Az Országgyűlés elfogadta az elektronikus információszabadságról szóló törvényt
2005. július 4.
Az Országgyűlés mai ülésnapján elfogadta az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által benyújtott, az elektronikus információszabadságról szóló törvényt. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter kijelentette, a törvénnyel olyan új szabadságjog született, amely Magyarországot a világ és Európa élvonalába emeli a közérdekű adatok nyilvánossága tekintetében.
Az elektronikus információszabadságról szóló törvény elsődleges célja az átlátható állam megteremtéséhez szükséges jogi feltételek kialakítása volt. A törvény ennek érdekében előírja a tételesen meghatározott közérdekű adatok interneten történő közzétételét, a jogszabálytervezetek, jogszabályok és részben a bírósági ítéletek anonimizált változatának nyilvánosságra hozását, továbbá az adatok kereshetőségét, fellelhetőségét szolgáló egységes közadatkereső rendszer kialakítását. A törvény arra is kötelezi a minisztériumokat és önkormányzatokat, hogy a világhálóra feltett jogszabálytervezeteikhez véleményezési lehetőséget biztosítsanak honlapjukon, mely lehetővé teszi az állampolgárok közvetlen beleszólását a törvényalkotási folyamatba.A jogbiztonság érvényesüléséhez nem elegendő, ha csupán a Magyar Közlöny bárki számára ingyenesen hozzáférhető, mivel sok esetben egy-egy jogszabály számos más jogszabályt – akár eltérő hatálybalépéssel – módosít, ami a polgárok számára áttekinthetetlenné, ezért követhetetlenné teszi a jogrendszert. Ezért a törvény rendelkezik a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye felállításáról, mely az adott naptári napon hatályos valamennyi jogszabály hatályos szövegét egységes szerkezetben tartalmazza.
Az elektronikus információszabadságról szóló törvény több lépcsőben lép hatályba. 2006. január 1-jétől kezdi meg működését a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye. Ezen a napon lép hatályba a főbb közigazgatási szervek elektronikus közzétételi kötelezettsége, s ugyancsak ekkorra kell megvalósítani a jogszabálytervezetek és jogszabályok interneten való közzétételét is.
2007. január 1-jétől kötelesek adataikat közzétenni a megyei önkormányzatok, valamint az 50 ezer főnél nagyobb városok önkormányzatai, míg a táblabíróságoknak és a Legfelsőbb Bíróságnak anonimizált ítéleteiket 2007. július 1-jétől kell nyilvánosságra hozniuk.
Az 50 ezer főnél kisebb települések önkormányzatai, továbbá az egyéb közfeladatokat ellátó szervek 2008. július 1-ével kötelezettek az adatközlésre.
Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter elmondta: „az elektronikus információszabadságról szóló törvény az állam átláthatóbbá tétele, a közérdekű adatok biztosítása, valamint a jogbiztonság elősegítése révén a demokrácia megerősödését eredményezi. Növeli az állampolgárok bizalmát az állami és önkormányzati intézményekben és elősegíti az ügyintézés egyszerűsödését.” A miniszter hangsúlyozta, „a törvény jelentős lépés a közszféra társadalmi kontrolljának megerősödéséhez. „
Kovács Kálmán megköszönte, hogy a törvénytervezet elfogadását számos neves közéleti személyiség aláírásával is támogatta.
Kapcsolódó cikkek
- A Siemens valósította meg az e-közigazgatási rendszert Szegeden
- e-GO díjas Törökbálint honlapja
- Április végén indul az elektronikus ügyintézés Kecskeméten
- Elektronikus ügyfélszolgálati rendszer Hódmezővásárhelyen
- Magyarország: az "e" sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a kormányzás
- E-ügyintézés Budaörsön
- Tovább bővül a Digitális Győr projekt
- A Francia Nemzetgyűlés is Linuxra vált
- Siófok: kétnapos e-Magyarország, e-kormányzat konferencia
- Megnyílt az e-kormányzati módszertani központ