Konvergálódunk - de hogyan?
2005. június 5.
Miközben a konvergencia kapcsán folyik a szolgáltatók közötti technológiai jellegű vita, nincs nézeteltérés köztük az üzlet és a tartalom konvergenciájának elsődlegességét illetően. A piacot az ügyfelek széles sáv és tartalom iránti igényeinek alakulása fogja meghatározni. Többek között ez derült ki az április 12-13-án az egri Eger & Park Hotelben megtartott, rendezőként Csermely Ákos nevével fémjelzett IT 2005 konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén. Az elhangzottak tolmácsolásán túl az érintett területekre vonatkozó felmérések és trendek ismertetésével is igyekszünk az elképzelések és a realitás között egyensúlyt teremteni.
A jelenleg keskeny sávon internetezők jelentős hányada havi 5-6000 forintos (20 eurós) havidíj ellenében térne át azonnal széles sávra - mondta Kovács Kálmán, az informatikai tárca vezetője az egri IT 2005 konferencián. Az éles verseny árcsökkenéshez vezet - hangsúlyozta a miniszter. Ezt igazolja, hogy amíg 2002-től napjainkig a széles sávú internet tarifái nominális értéken 40 százalékkal, a mobilszolgáltatás árai pedig 44 százalékkal mérséklődtek, a vezetékes telefon reálértéken csupán 3 százalékkal lett olcsóbb, míg a kábel-tv és a postai szolgáltatások díja emelkedett.
A verseny az informatikai beruházásokat is felgyorsítja, így nem véletlen, hogy a valódi versenyhelyzetben lévő cégek - a mobil- és internetszolgáltatók, illetve a pénzügyi szolgáltatók közül a bankok - költenek a legtöbbet informatikára.
A technológiai fejlődés azonban nem áll meg, s az ebből származó előnyöket maguk számára haszonná konvertálni kívánó felhasználók igényei is változnak. Az efféle változások többnyire divatszavakkal jellemezhetők. Ilyen ma a konvergencia, ami az ember bárhonnan és bármikor elérhető információ utáni vágyából fakad. A kerekasztal egyik résztvevője, Szabó Gábor, a Pannon GSM értékesítési igazgatója úgy gondolja, hogy az informatikát, a távközlést és a médiát érintő konvergenciának mindenképpen a mobil típusú szolgáltatók lesznek a nyertesei. A szakember szerint ennek oka, hogy jelenleg a mobil az egyik leghatékonyabb - vagyis a legkisebb erőforrásigény mellett a legolcsóbban fenntartható és az emberek vágyaihoz, elképzeléseihez leginkább alkalmazkodó - technológia.
Koós Attila, a Matáv Rt. fejlesztési igazgatója ezzel szemben a vezetékes és a vezeték nélküli technológiák egyfajta optimális megosztottságának eljövetelével számol, ám a beszélgetőpartnerek mindegyikével egyetértve a konvergencia szempontjából az ügyféloldal egyéni, illetve a konvergens szolgáltatások, a sávszélesség és a tartalom iránti igényeit tartja meghatározónak. Vagyis - ahogy az UPC fejlesztési igazgatója, Mátrai Gábor is állítja - a tartalmak és az azok iránti igény vizsgálata nélkül nem képzelhető el igazi konvergencia.
A kizárólag lakossági szolgáltatóként jelen lévő, tevékenységében a hang-, a video- és a széles sávú internetátvitel lehetőségét is felölelő UPC van ma a konvergenciát illetően a legszerencsésebb helyzetben, ám Szabó szerint - példaként a Megasztárt, a Való világot, a Big Brothert és hasonló műsorokat említve - a média interaktivitását jelenleg csak a mobiltelefon garantálja. Az említett műsorok nézettsége a két iparág egymásra gyakorolt pozitív hatását példázza.
A mobil- és a vezetékes szolgáltatók képviselői közötti, a széles sávú technikában egymással való versenyükről szóló eredménytelen vitát követően a végfelhasználó eszközeire és a tartalomra terelődött a szó.
Beck György, a HP első embere szerint a konvergenciára felkészített eszközök közötti versenyben a hatékonyság és a használhatóság lesz a döntő. Ám a felhasználói láncon végiggyűrűző, például a telefonközpontokig is eljutó hatásuk ismét csak a technológiák konvergenciáját helyezi előtérbe, s a technológiai harc éleződéséhez vezet. A témát a felhasználó felől megközelítő, az NKTH-t képviselő Boda Miklós azt reméli, hogy a verseny győztesei az emberek, a felhasználók lesznek, a harc ugyanis az ő kegyeikért folyik. Az ő szempontjukból a technológia gyakorlatilag nem fontos - hiszen például a mobilszolgáltatók is részben a vezetékes infrastruktúrát használják -, csupán a szolgáltatás által nyújtott előnyök. S ha a másik oldalon is mindenképpen győztest akarnak hirdetni, akkor azok az intelligens terminálok gyártói lehetnek. Mivel a jelenlegi állapot szerint az internet és a telekommunikáció közötti konvergencia, a szolgáltatások bővülése kétségessé teszi, hogy egyedül a szolgáltatók képesek-e a termináltól terminálig történő kommunikáció minden fajtáját garantálni, ezekre az eszközökre helyeződhetnek át a pillanatnyilag még a hálózatokban meglévő funkciók. "A BME-n folyó munkánk eredménye, a 3. és 4. generációs mobilhálózatok kísérleti példánya a szolgáltatótól elvonatkoztatva mindenki számára biztosít alkalmazásmegjelenítést, s így a magyar ipar számára is megteremti a lehetőséget a globálissá váló szolgáltatások létrehozására."
A Matáv képviselője szerint viszont még kérdéses, hogy az ügyfelek ténylegesen igénylik-e a teljesen konvergált, magas intelligenciájú végberendezéseket, hiszen a telefonálással, a médiákkal és az internettel kapcsolatos igények nem mindegyike konvertálható. Ezért inkább a különböző hálózati eléréseket felismerő és az ügyfél számára a legkedvezőbb útvonalat, költséghatékony hálózatválasztást biztosító intelligens végberendezéseknek jósol nagy jövőt, a vezetékes technológiát képviselők számára pedig a széles sáv elterjesztésében látja az egyetlen kitörési pontot.
Végeredményben a szolgáltatók oldaláról a konvergencia - az üzleti szempontok felől megközelítve - profitérdekeltségről, üzleti lehetőségekről, egy adott időben, adott helyen elkölthető pénzmennyiség optimalizálásáról, megszerzéséről szól, s az eszközgyártók sincsenek ezzel másképp - mondta Mátrai. Amikor az Intel intelligensváros-projektbe kezd Győrött, akkor a technológia, az eszköz gyártójaként, közvetlenül elérve a fogyasztót, magánál szeretné az említett elkölthető pénzmennyiséget optimalizálni.
Tartalom
A fogyasztók, vagyis mi, emberek leszünk a felvázolt "harc" eredményeinek élvezői, s ebből a szempontból nem a technológia, hanem az üzlet és a tartalom lesz a konvergencia szempontjából a meghatározó - mondta az ITTK-tól Z. Karvalics László. A tartalom és annak a végfelhasználó általi elérése tehát a valóban izgalmas kérdés. Ezért Boda szerint - mivel próbálgatásra a jelenlegi struktúrában a szolgáltatóknak nincs lehetőségük (üzletileg sem éri meg nekik) -, bárki számára lehetőséget kell nyújtani szolgáltatási ötlete kipróbálásához, s a sikerrel kecsegtetők a porondon maradnak.
A tartalom jelenti tehát - ahogy az internet esetében is - az igazi kihívást, amit idehaza a magyar specialitások is befolyásolnak. A kis mennyiségű és gyenge minőségű magyar tartalom, valamint a hazai lakosság csekély idegennyelv-tudása olyan gátat jelent, amelynek leküzdésében a máshol már alkalmazott és bevált intelligens, interaktív fordítók segíthetnének, ám hazai implementálásuk - valószínű üzleti szempontok miatt - leállt. A sokszínű szolgáltatás jelenthetne még mentőövet, amit az államigazgatási szolgáltatások beindulása és bővítése is elősegíthetne.
Ugyanakkor más megvilágításban - pl. egy mobilszolgáltató szemével nézve - a tartalom hagyományos értelmezésén túllépve változhat a helyzet. "Én egy masszív és erős tartalompiacot látok - mondja Szabó Gábor -, hiszen tavaly Magyarországon az ügyfelek 5-6 milliárd forint között költöttek csengőhangokra és háttérképekre. Megjelent egy új igény, amely eddig nem szerepelt a tartalmi kategóriában, vagyis az utcán menet közben slágereket, csengőhangokat stb. letöltők is bizonyos tartalomfajta iránti fizetőképes keresletet jelentenek. A tartalmat ugyanis az iránta való fizetőképes kereslet határozza meg."
Biztató lehet, hogy Z. Karvalics szerint belátható közelségbe kerültek a korábbi tartalomdigitalizálási programok teljesítményének sokszorosát produkálni képes, így hatalmas méretű könyvtári, levéltári stb. anyagok digitalizálását, megjelenítését és hozzáférését is lehetővé tevő szoftverek. Ám mindezt az egyes országok digitalizálással kapcsolatos nemzeti szintű policyje mozgatja, vagyis annak megléte és következetes, ellenőrzött, anyagilag is támogatott végrehajtása az elsődleges. Z. Karvalics a tranzakciókat ugyancsak egyfajta tartalomként definiálja. S hogy tovább színesedjen a paletta, ma már az ügyfelek is generálnak az egymás közti pont-pont kommunikáció révén tartalmat, ami kezdetben elsősorban az északi államokban dívott, de ma már általánosan elterjedt. A digitális fényképezőgépek, kamerák megjelenésével induló, spontán tartalmat generáló "mozgalom", a tartalomcsere valószínűleg nem áll meg, s ez új hálózattervezési megoldásokat igényelhet.
Számos probléma is adódik persze a fentiekből, ilyen például az ellenőrizetlen tartalmak kérdése. Így a valóságtartalmukat illetően is meg kell különböztetni azokat. Mindezt színesíti még a felelősség témája is, így a jövő évi IT 2006 konferencián sem maradnak kérdések nélkül a konvergencia-kerekasztal részvevői.
***
NHH-mobilgyorsjelentés
A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) január végi gyorsjelentése szerint tavaly december végén a három magyarországi GSM-szolgáltató összesen 8 millió 727 ezer előfizetést tartott nyilván, s ügyfeleik száma 2004. december végén 9,85 százalékkal haladta meg a 2003 végi értéket.
A három szolgáltató ügyfeleinek száma mintegy 783 ezerrel nőtt. A penetráció a 2003 végi 78,5 százalékról 2004 végére 86,4 százalékra emelkedett. 2004 decemberében a mobil-előfizetések száma a november végihez képest 2,4 százalékkal, 203 ezerrel nőtt.
***
Mobilszerepek
Nő azoknak az országoknak és régióknak a száma, ahol a gazdasági növekedés kulcsfontosságú elemeként tekintenek a mobilkommunikációra.
A BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központja (ITTK) által idén készült tanulmány szerint 2004-ben a mobiltelefon egyre inkább az univerzális tranzakciók eszközévé vált, és fejlődése mind jobban hasonlít az internetére. A különböző hálózatok közelítenek egymáshoz, a fejlett piacokon egyre több adatot továbbítanak a mobilokon, s egyre gyakoribbá válik a mobilkommunikációra épülő ügyintézés.
A folyamatosan növekvő teljesítmény lassan az eddig csak PC-ken megoldható feladatok elvégzésére is alkalmassá teszi a mobilkészülékeket, a vezetékes és a mobilhálózatokat pedig a piac tereli a szabványszintű integráció felé. A mobilhálózatokon megjelenő új alkalmazások, valamint a felhasználói tartalom-előállítás az eddig elsősorban az internetfelhasználókat jellemező tevékenységek megjelenését sejtetik a közeli jövőben.
Az új szolgáltatások és a fel-feltűnő konvergenciajelenségek felszíne alatt azonban a tanulmány szerint vihar érlelődik: az eddig kizárólagosan üzleti alapokon szerveződő mobilipar, valamint az ingyenesség és az információszabadság elveire épülő internetes kultúra összeütközése elkerülhetetlennek látszik, s minden bizonnyal a mobil-adatkommunikáció területén robban majd ki.
Az elemzésből kitűnik, hogy az érintett iparágak az állammal vállvetve keményen dolgoznak a harmadik generációs szolgáltatások minél gyorsabb és minél szélesebb körben való elterjesztéséért. Japán és Dél-Korea ebből a szempontból mintaország, a legmagasabb arányban ott veszik igénybe a fejlett és széles skálán mozgó adatszolgáltatásokat a mobil-előfizetők. Az USA-t és az EU-t ugyanakkor eddig a tartalmak és szolgáltatások nagy ütemű fejlesztése jellemezte, ám az adatkommunikációt rendszeresen használók kritikus tömegének elérése még várat magára.
*
A T-Mobile és a Szerencsejáték Rt. mobiltelefonos lottót indít. A mobilcég előfizetői SMS-ben játszhatnak, és szöveges üzenetben meg is vásárolhatják szelvényüket az ötös, a hatos, valamint a skandináv lottóra, illetve a kenó, a totó és a góltotó játékra.
**
A budapesti parkolási rendszer meghatározó üzemeltetője, a Centrum Parkoló Kft. és a T-Mobile Magyarország Rt. megállapodása szerint júniustól SMS küldésével is le lehet róni a parkolási díjakat.
**
A tavalyi év végén 670 ezer lakossági és 66 ezer vállalati ügyfélnek volt mobilbanki szerződése a hitelintézeteknél, az előbbiek száma egy év alatt 51 százalékkal, az utóbbiaké pedig 20 százalékkal nőtt - közölte a GKI Rt.
Az elmúlt év végén 47 ezer webkártya, vagyis kizárólag internetes fizetésre alkalmas kártya volt használatban, ami 45 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
***
Konvergencia
Az EU 1997-ben a Zöld könyvben négyes felosztásban igyekezett a konvergenciát meghatározni:
1. technológiák,
2. szolgáltatások és piacok,
3. policyk és szabályozások, valamint
4. ipari szövetségek közötti.
Ezzel csaknem egy időben az USA-ban a konvergenciafolyamat fontos elemévé tették a fogyasztói szokások megváltozásával, illetve gerjesztésével kísért aktivitást és interaktivitást is.


