Olvasóink alapvetően egyetértettek a cikknek azzal a részével, amely a felesleges bürokratizmust ostorozza, de azért néhányan aggodalmuknak is hangot adtak: szerintük az interneten vásárló nagyközönségnek szüksége van védelemre.

Kurmai LĂĄszlĂł pĂŠldĂĄul ezt Ă­rta:

"Nem biztos, hogy baj, hogy próbálják védeni a vásárlókat... Gondoljon bele, hogy ha én csinálok egy virtuális könyvesboltot, és elkezdem árulni a Star Wars 3-könyvet, esetleg a még meg sem jelent DVD-t, látszólag teljesen hivatalosan(!!!), kapok kb. 1000 megrendelést, ami a mai DVD-árakon kb. 10 000 000 forint, és kihasználva az átfutási időt, lelépek. Akkor mi is van? Lehet, hogy ezeket a dolgokat akarják megelőzni... Engem az is felháborít, hogy nagyon sok számítástechnikai bolt hirdeti magát a neten, mintha bolt lenne, de ha akarok vásárolni valamit, akkor kiderül, hogy egydarabos árukészletük sincs, 2-4 hét alatt szállítják, amit rendeltem. Ezeket a boltokat is szankcionálni kellene valamilyen formában. [...] Az e-kereskedelemnek én nagy híve vagyok, és nagyon szeretném, ha minél több területen tudnánk használni ezt a nagyszerű lehetőséget, de úgy, hogy védve legyünk, és biztonságosan tudjunk vásárolni, s ezt valahogy biztosítani kell a megfelelő szerveknek.

EzĂŠrt nem ĂŠrtek teljesen egyet a cikkĂŠvel."

HasonlĂł vĂŠlemĂŠnyen van KĂŠri LĂĄszlĂł is:

"Sok e-kereskedő semmilyen hivatalos engedéllyel nem rendelkezik, csak van valamije, és felrakja az internetre, tehát alapvető kereskedői követelményeknek nem tud megfelelni (garancia, alkatrészellátás, panasz esetén elérhetőség)... Azt már nem is említem, hogy valószínűleg egy részük számlát sem ad, így nem is adózik...

Akinek van kereskedői engedélye, annak némi utánajárás és illeték, hogy csomagküldő kereskedelmi engedélye is legyen. A kóklerek pedig csak kárt okoznak mind a fogyasztóknak, mind a kereskedőknek (rontják a bizalmat)."

Bizonyára pontatlanul fogalmaztam, hiszen semmiképpen sem gondoltam, hogy a kóklerek, csalók bármiféle védelmet vagy akár engedélyektől való mentességet érdemelnek. A gondom azzal van, hogy a szélhámosoktól, kóklerektől az idézett rendelet senkit nem véd meg! ők ugyanis akár egy hamis engedélyszámot is könnyedén feltüntethetnek azon a weboldalon, amelyen Star Wars 3-DVD-vel akarják kicsalni ezrek pénzét, és amikor megtörtént az átutalás, éppúgy eltűnnek, ahogy ezt tennék internet nélkül is. (Jelzem, az interneten a bűnözőknek sokkal nehezebb "ujjlenyomat" nélkül elkövetni galádságukat, vagyis az ártatlanok büntetése helyett célszerűbb lenne a rendőrséget felkészíteni arra, hogy megtalálja a nyomokat, elcsípje az online bűnözőket, és a büntetési tételekkel elvegye mindenki kedvét az internetes visszaélésektől. Viszont ennél egyszerűbb megtalálni, hogy kinél van kosár vagy megrendelőlap a weboldalon, és őt büntetni... A felesleges bürokráciát eltartó pénz így is befolyik, minek választaná az állam a bonyolultabb utat?!)

De térjünk vissza témánkra! Az, ha egy könyvkiadó saját termékeit árulja, semmiképpen sem tartozik a csomagküldő szélhámosságok kategóriájába, sőt fenntartjuk, hogy ez igazából még csak nem is kereskedelem. Ez ügyben sikerült beszereznünk egy állásfoglalást is, de - hiába no, ilyen a magyar közigazgatás - a levél azt is tartalmazza, hogy tilos rá hivatkozni. Nem hiszik? Akkor idézem. Az alábbi sorokat a GKM Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főosztályáról kaptuk:

"Levelében leírtak alapján szakmai álláspontom az, hogy a kiadói tevékenység (TEÁOR 22.1), valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatás nem tartozik a kereskedelmi tevékenység körébe, így a kiadványokhoz kapcsolódó előfizetői jelentkezés sem minősíthető kereskedelmi szolgáltatásnak, így az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló 15/1989. (IX. 7.) KeM-rendeletben meghatározott - csomagküldő kereskedelmi tevékenységre előírt - nyilvántartásba vételre nem kötelezett.

Tájékoztatom, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 54. §-a alapján a jogszabályok értelmezésére a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hatáskörrel nem rendelkezik. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB-határozatban megállapította, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott, minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes. Ennek megfelelően tájékoztatásom nem tartalmazhat jogértelmezést, és arra bíróság, hatóság vagy más személy előtt bizonyítékként hivatkozni nem lehet."

Vagyis a májusi vezércikkben leírt akció folytatódhat, a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőség tovább büntetheti azokat, akiknek honlapján rendelni is lehet, ha pedig az ember perel, hiába szerzi be a hivatal álláspontját, arra hivatkozni nem lehet.

E-MagyarorszĂĄg 2005!