Lesz-e riói csúcs a tuniszi csúcsból?
2005. december 10.
Természetesen nem, hiszen Rió az Rió, Tunisz az Tunisz. A kérdés nem is ezt célozza, inkább arra vonatkozik, hogy a lapunk megjelenésének táján, 2005. november közepén megrendezett informatikai csúcstalálkozóból lesz-e olyan évtizede(ke)n keresztül emlegetett esemény, mint amilyen az 1992-es riói környezetvédelmi csúcstalálkozó volt, amely azóta is a környezetvédelem mérföldkőként emlegetett fontos állomása.
Jelenleg a tuniszi csúcsról még nem sok jut az emberek eszébe, legfeljebb az Arab Liga tavalyi csúcsértekezlete. Az idén Tuniszban megrendezett, World Summit on the Information Societynek (WSIS) nevezett politikai-társadalmi-szakmai tanácskozás azonban már léptékében is egészen más: több mint 170 ország állam- és kormányfői, szakminiszterei, valamint üzleti körök és civil szervezetek képviselői vesznek (amikor Önök ezeket a sorokat olvassák, akkor már vettek) részt 2005. november 16. és 18. között Tuniszban az ENSZ Információs Társadalom Csúcstalálkozóján.
A WSIS célja, hogy a világ országai közösen elfogadott koncepció szerint beazonosítsák az információs társadalom létrehozásával kapcsolatos alapvető célokat, konkrét teendőket, és a legmagasabb politikai szinten kötelezzék el magukat ezek mellett. A csúcstalálkozó napirendjére többek között olyan alapkérdések kerültek, mint a fejlett és a fejlődő régiók közötti digitális szakadék felszámolása, az internet irányítása és biztonsága.
A csúcstalálkozót előkészítő folyamatban Magyarországnak fontos - alelnöki - szerepkör jutott, így a Magyar Köztársaságot a csúcstalálkozón képviselő Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszternek nemcsak arra nyílik (nyílt) lehetősége, hogy a magyarországi prioritásokról (a digitális szakadék felszámolása, hálózatbiztonság, információszabadság) beszéljen, hanem arra is, hogy - az alelnöki szerep által "megerősítve" - felhívja a figyelmet Magyarországra mint potenciális regionális tudásközpontra is.
A WSIS konferenciával párhuzamosan egy nagyszabású szakmai kiállítás és több mint 200, különféle tematikájú párhuzamos esemény irányítja rá a reflektorfényt az infokommunikációra. Ezért sem tűnik túlzásnak az a várakozás, hogy a csúcstalálkozó ily módon az év egyik legmeghatározóbb szakmai és politikai eseményének számítson, amely hoszszabb távon komoly változásokat eredményezhet az információs társadalom és ezáltal talán a világ helyzetében.
Az 1992-es riói csúcs révén a környezetvédelem ügye a figyelem középpontjába került, és azóta is meghatározó tényezője a világban zajló folyamatoknak. Nem ellentmondásmentesen, (hiszen a vészharangot nemcsak azóta kongatják, hanem már a helyszínen elkezdték: a Greenpeace pl. a hegytetőn hatalmas transzparenst állított fel, amely a Földet ábrázolta, rápecsételve a SOLD - azaz eladva, elárulva - szót). Ha az informatikai analfabétizmusra, a digitális szakadékra vagy éppen vírusterrorizmusra, a digitális környezetszennyezésre gondolunk, bizonyos, hogy ICT-ügyben sincs okunk hurráoptimizmusra, a téma legalább akkora odafigyelést igényel a társadalom minden rétegétől, mint a környezetvédelem ügye. Ugyanakkor a szakemberek éppen abban bíznak, hogy a 2005-ös tuniszi csúcs ebben válik majd rokoníthatóvá a rióival: minőségileg új szintre és esetleg többéves távlatban is a figyelem középpontjába helyezi az információs társadalom ügyét az egész világon.
"Nem az a kérdés, hogy megváltozik-e a világ, hanem az, hogy ez a változás robbanásszerű lesz-e, vagy sima, azaz fokozatos, kezelhető" - hangzott László Ervin professzor videoüzenete az ugyancsak novemberben tartott E-Magyarország konferencián, az Üzleti Etikai Díj átadásának estélyén. A Nemzetközi Budapesti Klub elnökének munkásságában az ökológia és az informatika jól megfér egymással, sokszor azonos mondatban is, különösen, ha helyt kap mellette a felelősségvállalás és az etika is. Rió ráijesztett a világra, de egyben az üzleti élet számára is tudott új távlatokat nyitni. Ha Tunisz képes lesz jelentőségében felnőni Rióhoz, ha kellőképpen ráijeszt a világra, és bebizonyítja, hogy mondjuk a digitális szakadék kérdésének megválaszolása nélkül éppúgy kezelhetetlen és robbanásszerű lesz a változás, mint a környezetvédelmi gondok megoldása nélkül, akkor nemcsak politikai, hanem gazdasági mérföldkövet is jelenthet ez a csúcstalálkozó: az ott kialakított stratégia nyomán az ICT-szektor számára is új perspektívák, új üzleti lehetőségek nyílhatnak.
Fontos, mondhatni életbevágó tehát, hogy a tuniszi csúcs a riói csúcs babérjaira törjön, legalább ugyanazokba a magasságokba emelkedjen...