Futjuk a köröket

Hazánkban a kisvállalatoknak a nagyvállalatokhoz viszonyított termelékenysége a fele, a közepeseké pedig a kétharmada az EU hasonló mutatóinak. A szaksajtóban, konferenciákon, gazdasági és informatikai fórumokon szinte már unalomig ismételt tény az is, hogy Magyarországon kevés a nagyvállalatokkal versenyezni képes, modern - többnyire beszállítóként tevékenykedő - középvállalat. Az elmúlt tíz év alatti 32 százalékos lemorzsolódásukban, ami EU-s összehasonlításban az utolsó helyek egyikére elég, a tőkehiányon túl meglévő technológiáik elmaradottsága és irányítóik többségének nem megfelelő gazdasági és vezetői ismeretei, készségei játszottak szerepet. Hogy a jövőben változik-e a kép, azon is múlhat, hogy abból a 360 milliárd dollárból, amelyet az IDC informatikai csoportjának előrejelzése szerint 2005-ben a kis- és középméretű vállalkozások informatikára költenek, mennyit "fogyasztanak el" a hazaiak.

A világ legjobb vállalkozói közé bekerült Kürti Sándor, a Kürt Rt. elnöke szerint a társadalmi, politikai és üzleti erők összehangolására, az együttműködés kialakítására képes országok a versenyképesebbek - a három keréknek együtt és egy irányba kell fordulnia. Magyarországot nem az információ- és más csúcstechnológiai, hanem inkább a kulturális és gondolkodásbeli lemaradás hátráltatja a felzárkózásban, aminek leküzdésére az oktatás átalakítása nélkül nincs remény.

A könnyebb és járhatóbb utat pillanatnyilag mégis a fejlett technológia alkalmazása jelenti, de hogy a körülmények mennyire engedik az informatikai beruházások megtérülését, az még a jövő zenéje.

Ugyanakkor az informatikai alkalmazások üzletfejlesztő lehetőségeinek felismerésével, az IT-ben rejlő potenciálok kellő kiaknázásával sincs minden rendben. Terjesztésében a kormányoknak erőteljesebb szerepet kellene vállalniuk, ami alatt az OECD szakértői részben az ezt elősegítő környezet megteremtését, részben a példamutatást értik. Az itthoni erőfeszítések elsősorban az információtechnológia széles körű - a szakmai képzés és a foglalkoztatás ösztönzését is magában foglaló - alkalmazásának, a számítástechnika kis- és középvállalatoknál való elterjedésének támogatását, valamint a csúcstechnológiát, illetve a kutatás-fejlesztési tevékenységet képviselő külföldi és hazai befektetések előtérbe helyezését célozzák. Az IT minél szélesebb körű alkalmazása a kis- és középvállalati körben a gazdaság fejlődési potenciálját befolyásolja.

A jelenlegi állapotok


A kkv-k körében az irodai munka (dokumentumkezelés, elektronikus levelezés) és az üzletvitel (ügyvitel, készletgazdálkodás) támogatását célzó rendszereken túl a biztonsági megoldások (víruskeresők, tűzfalak) felhasználása a leggyakoribb. Ezek meghatározó hányada kliens-szerver architektúrájú, így a szektorban jelenleg alig 10 százalékos integráltrendszer-bevezetési arány - esetenként az EU-s támogatást is kihasználó - növekedésére is van remény. A konvergencia, vagyis a távközlés és az informatika közeledése ugyancsak kihat a hazai kkv-k fejlődésére. Kétharmaduk már ma is rendelkezik interneteléréssel. Egy Bell Research-tanulmány szerint a kis- és középvállalatok az operatív ügyek elektronikus intézésében, az üzleti partnerekkel való gazdasági kapcsolattartásban (pl. banki ügyintézés), az információszerzésben és az állami szervekkel való kommunikációban látják az internet előnyeit. Ezek realizálásához a széles sávú szolgáltatás - a beígért állami támogatási formák megvalósulását követően - várható térhódítása teremthet alapot.

Helyes irány

Egy kisvállalatnak akkor van esélye önmagát gerjesztő növekedési pályára állni, ha a jól befektetett erőforrások révén elért eredményt visszaforgatja vállalkozásába. Ezen túl azonban a minél hatékonyabb feladatellátásra, vagyis folyamatainak optimalizálására is gondot kell fordítania.

Ezeknek a vállalkozásoknak, méretükből adódó gyors reakciókészségüket kihasználva, a feladatok standardizálása helyett azok változó igények szerinti alakítására érdemes - megfelelő informatikai támogatást választva - összpontosítaniuk. Növekedésükben, sikerükben a kockázatvállalás, a kulcsterületeikre koncentrálás mellett a vevőorientáltság, illetve az ügyfelekre összpontosítás is szerepet játszik. A legtöbb profit a meglévő vevők minél innovatívabb kiszolgálásából remélhető, így a kkv-knek stratégiájuk kialakításakor, új piacok meghódítása és új ügyfelek szerzése helyett, ezt érdemes szem előtt tartaniuk, ennek elérését támogató informatikai fejlesztésekbe célszerű befektetniük.

Az elektronikus üzletvitelhez integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésére kiírt GVOP 4.1.1-es pályázat tavalyi 98 nyertese közül kimondottan ügyfélkapcsolat elektronizálására 3 kkv kapott támogatást. Mivel modulszintű bontásban jelenleg még nem ismert a pályázati pénzekből támogatott vállalaton belüli tevékenységek köre, az ERP-rendszerek kiépítése során CRM-funkciókat bevezetők számáról sincsenek adatok.

Megfelelő termék (szolgáltatás) és potenciális ügyfélkör megválasztásával az új értékesítési csatornák igénybevétele is nyereségpotenciált jelenthet a kkv-knek. Ezzel próbálkozik az IT Kht. által tavaly e-business, e-commerce támogatására kiírt 4.1.2-es pályázat 12 nyertese, érzékelhető eredmény azonban csak a projektek befejezése után 1-2 évvel várható. A kkv-k számára magas kockázata miatt legkevésbé az értékesítési láncban való fel-, illetve lefelé mozdulás, valamint a tevékenységbővítés ajánlott.

Fejlődés és internet

Az IT-alkalmazás terjedésének egyik fokmérője az internet használatának gyakorisága, milyensége a vállalatok körében. Az OECD-nek a tagországokból összegyűjtött adatokon alapuló jelentése szerint használata elterjedt ugyan, de elsősorban információgyűjtésre és -terjesztésre, az üzleti folyamatok kiterjesztésére, nyitottá tételére - online beszerzésre, kereskedésre, ügyfelekkel, partnerekkel való kapcsolattartásra - az EU-tagállamok vállalatainak mindössze 20 százaléka alkalmazza. Ugyanakkor biztató, hogy folyamatosan nő a neten keresztül kötött üzletek száma és értéke, elsősorban a vállalatoktól a fogyasztók felé irányuló e-kereskedelmi lehetőségek kapcsán, amiben meglepő módon a kisvállalatok járnak élen.

Figyelemfelkeltőnek kell lennie Magyarország számára annak az OECD éves jelentésében megfogalmazott ajánlásnak, amely szerint a gazdaságpolitika és az IT-stratégia integrációjával erősödhet a gazdaság. A kínálati oldalon - kiemelt figyelemmel a k+f területre - erősíteni kell az innovációs tevékenységet, míg a keresleti oldalon - mivel annak képviselői a gazdaság egészébe eljutnak - elsősorban az IT-tudáshoz való hozzájutásra kell koncentrálni.

Segítő kezek


Az unió egyes alapprogramjai csak lehetőséget és nem biztosítékot jelentenek a kkv-k versenyképességének javítására. Kihasználásukhoz - esetenként már a vállalkozás jelenlegi fejlődési szakaszának megfelelő pályázatok kiválasztásához is - támogatásra van szükség. Ez érkezhet egyrészt az állam, másrészt az érdekképviseleti szervek (kamarák) felől, de az infrastruktúra kiépítésében, a szolgáltatások nyújtásában, a licencek vagy akár a programok futtatásához megfelelő hardver értékesítésében stb. komoly üzleti lehetőséget látó üzleti vállalkozások is nyújtanak ilyen jellegű, részben vagy egészében ingyenes szolgáltatást.

A szinte kivétel nélkül a kkv-szektorba tartozó hazai informatikai vállalkozások - ma még inkább élet-, semmint versenyképességük érdekében - a kis- és középvállalatok felzárkóztatásának "élharcosai". Abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy kínált termékeik és szolgáltatásaik a versenyképessé válás zálogai. Azonban szerencsétlenségük, hogy ezt potenciális megrendelőiknek csak a töredéke fedezte fel, így kínálatuk még nem elég kapós, ezért az üzlet érdekében gesztusokra kényszerülnek.

Így például a Microsoft az OSL SB (Open Subscription License Small Business) éves előfizetéses licencprogram keretében az 5-75 számítógéppel rendelkező vállalatoknak és intézményeknek kínál operációsrendszer-frissítést és szerverhozzáférést magában foglaló kisvállalati termékpalettát. Kis- és középvállalatok felzárkóztatását segíti az eddig elsősorban a nagyvállalati szegmensre összpontosító, de most e réteg számára komplex távközlési szolgáltatáscsomagot (széles sávú internet, telefonszolgáltatás, weblapkészítés) kínáló PanTel is.

A termékpaletta, illetve az árak kkv-igényekhez igazítása szövetségek, együttműködések létrehozására ösztönöz.

Mind gyakoribbak a humánerőforrás-menedzsment, a bér- és munkaügy informatikai támogatására specializálódott vállalkozások, valamint az ERP-szállítók közötti szövetségek. A CRM-megoldásokat forgalmazók a call, illetve contact centerek szállítóival, illetve az integrált vállalatirányítást támogató programok forgalmazóival lépnek szövetségre, hogy a kkv-piac igényeit mind jobban kielégíthessék. Egy tavaly év végi megállapodás szerint a Nexon speciális kedvezménnyel biztosítja a Microsoft vállalatirányítási rendszereihez humánügyviteli rendszere, a nexONBÉR bérszámfejtési modulját. Ugyancsak a Nexon nevéhez fűződik a GriffSofttal kötött együttműködési szerződés, amelynek alapján ez utóbbi Forrás-PC és Forrás-SQL nevű integrált ügyviteli rendszerének humánügyviteli alrendszereit a jövőben - a Nexon szoftvereit a Forrás ügyviteli portfóliójába integrálva - a Nexon HR- és bérügyviteli megoldására cseréli.

Az SAP és a Volán Elektronika partnerségéből létrejött kis- és középvállalati ERP-megoldás, a LIBRA3S for SAP Business One ingyenes bevezetésére és használatára a vállalkozások ugyan nem, de a közép-, felső- és felnőttoktatási intézmények jó eséllyel pályázhatnak.

A Genesys-megoldásokat forgalmazó EuroNet Rt. az Amerikában már jól bevált Genesys Contact Center és MS CRM integrációjával létrehozott, így kisebb költséggel bevezethető termék magyarországi kkv-piacra vezetésébe kezdett. A Microsoft pedig más vállalatokkal konzorciumra lépve hazai környezetre is adaptálta a kis- és középvállalati szektor technológiai fejlődésének elősegítésére és ezáltal gazdasági versenyképességének növelésére szánt EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor - EUGA) programot.

A pályázatokkal kapcsolatos bármilyen tanácsadói segítség igénybevételekor azonban mindkét félnek tisztában kell lennie azzal, hogy a támogatási igény teljesülésével nem ér véget a tanácsadó feladata, az adott programot annak megvalósulásáig folyamatosan figyelemmel kell kísérnie.

Tény és érzet

Az Ecostat májusi jelentése szerint a kkv-k többsége negatívan értékelte mind az ország, mind saját cége fejlődési esélyeit. Nagyfokú bizalomvesztésük azonban sem a magyar gazdaság egészét, sem a kibővült EU-t, sem ezen belül a velünk együtt csatlakozott országok teljesítményét alapul véve nem tűnik megalapozottnak, arra csupán az egyértelmű lassulásra utaló első negyedévi makroadatok és a magas államháztartási hiány leszorítása érdekében várható korrekciós intézkedések adhatnak magyarázatot. A jelenleg kiszámíthatatlan gazdasági környezetre tehát elsősorban a gyenge tartalékokkal rendelkező kkv-k érzékenyek, s valószínűleg ez is indokolja a fejlődésüket szolgáló pályázati lehetőségek kihasználása iránt az indokoltnál jóval kisebb affinitásukat.

***

DOS-on ragadtak


A piacot évek óta szondázó Revolution Software ez év eleji, 200 vállalkozás körében végzett, nem reprezentatív felmérése szerint a kkv-szektor cégeinek közel fele DOS alapú, saját fejlesztésű vagy vásárolt ügyviteli rendszert használ. Mivel a DOS-os szoftverek nehezen működnek együtt más alkalmazásokkal, és gátolják a fejlettebb operációs rendszerekre való átállást, a cégek működését a tíz évvel ezelőtti informatikai színvonalon tartják. A felmérés résztvevőinek 26 százaléka DOS alapú, 32 százaléka Windows alapú, külső fejlesztésű ügyviteli vagy vállalatirányítási rendszert használ. Saját, egyedi fejlesztésű megoldásra 32 százalékuk bízza üzletvitelét, míg 10 százalékuk nem alkalmaz ehhez informatikai támogatást. A DOS alapú rendszerek jellemzően nem képesek a mai ügyviteli igényeknek megfelelő információs elvárások mindegyikét kielégíteni, így a nehézkes adatexport és -import ellenére is gyakoriak a kiegészítő Excel-táblák.

***

GVOP - múlt és jelen


2004-ben a 23 EU-s pályázat közül a legnépszerűbbek a GVOP keretében meghirdetettek voltak - a beérkezettek mintegy 70 százalékát tették ki -, s ezen belül is kiemelkedtek a 4. információstársadalom- és gazdaságfejlesztés prioritásába tartozók.

A statisztika szerint az említett prioritásba tartozó kiírásokra a múlt év végéig 602 pályázat érkezett az Információs Társadalom Kht.-hez. A követelményeknek megfelelő pályázatokban a kkv-k és az önkormányzatok összesen mintegy 32,76 milliárd forintnyi támogatásra nyújtottak be igényt. A legtöbb pályázat (308) a vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek támogatására (GVOP 4.1.1.) érkezett, közülük 286 felelt meg a követelményeknek, elbírálás után pedig 98 maradt fenn a rostán. Közülük 10 vállalat döntéstámogatási rendszer bevezetésére, 1 távmunka támogatására, 4 már meglévő rendszer bővítésére, 3 elsősorban ügyfélkapcsolati, ügyfélkezelési, CRM-funkcionalitású megoldás, míg 80 új integrált vállalatirányítási rendszer telepítésére kapott támogatást. A legnagyobb odaítélt összeg 50 000 000 (ERP-bevezetés), a legkisebb 8 065 500 forint volt (döntéstámogatási megoldás). A támogatások jelentős hányada (62 vállalat) 10 és 20 millió forint közé esett.

A tavaly beérkezett pályázatok régiónkénti eloszlásában Közép-Magyarország mutatott jelentős fölényt (63 százalék), amit erősen leszakadva az Észak-Alföld (9 százalék), a Dél-Alföld és Közép-Dunántúl (7-7 százalék), Észak-Magyarország (5 százalék) és Dél-Dunántúl (4 százalék) követett (bővebben ld.: http://www.itkht.hu).

Ahogy tavaly, úgy idén is a vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek támogatása a legkapósabb. A június elejéig beérkezett 30 ilyen témájú pályázatból a benyújtási kritériumoknak 22 felelt meg, támogatási igényük összesen 345 285 120 forint. Az üzleti partnerek közötti e-kapcsolat fejlesztésére eddig beérkezett 7-ből a 6 rögzített által igényelt támogatás öszszege 77 178 771 forint.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció