A Tihanyban immár hatodik alkalommal megrendezett Internet Hungary 2005 konferencián ugyanakkor elhangzott az is, hogy az elmúlt években Magyarország jelentős fejlődésen ment keresztül, s ma már csak kismértékben marad el a közép-kelet-európai régió szintjétől. És ha ez a dinamika fennmarad, akkor egyes szakértői vélemények szerint néhány év múlva elérjük az unió átlagos fejlettségi szintjét.

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter konferencianyitó előadásában elmondta, hogy az infokommunikációs-informatikai (IKT) szektor meghatározó szerepet játszik az ország modernizációjában, s ma már az export 14 százalékát adja. A szektor kivitele 1996 és 2003 között tízszeresére nőtt. Az utóbbi két év alatt az internet egyedi látogatóinak száma két és félszeresére emelkedett, ám mivel a jövő év elejétől a közigazgatásban bevezetik az elektronikus aláírás használatát, felgyorsul a digitalizáció a civil és az üzleti szférában is. Újabb lökést adhat az is, hogy az előrejelzések szerint jövőre a széles sávú internetelérés bruttó előfizetői ára a lélektani határnak számító 5000 forint körüli szintre csökken. Kovács Kálmán szerint ez a telekommunikációs piac megnyitásának köszönhető, hiszen ma a korábbi 6 helyett 25 szolgáltató működik, s az árak is mérséklődtek: bizonyos területeken 2002 és 2005 között nominálisan 40-50 százalékkal, míg átlagosan is legalább 10 százalékkal. A miniszter elmondta: 2005 végéig 2500 település kapcsolódik széles sávon az internethez, ám még mindig jelentős az ország digitális deficitje, hiszen a felmérések szerint a 14 éves korosztály 20 százaléka sohasem használt számítógépet. Ugyanakkor tény az is, hogy a vállalati internetpenetráció ma már megközelíti a 80 százalékot.

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter úgy vélte, azért a legfontosabb feladat a versenyképesség növelése, mert csak így van remény arra, hogy az ország belátható időn belül, 10-12 év alatt elérje az osztrák fejlettségi szintet. Ehhez csökkenteni kell, illetve át kell szervezni az állami bürokráciát, javítani kell a tőkepiaci-befektetési feltételeket, s növelni kell a kutatás-fejlesztésre fordítandó összeget. A cél az, hogy ez az összeg öt éven belül megkétszereződjön, tíz éven belül pedig megháromszorozódjon.

Az eseményen Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke is megszólalt, aki elmondta: a hatóság korábbi célja után, hogy minél jobb szolgáltatásokhoz lehessen hozzáférni minél olcsóbban, most azt szeretnék elérni, hogy minél nagyobb legyen a választás lehetősége a telekommunikációt és az internetet illetően. A felmérések szerint amíg a vezetékes- és a mobiltelefon-szolgáltatást igénybe vevők döntő többsége gondolja úgy, hogy megfelelő a választék, addig az internetezőknek alig több mint 20 százaléka.

Simó György, a T-Online Magyarország Rt. vezérigazgatója úgy vélte, hogy az internet fejlődése világszinten sem lassul le, 2007-re a magyar háztartások 31 százalékának lesz világhálós kapcsolata, s ezen belül 81 százalékuk széles sávon éri el az információkat. Ugyanakkor az is igaz, hogy ma 2,2 millió magyar háztartásnak semmilyen kapcsolata nincs a digitalizációval, mivel nem használ PC-t és internetet. Simó György szerint az elkövetkező években a széles sávú internet ugyanolyan fontos lesz a háztartások számára, mint a telefon. Mindebben jelentős szerepet játszik az is, hogy bővül az internethez kapcsolódó lehetőségek, illetve berendezések száma. Ebből adódóan nagyon nagy a harc a vállalatok között azért, hogy a különböző területeken domináns pozíciót szerezzenek.