közép- és nagyvállalatok. WLAN-nal az említett két szektor kb. 16 százaléka, mintegy 990 cég rendelkezik, Wi-Fi szolgáltatást a vizsgált szervezetek mindössze 4 százaléka, kb. 250 vállalat használ.
Rendszerüzemeltetés és outsourcing
Az elemzés vezetője, Andrási Tamás a távközlésirendszer-üzemeltetési és outsourcing-szokásokra is kitért.
A távközlésirendszer-építési és -üzemeltetési szolgáltatások közül a leggyakoribb – az összesnek több mint a fele – az alközpont-programozás és -karbantartás igénybevétele, amit egyötödös aránnyal a távközlési rendszer működését biztosító szolgáltatás követ, a harmadik helyre pedig a távközlési infrastruktúra teljes vagy részleges bérlése került. A közép- és nagyvállalati szféra között az említetteket illetően nincs szignifikáns eltérés. A távközlési tanácsadási szolgáltatások igénybevételénél – ugyan az egytizedes arányt sem elérve – a megoldás-tanácsadás vezet, amit az alkalmazásintegrációs tanácsadás követ, s mögötte alig marad le a távközlési rendszerek auditálása (4,1/3,7). Az utolsó két helyen a távközlési megoldások használatára vonatkozó oktatás (2,9/2,4) és a távközlési fejlesztéshez kapcsolódó projektmenedzsment (2,4/3,0) áll. A hangkommunikációs infrastruktúra bérleti konstrukcióban való igénybevétele elsősorban az alközpontok vonatkozásában elfogadott.
Az IKT és a nemzetgazdaság
A Kovács Zoltán előadásában elhangzottak szerint a nemzetgazdaság és a hazai vállalkozások helyzetét három átmenet határozza meg. A számosságában és GDP-arányosan erőteljesen kkv-központú, modern szerkezetű, nyitott gazdaságra való átállás, a menet közbeni alkalmazkodás szükségessége az európai, illetve kereslet/kínálat szempontjából globális versenyhez, valamint az elmozdulás a korábban jellemző ipari termeléstől a szolgáltatások, a tudás alapú gazdaság irányába. Ez utóbbi a költség alapú versenyképesség hiányát regionális központtá válással ellensúlyozhatná.
A nemzetgazdaságban az IKT kettős szerepet tölt be. Szektorként – IT-, távközlési és professzionális IT-szolgáltató vállalkozások révén – jelentősen hozzájárul a GDP-hez, és magas szintű foglalkoztatást biztosít. „Enablerként" pedig – magyarul talán a lehetőségek megvalósíthatóságának megalapozójaként lehetne fordítani – a gazdaság, az állam, a közigazgatás és a társadalom szintjén, képesség/igény, tartalom/alkalmazás, eszköz/infrastruktúra tekintetében a humán- és fizikai tőke minőségének javítását, vagyis összességében Magyarország versenyképességének növelését szolgálja.
IKT-szektor
Az Eurostat felméréseit alapul véve – GDP-arányos IT-költéseinket (Mo/EU15/EU25 – 4,7/3,3/3,4 százalék) és a tudásintenzív foglalkoztatási kör arányát (Mo/EU15/EU25 – 5,76/5,86/5,43 százalék) tekintve az EU-val összehasonlítva is – kiemelkedő szerepe van hazánkban az IKT-szektornak. Ugyanakkor a forráshiány, a foglalkoztatottak arányában ma még csekély hozzáadott érték, az alacsony szintű IKT-felhasználás, a gyenge nemzetközi jelenlét és a szoftverpiacot sújtó jogvédelmi problémák kérdése gyenge pontnak számít. Kovács szerint a szektor fejlesztése a vállalkozások hatékonyságának növelése, a hitellehetőségek bővítése, valamint a hazai felhasználás és az export élénkítése révén képzelhető el. Erre a négy alappillére kell az IVSZ szerint a szektor stratégiáját építeni.
A nemzetközi piacon való helytálláshoz a hatékonyságot és a versenyképességet kell növelni. A stratégiának ehhez - a jelenlegi helyzetet alapul véve a megfelelő tudású szakember-utánpótlás biztosítására, a menedzsmentismeretek használatának erősítésére, az értékesítési és marketingcsatornák fejlesztésére, az innováció ösztönzésére és a hálózatosodás erősítésére kell koncentrálnia. A hazai felvevőképesség élénkítése érdekében a stratégia kialakításakor figyelemmel kell lenni a külföldön már bevált infokommunikációs megoldások meghonosítására, a magyar vállalatok IT-tudatosságának növelésére, a világszínvonalú hazai szolgáltatások kialakítására, valamint az IKT-jellegű innovációk hasznosítására is. Emellett mind a piaci fejlődést hátráltató szabályozási hiányosságok (pl. elektronikus aláírás, hitelesítés) mielőbbi rendezéséért, mind az NFT-célokat támogató, az IKT-szektor enablerszerepét erősítő támogatások (pl. adójóváírás) tekintetében erősíteni kell a szektor lobbitevékenységét.
Az exportot a külföldi terjeszkedéssel kapcsolatos finanszírozási problémák nehezítik (a vállalatok nem képesek a hazai értékesítésből finanszírozni a külföldi terjeszkedést), de a nyelvismeret hiánya mellett sem lehet szó nélkül elmenni, mint ahogy a külföldi piaci viszonyokat érintő hiányos tudás mellett sem. Ezért a stratégiában a nemzetközi színtéren is versenyképes magyar fejlesztésű réspiaci megoldások, termékek, szolgáltatások erősítésének éppúgy meg kell jelennie, mint a hazai szolgáltatások nemzetközi piacosításának.
IKT-szektor – mint enabler
Az IKT-szektornak a gazdasági és társadalmi fejlődésben betöltött enablerszerepére áttérve Kovács hangsúlyozta, hogy az NFT megvalósításában az IKT-szektor a versenyképesség, az innováció, a termelékenység, az esélykiegyenlítés és az infrastruktúra területén tud segíteni. Jelenleg még számos területen lemaradunk az EU tagállamaitól az infokommunikációs technológiák felhasználásában. Igen alacsony szintű a kormányzati szolgáltatások online elérhetősége, és lassú azok vállalati igénybevételének terjedése, de az IT-szakemberek utánpótlásának elégtelen volta is aggasztó: a hazai végzősök 4,8 százalékos aránya meszsze elmarad a 12,2 százalékos EU-átlagtól.
Az IKT-felhasználás a gazdasági szereplők esetében nagymértékben függ az iparági sajátosságoktól és a vállalkozások tőkeerejétől. S bár a vállalati szektorban magas az internetlefedettség, ugyanakkor a kkv-knak az internet-hozzáférés, a PC-ellátottság és az IKT-alkalmazások területén tapasztalt lemaradása, a távmunka és a távoktatás csekély aránya, a vállalati IT-oktatás alacsony szintje, a hálózati együttműködések hiánya vagy az alacsony rendszerintegráltsági szint gyengíti a szektor gazdasági erejét.
Lehetőségek a gazdaság IKT-tudatosságát növelő ipari tartalmakban, az új megoldások, alkalmazások használatát megalapozó technológiai fejlődésben és a már meglévő inkubátorházakban, illetve a felzárkóztatásunkat segítő innovációs parkokban rejlenek. Az innovatív, tudás alapú iparágakat nem ösztönző gazdasági környezet, a kkv-k hátrányának növekedése, valamint a kritikus tömeg hiánya miatt nehezen induló megoldások (ASP, piacterek stb.) azonban a fentiek ellen hatnak.
A felsoroltak miatt, az IVSZ véleménye szerint, az NFT2-ben kiemelten kezelendő a szektor felkészültségének, illetve az IKT alacsony mértékű felhasználásának növelése. A stratégiába a képzés és a képzettség tekintetében be kell épülnie az IT-készségfejlesztésnek, valamint a távmunka és távoktatás támogatásának. Az alkalmazás és a tartalom szintjén az online gazdaság IKT-alkalmazásainak, illetve a termelő és folyamatirányító rendszerek alkalmazásának terjedését, míg az infrastruktúra tekintetében az IKT-hozzáférési lehetőségek bővítését kell serkenteni.
Az IKT-felhasználás terén az államnak példát mutatva az élen kellene járnia. Ám – bár a szektorban magas az internet-, ezen belül is a szélessávú-lefedettség aránya, s a PC-ellátottság is közel 100 százalékos –, az önkormányzati honlapok és elektronikus szolgáltatások kis száma és minősége, az elektronikus közigazgatási szolgáltatások hiánya, a belső folyamatok alacsony IKT-támogatottsága és az intézmények közti alacsony tranzakciós szint is ellensúlyozza a pozitívumokat. Az államigazgatást tekintve az IKT-fejlesztés prioritásai között első helyen a képzés, az IT-készségfejlesztés és a távoktatás elterjesztése áll. Az alkalmazásokat oldalán a közigazgatás korszerűsítését, a szolgáltatások modernizációját célzó, valamint az interaktív információcserét és tranzakciót megvalósító IKT-megoldások bevezetése az elsődleges.
A fentiek mellett nem hanyagolható el az infokommunikációs technológiák oktatásban betöltött szerepe, illetve annak erősítése az IKT-stratégiában. Mert ugyan magas arányú a PC-ellátottság és az internet-hozzáférés, s létezik akadémiai hálózat, azonban nagyon alacsony az e-learning rendszerek elterjedtsége, s nincs megfelelő tartalom a hálózati infrastruktúra kihasználására.
„Az IKT tudatos felhasználás a mind egyéni, mind társadalmi szinten segít a hosszú távú versenyelőny megteremtésében. Ezért az NFT2 részeként kiemelten kezelendő az IKT-szektor felkészültségének, illetve az alacsony IKT-felhasználásnak a növelése. Ehhez többek között az alapul szolgáló, elfogadható árú infokommunikációs infrastruktúra kialakításának feltételeit is meg kell teremteni" – zárta előadását Kovács Zoltán.
Konvergencia
S ha már az információs társadalomról, a tudás alapú gazdaságról esik szó, az NHIT tagjaként dr. Bakonyi Péter miniszteri főtanácsadó is szót kapott, hogy tájékoztasson a konvergenciának az információs társadalom fejlődésére gyakorolt hatásáról. Röviden összegezte a jelenlegi helyzetet, majd közzétett néhány, a konvergencia felgyorsulását igazoló számadatot. Mint mondta, a digitális és az új adatátviteli technológiák (pl. vezeték nélküli átvitel, kábel, műhold, elektromos hálózat) megnövelték a kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó platformok számát. Ennek következtében a jövőben megváltozhatnak a műsorszórás hagyományos vonásai (interaktivitás hiánya, a műsorszórás ma ismert sugárzási koncepciója). A jövő a triple playé, vagyis a beszéd, az internet és a műsorszórás együttesét nyújtani képes szolgáltatóké, illetve az ezek vételét biztosító berendezéseké. A trend közvetlen hatással lesz – többek között a piacra jutáshoz szükséges működési engedélyek kiadására vonatkozóan – a médiaszabályozásra. Kulcskérdéssé válik, hogy fennmaradjon-e a hírközlés és a média jelenleg érvényben lévő különálló szabályozási hatósága.
Bakonyi Péter röviden kitért az EU konvergenciapolitikájára, szabályozási törekvéseire is. Az European Information Society 2010 (i2010) a lisszaboni célok teljesülését szolgálja. Ezt célozza a nagy sebességű, biztonságos hálózaton megvalósuló egységes európai piac (információs tér) megteremtése, az innováció előtérbe helyezése, a kutatásba való befektetések ösztönzése, valamint a jobb életminőség elérése s ezzel öszszefüggésben a digitális szakadék csökkentése, illetve a jobb közszolgáltatások elérése is.
Az elhangzottakat összefoglalva a főtanácsadó a konvergencia által teremtett világhoz való közelségünkre hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy az erre vonatkozó szabályozási koncepció kialakításakor figyelembe kell venni a már mára is radikálisan megváltozott környezetet. Így például a korábbinál erőteljesebben kell támaszkodni a piaci mechanizmusokra, figyelni és követni kell a fogyasztók, valamint a vállalkozók igényeinek változását, miközben hangsúlyosan tekintettel kell lenni az önszabályozás mind nagyobb térnyerésére is.
„Azonban észnél kell lennünk a szabályozáskor – figyelmeztetett Bakonyi Péter –, hiszen a távközlési és a műsorszórási piac összeolvadása, a konvergencia a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára előnyt jelent, s mivel ez az innováció ellen hathat, nem megfelelő szabályozással könynyen rossz irányba terelődhet a piac. Vagyis az ex ante és ex post szabályozást az innovációt biztosítva kell összehangolni, s a szabályozásnak a tartalomhoz való hozzáférés kérdését is érintenie kell."
***
Összefogás az e-aláírás érdekében
Az elektronikus aláírási alkalmazások hazai fejlesztői ugyan kemény versenyben állnak egymással a növekedésben lévő piacon, de közös céljuk az alkalmazások közti együttműködési képesség biztosítása. Szakmai szervezetük, a Magyar Elektronikus Aláírási Szövetség (MELASZ) kezdeményezésére 2004 végén szabványosítási munkacsoportot alakítottak, amely 2005 szeptemberére elkészítette az elektronikus aláírási formátumra vonatkozó MELASZ Munkacsoport Megállapodást (MMM). A szabvány teljes mértékben összhangban van a mértékadó nemzetközi elvárásokkal, ugyanakkor a tényleges együttműködő-képesség biztosítása érdekében az azokban megfogalmazott opciók és lehetőségek közül többet is pontosít, illetve konkretizál, a magyar viszonyokhoz igazítja, értelmezi és integrálja azokat.
A kidolgozásban részt vevő cégek a közös szabványhoz igazították rendszereiket. A BMGE Informatikai Központ által végzett vizsgálatok a szabványnak való megfelelőség mellett az egymás közötti problémamentes működést is igazolják. A tanúsított termékek közreműködésével előállított aláírásokat tehát más szoftverek felhasználói is képesek ellenőrizni, és fordítva. Mivel a szabvány kidolgozásában részt vevő cégek a témán dolgozó hazai fejlesztők jelentősebb hányadát képviselik, a MELASZ-Ready tanúsítvány a szakma elismert igazolása, s nem csupán a magyar, de – mivel alapjául nemzetközi standardok szolgáltak – a nemzetközi gyakorlatnak való megfelelést is igazolja.
A szabványt a közigazgatás szintén saját keretei közé illesztette, így az annak megfelelő alkalmazások a közigazgatási elektronikus ügyintézésben ugyancsak zökkenőmentesen lesznek használhatók. Véglegesítés előtt áll a szövetség elektronikusszámla-formátumra vonatkozó ajánlása is.
***
Az információs társadalom fejlesztését célzó programjavaslatok
IKT-szektor fejlesztési programok
IKT-kutatási, -fejlesztési és -innovációs programok
Hazai vállalkozások IKT-modernizációja
Egészségügy, társadalombiztosítás és nyugdíjrendszer modernizációja
Oktatás modernizációja
Széles sávú hozzáférési program
Digitális tartalomfejlesztés
Elektronikus közigazgatási program
Közigazgatás modernizációja