Telefonalközpont vagy Voice over IP?
2005. december 11.
Az IP jelentősen átformálja az informatikai és távközlési rendszerek világát a vállalati-intézményi hálózatokban is. A berendezésgyártók gyakran már eleve nem a nagy távközlési szolgáltatókat, hanem a végfelhasználóknak tekintett belső magánhálózatok gazdáit célozzák meg fejlesztéseikkel és ajánlataikkal. Pedig az IP önmagában nem csodaszer. Erre következő számunkban még részletesen visszatérünk, addig is – a Kapsch TeleCom Kft. szakembereinek segítségével – rövid ízelítőt adunk a vállalati kommunikációs rendszerek „IP-sítésének" érveiből és lehetőségeiből.
A bevezetőben említettekkel szemben érdemes megjegyezni, hogy bár az IP átalakítja a kommunikációs rendszereket, azért a felhasználói szokások nem változnak meg egyik napról a másikra. A két fő felhasználási terület a telefonálás, illetve az adatforgalom (benne a helyi vagy a távoli számítógépek összekapcsolása és akár az internet elérése). Ezeket az alapvető funkciókat kell kiszolgálnia az IP alapú rendszernek is, ezért joggal merül fel a kérdés, hogy kinek, mikor és miért éri meg technológiát váltani.
A nyilvános hálózatokban egyértelmű az előny: a kapacitás jobb kihasználása és ezzel költségmegtakarítás.
Ha a vállalati rendszerek forgalma a magánhálózaton belül zajlik, akkor gyakorlatilag plusz távközlési költségekkel nem kell – spórolással pedig nem lehet – számolni. A megtakarítás abban jelentkezik, hogy mivel az IP együtt kezeli a hangot és az adatokat, nincs szükség külön párhozamos hálózatra a kétfajta belső forgalom esetében. Ha már ki van építve mind a kettő, akkor az IP kezdetben csak beruházási költséget jelent – haszon nélkül.
Emiatt olyan helyen, ahol már van egy hagyományos alközpontra épülő kommunikációs rendszer, a Kapsch akkor ajánlja a VoIP megoldást, ha új telephellyel, fiókirodával bővülnek, a központ és a fiók közötti számítógépes infrastruktúrára alapozva. Ilyenkor az igényektől és a végpontok számától függően vagy önálló alközpontot célszerű használni VoIP-társközponti összeköttetéssel, vagy pedig egy túlélőképes kihelyezett fokozatot, kis mellékszám esetén a központba regisztrált IP-végkészülékeket.
Azoknak viszont, akik most építik ki kommunikációs rendszerüket, a szakemberek tisztán IP-rendszert ajánlanak. A fő érv e megoldás mellett természetesen az egyszerű (és viszonylag olcsó), egy kábelhálózatra épülő infrastruktúra.
Mindkét esetben érdemes megfontolni az IP alkalmazását akkor is, ha a cég vagy intézmény távmunkahelyeket szeretne kialakítani.
Az IP két okból lehet előnyös már egy zárt vállalati (magán)hálózatban is. Egyrészt így valósítható meg leggazdaságosabban több telephely összeköttetése (természetesen csak abban az esetben, ha az adott telephelyek között egyébként is kiépülne számítógép-hálózati kapcsolat). Másrészt a távmunkások, sokat utazó kollégák elérhetőségét megkönnyíti annyiban, hogy ők is egyszerű irodai mellékkel rendelkeznek, még ha az „csupán" egy képernyőtelefon (road warriors) is.
A vállalati beszédkommunikációs hálózatok alkalmazásával kapcsolatban sokáig arról folyt a vita, hogy hagyományos telefonalközpontokat vagy IP-rendszereket célszerűbb-e használni. Ez eldőlni látszik. Erre utal egyrészt a statisztika: az előrejelzések szerint beszédátvitelre VoIP-t fog használni 2010-ben a vállalatok fele, 2015-ben már kb. a 90 százaléka, 2020-ban pedig mindenki. De a mérleg nyelvének billenésére utal, hogy már a hagyományos telefonalközpontok hagyományos gyártói is rendre előállnak IP alapú termékekkel.
A vita tárgya immár az, hogy vajon a hagyományos telefonos márkák képviselői kínálnak-e többet és jobbat, vagy pedig a számítástechnika korában életre kelt és felnőtté vált gyártók. A Kapsch TeleCom mindkét területről rendelkezik partnerekkel – már ez is felér egy véleménnyel.
Mindkét oldalnak megvannak az érvei és ellenérvei, mindkét megoldásnak vannak kétségtelen előnyei. A feltelezett vagy valós ellentétet – mint sok más, hasonló esetben – a konvergencia oldja fel. De nem lehet – és mi sem akarjuk – ilyen könnyen elintézni a kérdést.
Épp ezért következő számunkban megkíséreljük feltérképezni a vállalati kommunikációs rendszerek piacát, s így lesz lehetőség részletesebben is bemutatni, hogy az egyik oldalon milyen pozitívumot jelent a több évtizedes távközlési tapasztalat, a másik oldalon pedig milyen új alkalmazásokat köszönhetünk a számítástechnika, az IP és a beszédátvitel kombinációjának, amelyekről esetleg a megszokott régi telefonalközpontokban még álmodni sem mertünk.