A hírközlési fogyasztói jogok képviselőjeként (HFJK) Juhász Károly a fogyasztók szemszögéből beszélt az internethasználatban elért eredményekről és hiányosságokról, míg az idén április óta működő ügyfélkapu tapasztalatairól a Kopint Datorg Rt. stratégiai igazgatója, Bódi Antal számolt be. Érdekes színfoltja volt a konferenciának a kommunikációs eszközök integrációjának lehetőségeit bevételi és versenyhelyzeti szempontból egyaránt kihasználó két vezető kereskedelmi televízió ezzel kapcsolatos tapasztalata, illetve víziója. A digitális szakadék betemetésének lehetőségét a kistelepülések számára egy 1200 lakosú Tolna megyei kisközség, Aparhant polgármestere vázolta fel.

InternetellĂĄtottsĂĄg ĂŠs -hasznĂĄlat

Az internet a hazai fogyasztók körében a vártnál lassabban terjed, ezzel ellentétben használóinak körében folyamatosan nő a hálón töltött idő, az adatforgalom és az internetes tevékenységek gyakorisága - állapította meg felmérési adataikra támaszkodva Juhász. Az iskolák internetellátottságának köszönhetően a korcsoportos összehasonlításban az élen 76 százalékos elérési aránnyal a 15 és 17 év közöttiek állnak, míg az 50 év felettiek közül csak minden nyolcadik internetezik. A hozzáférési arány a korosztályok mindegyikénél folyamatosan nő, kivéve a középiskolásokat, ahol stagnál. A tanulók 78, a diplomások, 77, a vállalkozók és vezetők 61, az egyéb szellemi foglalkozásúak 56 százaléka, a munkásoknak azonban mindössze valamivel több mint egynegyede (26 százaléka) éri el a világhálót. Ez utóbbiak gyakorlatilag ugyanannyi százaléka használja otthon, mint a munkahelyén - az arány a vállalkozók és vezetők esetében is hasonló -, míg a diplomások és egyéb szellemi foglalkozásúak táborában a munkahelyi elérési arány csaknem kétszerese az otthoninak.

Az internethez hozzáférők több mint ötödét (21 százalékát) nem érdekli a világháló, vagy hiányzik a használatához szükséges ismeretük. A települések mérete és az internetezés gyakorisága között egyenes az arány. Az általános információk keresése a leggyakoribb, ezt a levelezés követi, s ma már a netet tanulásra használók aránya is 61 százalék. Állományokat 53 százalék tölt le, 36 százalék az átlagnál nagyobb gyakorisággal, 51 százalék kedveli az internetes játékokat, 55 százalék pedig munkavégzés céljából használja. Ügyet mindössze 28 százalékuk intéz, nagyobb gyakorisággal azonban csupán 15 százalékuk.

InternettechnolĂłgia

Juhásznak a dial-up, az XDSL, a kábelnet és a vezeték nélküli technológiára vonatkozó megállapításaiból is érdemes néhányat kiemelni, amely tükrözi a tendenciákat. A háztartások több mint egyharmada csatlakozik még modemen keresztül a világhálóra. Arányuk az elmúlt egy évben 50-ről 38 százalékra esett vissza, míg a széles sávon internetezőké 18-ról 25,2 százalékra növekedett. Ez utóbbiak arányával csaknem azonos a kábelnetet használóké - közel 200 ezer előfizető -, s mindössze 5 százalék alkalmaz internetelérésre vezeték nélküli technikát. A világhálón töltött idő értelemszerűen a modemet használóknál a legkevesebb, az ADSL-t alkalmazóknál nincsenek igazán korlátok, átlagban kb. havi 100 órát töltenek a hálón, a kábelnetesek is közel ugyanennyit, míg a vezeték nélkül csatlakozókat sem idő-, sem forgalombeli korlátok nem jellemzik. A le- és feltöltési sebességgel a kábelnetesek a legelégedettebbek, őket a széles sávúak, majd a vezeték nélküliek követik, és a sebességgel az analóg technológiával csatlakozók a legkevésbé elégedettek. Ez utóbbiakat az ár és - elsősorban vidéken - a technikai lehetőségek hiánya ragasztja a modemhez.

A felmĂŠrĂŠs panaszokkal foglalkozĂł adatai szerint az internetre tĂśbb mint kĂŠtszer annyi panasz ĂŠrkezik, mint a mobiltechnikĂĄra, s ez utĂłbbinĂĄl valamivel kevesebb a helyhez kĂśtĂśtt telefonszolgĂĄltatĂłkra.

FĂłkuszban a fogyasztĂł

Végül Juhász a fogyasztókért hozott 345/2004-es, a szolgáltatók ÁSZF-jének (általános szolgáltatási feltételek) kötelező tartalmára vonatkozó kormányrendeletre hívta fel a figyelmet. Az ott felsorolt minőségi mutatókra (pl. bejelentett panaszok orvoslásának határideje, szolgáltatás rendelkezésre állása, garantált le- és feltöltési sebesség) a szolgáltatóknak minden körülmények között számszerűsítve meg kell adniuk a szolgáltatás megfelelő, valamint nem elfogadható szintjét.

A terjedést gátló legfőbb problémákra - ISP-váltás, árkérdések, önálló széles sávú termék és szolgáltatásnövelés, infrastruktúra-ösztönzés, spamkérdés - Juhász ígérete szerint a HFJK keresi a megoldásokat.

Ügyfélkiszolgálás - állami alapokon

Az állam nem felkészült még az interneten keresztüli tartalomszolgáltatásra - kezdte előadását Bódi Antal. Az állam- és közigazgatási útvesztőben való eligazodásban a Kormányzati Portálnak kellene az állampolgárok zászlóshajójának lennie, s ahogy koncepciójában is szerepel, közérdekű információkat kellene szolgáltatnia, és iránytűként kellene működnie. Egyik fontos funkciója, az ügyintézés eszközeként való működés (ügyfélkapu) mellett a véleménynyilvánítás, a közvéleménymérés színterévé kellene válnia.

A megvalósítás egyik sarkalatos pontja a biztonság kérdése volt. Választ kellett találni arra a kérdésre, hogy hogyan engedhető be az állampolgár egy olyan rendszerbe, amelynek bármilyen sérülése intézményi szinten is komoly galibát okozhat. A szolgáltatás-hozzáféréshez való azonosítást szolgálja ma az ügyfélkapu, amelynek ideiglenes (30 napos) eléréséhez az e-mail címmel rendelkezőknek elegendő az online regisztrációs lap kitöltése. Végleges regisztrációhoz az okmányirodákban lehet hozzájutni.

Mivel az ügyfélkapu bizalmi jellegű megoldás, hiszen sérülését követően megszűnne szerepének megfelelően funkcionálni, működését törvény szabályozza. A szabályozás kiterjed a személyes adatok védelmére, meghatározza a szolgáltatás általános szabályait, megválaszolja az üzemeltetés szabályozási kérdéseit, s az alaprendszerek védelme mellett a kommunikáció, az üzemeltetés, valamint a környezet biztonságával is foglalkozik. Arra a kérdésre, hogy az üzemeltető mit tehet az elektronikus közigazgatási eljárások mind szélesebb körű alkalmazásáért, Bódi Antal elsőként az előnyök célcsoportok - cégek, állampolgárok, szervezetek, közintézmények, alapítványok - szerinti hangsúlyozását említette. Emellett a gyors, egyszerű, stresszmentes, kényelmes és biztonságos ügyintézést folyamatos online aktivitással - direkt és telemarketing -, valamint népszerűsítő eseményekkel is propagálják.

A szolgáltatás 2005 áprilisában indult. A ma létező 7158 ügyfélkapu 88 százaléka okmányirodai, és mindössze 0,1 százalék az elektronikus aláírással használt.

Dől a lé...

Az elektronikus média szereplői, kiemelten a kereskedelmi televíziók élenjárnak a kommunikációs felületek, az új média eszközeinek mind sokrétűbb, egymást erősítő hatású alkalmazásában. Teszik ezt elsősorban a piac szorítása miatt, de a technológiák fejlődése, illetve azoknak a nézők szolgálatába állítása is rászorítja őket. Ma már a sokakat irritáló hirdetések adás közbeni kiszűrése sem vízió, ezért előtérbe kerültek az így kieső bevételek pótlásának lehetőségei. A Tv2 képviseletében megszólaló előadó az ebben az irányban tett erőfeszítéseikről és eredményeikről számolt be a Megasztár kapcsolódó tapasztalatai alapján.

A Megasztár nemcsak a tévékészülék elé ültette le a nézőket (8,5 millióan láttak legalább egy adást), de jelentős SMS-forgalmat is generált (12 millió szavazat), s sokan éltek a felkínált tartalomletöltési (csengőhangok, háttérképek, portrék stb.), valamint a második szériára már fizetőssé tett videoletöltési lehetőséggel is (ez utóbbit 4,5 millió alkalommal vették igénybe). Az internetes site napi 10-15 ezer látogatót vonzott. Kedvelt volt az adások alatt és után a megasztáros üzenetrögzítő, és körülbelül 1000 ember 3G technológia segítségével nézte élőben a fordulókat. Emellett 150 ezer koncertlátogatót vonzott a produkció, és 100 ezernél több példány fogyott a hozzá köthető könyvből, CD-kből stb.

A bevételek összegéről nem esett szó, de arányairól igen: míg általában a nem reklámspotokból származók az összes bevétel 10 százalékát teszik ki, a műsor idején ez az arány 35 százalék volt. Az új médiákat tekintve 12 százalékkal a telekommunikációs bevételek vitték a pálmát.

Az RTL Klub new media-alkalmazásairól a csatorna exkluzív interaktív partnerétől, a 2005-ben a telekommunikáció és a tévé közötti szinergiák erősítésére létrejött IKO New Media Holdingtól érkezett Erdős Ákos beszélt. ő a 2004-es Való világ kapcsán 7 millió SMS-ről és 9 millió hanghívásról számolt be, majd ezt követően - elsősorban a mobil médiumokra koncentrálva - a jövőbeni lehetőségekkel kapcsolatos dilemmákra hegyezte ki mondandóját. A pozitívumok közül a penetrációt, a köldökzsinór-effektust és a készülékinfrastruktúra-fejlesztés kedvező voltát, míg a negatívumok közül a divattá válást, a technológia tudásigényét és a lassan csökkenő árakat hangsúlyozta. Lehetőségeket a technológia, az interaktivitás és a penetráció kapcsán lát benne, míg veszélyként a felkészületlen fogyasztókat, illetve az adatkezelési és egészségügyi kockázatokat emelte ki.

A mobilon keresztüli interaktivitás a médium és a reklámozó számára egyaránt értéknek tekinthető. Utóbbi nagy tömeg esetében is mélyreható elemzésekhez használható adatokhoz juthat, amelyek jól megalapozott következtetések alapjául szolgálhatnak. A felhasználó számára sokrétű információt nyújtó interaktivitás terén továbblépési lehetőségként Erdős többek között a perszonalizációt, az adatbázis-építést és a direkt marketinget említette. Összefoglalásul pedig a mobilmédia kommunikációs felületként és márkaerősítésként való alkalmazása mellett azt a felhasználói adattörzs és információbázis kialakításának segítőjeként, illetve a tömegmédium melletti közvetlen kommunikációs csatorna megerősítésének eszközeként értékelte.

***

Követhető példa

Az 1200 lakosú tolna megyei Aparhant jól működő település. Nincs munkanélküliség, sok a fiatal és a gyerek, infrastrukturális ellátottsága jó, távközlési infrastruktúráját pedig a polgármester, Szűcs György nagyon jónak véli. A házak 80 százalékában található vezetékes telefon, és mindhárom mobilszolgáltatónak van a faluban térereje. 2004-ben adták át a polgármesteri hivatal által, önköltséges alapon üzemeltetett kábeltévét negyven csatornával. Széles sávú internet-hozzáféréssel minden harmadik családi ház rendelkezik, és évek óta oktatnak informatikát az általános iskolában, amiből a tanulók korábban OKJ-, ma pedig már ECDL-vizsgát tesznek. Utóbbi minden hatodik, vagyis 200 lakosnak van, ez generálta az internet iránti igényt. A mikrohullámú alapon megvalósított beruházást - a sok régi tévékészülék miatt a jel-zaj viszony kábeles hozzáférés esetén kedvezőtlen lett volna - és a lakásonként 60 ezer forintba kerülő eszközök 60 százalékát, megtakarított pénzből, az önkormányzat finanszírozta. Akkor 50 számítógép volt a faluban, szinte kizárólag a fő- és középiskolások családjainál. Ma az egyéni internetfelhasználók száma 110, az iskolában 26, a művelődési házban lévő könyvtárban - ingyenes használattal - 9, a polgármesteri hivatalban pedig 7 gépről érhető el a világháló. A felhasználóknak havonta 3000 forintba kerül az internet és a belső kommunikáció. Ma már sok házban kevés az egy gép és egy végpont. A hozzáférés időben és a sávszélességet tekintve nem korlátozott, a havi letöltési korlát napközben 6000 MB, éjszaka korlátlan. Webszervert nem üzemeltetnek, de van mailszerverük.

A közeljövő tervei között szerepel a 40 éven felüliek megismertetése az informatikával, legalább a Word és az internet szintjén.

**

SzĂĄz lĂŠpĂŠs

A "száz lépés" kapcsán 2005. június-augusztusban az érdeklődés a munka világával kapcsolatban volt a legnagyobb (28-32 százalék), ezt a családtámogatás (20-23%) követte, a legkevésbé pedig az adózást (0,5-3 százalék), az oktatást (3-5 százalék) és az egészségügyet (4-8 százalék) érintő lépések "mozgósítottak".