Infokommunikációs csúcstalálkozó Budapesten
2005. december 24.
Az Európai Unió kizárólag az infokommunikációs szektor erőteljes fejlődésének biztosításával válhat 2010-re a világ legversenyképesebb régiójává. Ez a legfontosabb üzenete a 2005. december 2–4-én megrendezett Budapest Infokommunikációs Csúcstalálkozónak.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, valamint az Európai Infokommunikációs és Felhasználói Elektronikai Szövetség (EICTA) közreműködésével rendezték meg Budapesten az infokommunikációs csúcstalálkozót, amelynek legfontosabb célja az IKT-szektor Európai Unión belüli hatékony együttműködésének megalapozása volt. A csúcstalálkozón 16 ország informatikai szektorának kormányzati és iparági képviselői, újonnan csatlakozott és csatlakozásra váró államok szakminiszterei, az EU soros elnökségének képviselői, valamint az iparági nemzeti szövetségek vezetői vettek részt. A konferencia első napja az európai szintű összefogás és tapasztalatcsere jegyében telt, míg a második napon a különböző országok nemzeti IKT-szektorait képviselők eszmecseréje folyt.
A versenyképesség növelése olyan makrogazdasági kérdés, amelyet az államnak a megfelelő szabályozás létrehozásával és a fejlesztés támogatásával kell megteremtenie. Ám a támogatáshoz forrásokra van szükség – jelentette ki nyitóbeszédében Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter. Magyarország a 2007 és 2013 közötti programozási időszakban minden erejével azon lesz, hogy meglévő hátrányait leküzdje, felzárkózzon, és versenyképes országként legyen jelen az európai piacon.
A délutáni szekciót Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter nyitotta meg, aki beszédében kiemelte: „Európa a liszszaboni célok ellenére a világ egyik leglassabban fejlődő és legkevésbé tudás alapú gazdasága. A szükséges nagy változtatások nélkül a kontinens nem lehet az Egyesült Államok és Ázsia versenytársa. A dinamikus fejlődés alapját, a gazdasági stabilitást az egyes kormányoknak kell biztosítaniuk, amihez az unió megfelelő keretet biztosít." Véleménye szerint „meg lehet célozni, hogy az IT-szektor a mostaninál nagyobb arányban részesedjen a GDP-ből és a strukturális alapokból, mert minden egyes ágazatba be kell vinni az informatikai eszközöket".
Az Európai Unió versenyképességének hosszú távú javítása, a modernizáció és a gazdasági növekedés dinamizálása nagymértékben függ a tagállamok IKT-szektorának fejlettségétől. Ezen a téren az újonnan csatlakozott és a csatlakozás előtt álló országok jelentősen lemaradtak. A nyugat- és kelet-európai államok közötti infokommunikációs különbségek felszámolásában két tényező játszik döntő szerepet: a széles sávú infrastruktúra és a tartalom fejlesztése. A szükséges beruházások feltételeinek megteremtése a kohéziós alapok egy részének átcsoportosítását igényli, ennek hiányában a tagországok kormányai nem képesek finanszírozni a jelentős költségekkel járó fejlesztéseket – hangsúlyozta a csúcstalálkozó megnyitóján Kovács Zoltán, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy az infokommunikációs szektor fejlesztésében rejlő lehetőségek kiaknázása hozzájárul a gazdaság növekedésének gyorsításához, ezáltal pedig hazánk, valamint az Európai Unió versenyképességének további javításához. Elmondta: a megfelelő infrastruktúra az alapja a tudás alapú társadalom és gazdaság megteremtésének.
A szabályozásra és a források biztosítására nemcsak nemzeti, de uniós szinten is nagy szükség van. „Az Európai Uniónak egységes Európaként és nem 25 különböző ország szövetségeként kell megjelenni a világ térképén" – emelte ki Marc MacGann, az EICTA igazgatója. A csúcstalálkozó résztvevői 17 pontos deklarációban foglalták össze közös véleményüket és az IKT-fejlesztésre vonatkozó szándékaikat, amelyet az Európai Unió döntéshozóinak kívánnak eljuttatni.