Választási lehetőséget a felhasználónak!
Vágány Tamás a versenyről és a társadalomról
2005. december 11.
A hazai távközlési piacnak ma már kétségtelenül egyik meghatározó szereplője a HTCC-csoport. Az eredetileg telefonkoncessziót nyert és körzeteiben Hungarotel néven szolgáltató társaság idén májusban kiegészült az egykori alternatív szolgáltatók legnagyobbikával, a PanTel Távközlési Kft.-vel. Ekkor a tulajdonosok azt a célt tűzték ki, hogy a Magyar Telekom (korábban Matáv) első számú kihívójává váljanak. Magyarország harmadik legnagyobb távközlési vállalatának terveiről, valamint az információs társadalomban játszott szerepéről
Vágány Tamás, a HTCC (Hungarian Telephone and Cable Corporation) kereskedelmi vezérigazgató-helyettese nyilatkozott lapunknak.
– A HTCC-csoport figyelemre méltó szakmai háttere – a korszerű országos hálózat, a helyi szolgáltatói tapasztalatok és a nemzetközi hírű stratégiai befektető – menynyire merész tervekhez nyújt kellő alapot?
– A 2005 májusában megkezdődött integrációs folyamat eredményeképpen egy erősebb, költséghatékonyabb és operatív szempontból is eredményes szolgáltató jött létre. A HTCC-csoport előtt álló legelső feladat a Hungarotel és a PanTel integrálása volt. Célunk, hogy ennek eredményeként az egyesített vállalat még sikeresebb legyen mind az ügyfelek kiszolgálása, mind pedig a szolgáltatásminőség területén és természetesen jövedelmezőség szempontjából is. A nyár elején bejelentett cégegyesítés óta a PanTel Kft. és a Hungarotel Rt. összehangolta üzleti folyamatait, és közös székhelyre költözött. Az együttműködésnek köszönhetően a csoport működése hatékonyabbá vált, s kitűnő minőségű és előnyös árú szolgáltatásokat nyújtva még erősebb pozícióra tud szert tenni a vezetékes piacon. Összárbevételünk évi 36 milliárd forint, s ezzel a harmadik legnagyobb cégcsoport vagyunk a hazai távközlési piacon. A Hungarotel 200 ezres ügyfélköre, a PanTel sikerei az üzleti kommunikációs piacon, illetve a mindezek mögött álló műszaki infrastruktúra, szakmai tudás és tapasztalat kellő önbizalmat s egyben garanciát nyújt arra, hogy céljainkat elérjük.
– A sikereket a HTCC-csoport egésze vagy pedig az egyes tagjai könyvelhetik majd el?
– A távközlési iparágban nem ritka, hogy a cégcsoport neve inkább a tulajdonosokra vagy a konzorcium által meghatározott működési célra utal, ugyanakkor a különböző ügyfélszegmenseket más-más márkanév alatt szolgálják ki. Esetünkben a HTCC mintegy holdingként egyesít három, eltérő piacot kiszolgáló társaságot. Mivel az elmúlt évek során a PanTel márkanév tett szert jelentősebb ismertségre, a vállalatcsoport a PanTel név alatt nyújtja a jövőben országos szolgáltatásait. A koncessziós területeken továbbra is a már bevált Hungarotel márkanevet használja a cég. A Hungarotel meglévő üzleti és intézményi ügyfeleit a PanTel veszi át, ez a több lépcsőben megvalósuló folyamat várhatóan 2006 végére zárul le.
– A HTCC-n kívül másoknál is észrevehető a csoportosulási törekvés. Minek tulajdonítható ez?
– Egy társaság sikerének elengedhetetlen feltétele a gazdaságos működés. Úgy látom, ma még több távközlési cég tevékenykedik nálunk, mint amennyit a piac el tud tartani. A társaságok eddig meglehetősen gazdaságtalanul működtek, és ez nemcsak azokra a kisebb cégekre volt jellemző, amelyek a szűk működési terület, a szerényebb ügyfélkör és forgalom ellenére is teljes menedzsmentszervezetet tartottak fenn. Ha a következő években a társaságok a versenyképességüket akarják növelni, de a piaci részesedésüket esetleg már nem tudják, akkor még a legnagyobb vállalat is kénytelen a szervezetét racionalizálni és az erőforrásait optimalizálni. Valószínűnek tartom, hogy a konszolidációs hullám még nem ért véget.
– A HTCC immár jelentős súlyt képvisel a piacon. Egy ilyen társaság milyen felelősséget érez az információs társadalom hazai kiteljesedése iránt, illetve milyen szerepet játszik benne?
– Az információs társadalom fejlődéséhez három alapvető elemre van szükség. Egyik körbe tartoznak a szolgáltatók, amelyek kiépítik és működtetik azt a kellően fejlett infrastruktúrát, amely lehetővé teszi a modern kor igényeinek megfelelő szolgáltatások közvetítését. Meghatározó szerepet játszanak természetesen az ügyfelek, a polgárok és az intézmények, akik és amelyek ezeket a modern információs és kommunikációs szolgáltatásokat használni szeretnék, azokban életvitelüket vagy üzletmenetüket megkönnyítő lehetőségeket látnak. A harmadik elem, amire igazából az előző kettőnek szüksége van – a szolgáltatónak a fejlesztéshez, az ügyfeleknek pedig ahhoz, hogy a szolgáltatásokat használni és élvezni tudják –, az a pénz. Ha ez a három tényező adott, akkor alakulhat ki és terebélyesedhet ki az információs társadalom. Nekünk arra kell törekednünk – és nemcsak az információs társadalom fejlődése okán, hanem saját, jól felfogott üzleti érdekünkből is –, hogy működésünket optimálisra hangoljuk, ugyanis ez teszi lehetővé, hogy kellő mennyiségű pénz maradjon a fejlesztésekre, vagyis a hálózat modernizálására, bővítésére s ennek nyomán további ügyfelek elérésére és kiszolgálására. Ha az immár alapnak tekinthető telefonellátást sikerül biztosítani, akkor a következő lépésben megvizsgálhatjuk, hogy az előfizetőknek melyik része, rétege igényli az egyéb, értékesebb, komfortosabb szolgáltatásokat: internet-hozzáférést, különböző tartalmakat. Lényeges ugyanis, hogy ezek ne csak a kínálatban jelenjenek meg, hanem ténylegesen legyen rájuk igény, fogadókészség és persze fizetőképes kereslet. Ha az anyagi feltételek adottak, meg tudják venni a számítógépet és hozzá az internetcsatlakozást, akkor a mi dolgunk már egyszerűbb, mert csak meg kell ismertetnünk a kínálatot, a lehetőségeket, el kell mondanunk, hogy azok hogyan vehetők igénybe. De ne feledjük, hogy a kormányzatnak is van felelőssége és szerepe az információs társadalom kiépítésében! Például az, hogy az ügyfelek számára fontos közhasznú tartalmakat, elektronikus szolgáltatásokat előállítsa és hozzáférhetővé tegye. Konkrétabban: hogy az e-közigazgatás keretében minél több ügyet lehessen elintézni, minél több információhoz lehessen hozzájutni otthonról az ICT, az internet segítségével.
– Még mielőtt egymásra mutogatnának, kérem, mondja el, hogy a HTCC mit tervez ennek érdekében!
– Úgy tapasztalom, hogy míg néhány éve el kellett magyarázni, hogyan működik és mire jó a számítógép, illetve az internet, addig ma már az emberek széles köre kezdi látni ennek a lehetőséget, előnyeit. Vagyis a korábbi tájékozatlanság és érdektelenség után ismét az válik elsődlegessé, hogy az emberek anyagilag megengedhessék maguknak ezeknek az eszközöknek a használatát, mindenekelőtt ami a legnagyobb terhet jelenti, a számítógép megvásárlását. E felismerés nyomán a mi terveink között is szerepel, hogy valamilyen módon segítsük az ügyfeleket a számítógép megszerzésében, most kutatjuk a lehetőségeket, majd kidolgozzuk és meghirdetjük a működőképesnek ígérkező kedvezményeket, akciókat, promóciókat. Az információs társadalom fejlődése, illetve a kommunikációs szolgáltatók stratégiája több ponton is találkozik. Érdemes megfigyelni a piaci trendeket. A fogyasztói szokások elemzéséből világosan kirajzolódik, hogy telefonálásra egyre inkább a mobilt használják, a vezetékes vonalak száma havonta több ezerrel csökken. Ez önmagában érthető, sőt bizonyára természetes társadalmi folyamat, amire azonban a szolgáltatóknak megfelelő üzletpolitikai döntésekkel kell válaszolniuk. Egyik – a gyakorlatban szinte minden vezetékes szolgáltatónál tapasztalható – reakció, hogy csökkentik a díjakat. Tény, hogy ma még mindig olcsóbban lehet vezetékes telefonról beszélni, mint mobilról, és valószínűleg ez hosszú távon is így marad. Mi nagyon sokat tettünk azért, hogy versenyképesek legyenek az áraink, és ügyfeleink érzékeljék, hogy ezért jó minőségű szolgáltatást kapnak. A másik megoldást szintén a piaci folyamatok kínálják, ugyanis az egyre növekvő internetforgalom döntő része telefonvonalon zajlik, azon belül is egyre többen a széles sávú (ADSL) technológiát választják. A hálózatos szolgáltatóknak tehát üzleti érdekből fel kell gyorsítaniuk az erre irányuló fejlesztéseiket – de vegyük észre, hogy ezzel egyszersmind az információs társadalom fejlődését is szolgálják. A Hungarotel 2003 áprilisában indította el ADSL-szolgáltatását. Mára 137 településen nyújt teljes körű, 37 településen pedig részleges szolgáltatást. Az ADSL az előfizetők 90%-a számára elérhető, mára már több ezer széles sávú internet-előfizetőnk van. A fejlesztés az igényektől függően történik, egy-egy településen már 5 regisztrált igénylés esetén is elindítjuk a fejlesztés előkészítését. Mostanában egyre gyakoribb, hogy a szolgáltatók a különféle szolgáltatások összecsomagolásával igyekeznek vonzóbb megoldásokat kínálni, versenyképes ajánlatot tenni. A HTCC is több ilyen szolgáltatáscsomagot tervez. Október elején a magyar távközlési piacon egyedülálló módon sávos kedvezményekkel jelent meg a PanTel Pakk márkanevű csomag, amelyben szokatlanul alacsony telefonos percdíjakat és akár ingyenes internetet kínálunk a kis- és középméretű vállalkozásoknak. További, mostanában felbukkanó lehetőség a 3 Play alkalmazás, amikor is a szolgáltató egyben kínálja a telefont, a széles sávú internetet és a tévéműsorokat. Erre is vannak konkrét elképzeléseink, hamarosan új, részben kábeltelevíziós társaságoknak szóló nagykereskedelmi ajánlattal lépünk piacra, s így velük együttműködve nyújthatunk hármas, azaz 3 Play szolgáltatást a felhasználóknak.
– Ezeknek az újdonságoknak a bevezetése főként a szolgáltatók vállalkozókészségén, műszaki felkészültségén múlik. Vannak-e példák arra, hogy a szabályozás hátráltatta vagy éppen segítette a piacra lépést, a versenyt?
– A liberalizációs törekvések nyomán még ha néha megkésve is, de megszülettek azok a jogszabályok, amelyek új lehetőségeket nyitottak. Egyik ilyen az úgynevezett előfizetői hurok használatának átengedése. Korábban a koncessziós telefontársaság ügyfele sokszor azért nem tudott szolgáltatót váltani, mert az új szolgáltatónak nem érte meg párhuzamosan kiépíteni a teljes hálózatot az utolsó méterig. Az új rendelet gyakorlatilag kikényszeríti az együttműködést, mert kötelezővé teszi a hálózat eredeti tulajdonosának, hogy igény esetén átengedje az előfizetői kábelszakaszt az új szolgáltatónak. Ez egyrészt az alternatív szolgáltatóknak könnyíti meg a piacra lépést, másrészt társadalmilag is hasznos, hiszen elősegíti a versenyt, ténylegesen választási lehetőséget kínál a felhasználónak. A választás szabadságának igényét jól jelzi a számhordozási lehetőség bevezetése is. Amióta a szabályozás ezt lehetővé teszi, az összesen mintegy 100 ezer szolgáltatót váltó telefonszám közel felét hozzánk hozták át az előfizetők. Ezt a versenyt egyértelműen a PanTel nyerte, de remélem, nyertesnek érzik magukat új előfizetőink is.
***
Cégnévjegy
A HTCC (Hungarian Telephone and Cable Corporation) csoportba ma három vállalat tartozik: a Hungarotel Rt., a PanTel Kft. és a PanTel Technocom Kft. A HTCC eredetileg a telefonpiac felosztásakor szerzett koncessziót a telefonszolgáltatásra. Ezt ma is változatlanul folytatja, Hungarotel néven Békés megyében Békéscsaba és Orosháza körzetében, Nógrád megyében Salgótarjánban és környékén, Vas megyében Sárvár, Veszprém megyében pedig Pápa vonzáskörzetében, összesen 263 településen közel 200 000 előfizető részére nyújt teljes körű távközlési szolgáltatást. Ezzel a vezetékes telefonok piacán – a Nemzeti Hírközlési Hatóság jelentése szerint – mintegy 5 százalékos részesedést mondhat magáénak.
A PanTelt 1998 áprilisában alapították abból a célból, hogy alternatívát nyújtson az akkor még monopolhelyzetben lévő koncessziós távközlési szolgáltatókkal szemben. A vállalat létrehozása óta kiépítette közel 4000 kilométer hosszú, országos optikai szálas gerinchálózatát, rendelkezik a 3,5 GHz-es frekvenciával, valamint több száz kilométernyi üvegszálas hálózata és számos elérési pontja (PoP) van a közép- és kelet-európai térségben is, mintegy tíz országban. A vállalat néhány éve felvásárolta egykori alternatív szolgáltatótársát, a Novacom Kft.-t. A PanTel 2005 májusától a HTCC-csoport tagja.
A PanTel Technocom Kft. a Mol számára nyújt távközlési szolgáltatásokat. Szervezetileg először az olaj- és gázipari vállalat belső igényeit kielégítő Mol Telecom került a PanTel tulajdonába, majd önállóságát mindvégig megőrizve a HTCC-csoporthoz.
A HTCC-csoport többségi tulajdonosa a koppenhágai központú dán TDC A/S (korábban: Tele Danmark A/S). A TDC A/S birtokában van a HTCC részvényeinek 63%-a. A részvények további 37%-a az amerikai tőzsdén van forgalomban.