Az Intel ezzel gyakorlatilag már a második Itanium partnert veszítette el, mivel az IBM legújabb nagyteljesítményű lapkakészlete szintén nem támogatja a processzort. A legnagyobb lapkagyártó részéről ugyanakkor úgy nyilatkoztak, hogy a Dell döntése nincsen különösebb hatással piaci stratégiájukra. A Hewlett-Packard még mindig viszonylag nagy mennyiségben alkalmazza az Itanium-ot, és a Fujitsu, az NEC, a Hitachi, az Unisys és az SGI szintén ezzel a lapkával szereli fel nagyteljesítményű szervereit.

Az Intel nyilvánvalóan nem ért el akkora sikert az Itanium-mal, mint azt eredetileg tervezte. A gyártó kezdetben legalább annyira domináns terméknek szánta a szerverlapkát, mint amilyen helyzetet a Pentium vívott ki az asztali számítógépeknél. 2004-ben szerették volna megduplázni az eladásokat, ezt a célt azonban nem sikerült elérni. A Microsoft tavaly ráadásul leállította az Itanium munkaállomásokhoz tervezett Windows fejlesztését, miután a HP lemondott magáról a termékről, nemrégiben pedig bejelentették, hogy az R2 kódnevű következő generációs Windows Server 2003 rendszer nem fogja támogatni a processzort. Az Itanium lapkákkal együttműködő Longhorn szerverszoftver ugyanakkor kimondottan a nagyteljesítményű feladatokra lesz specializálva. Az Intel mindezek ellenére továbbfejleszti a processzorcsaládot: a jóval nagyobb teljesítményű, kétmagos Montecino még az idén, a Montvale és a négymagos Tukwila és Poulson pedig ezt követően lát majd napvilágot.