Először is szögezzük le a tényeket: a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) tavaly decemberi határozatai szerint a T-Mobile és a Vodafone egy éven belül köteles megkezdeni a kereskedelmi UMTS rendszerű szolgáltatást, legalább a főváros belső kerületeiben, nagyjából a pesti Hungária körút és a budai Alkotás út közötti területen (a részletes földrajzi ellátottsági követelményeket februári számunkban közöltük). A két társaságnak a követő két éven belül a magyarországi lakosság 30 százaléka számára elérhetővé kell tenni a szolgáltatást. A Pannon GSM-nek az NHH nem írt elő sem lefedettséget, sem szolgáltatásindítási határidőt (viszont ez a cég fizeti a legmagasabb díjat a jogosultságért).

A szolgáltatók tartják is magukat az előírásokhoz. Maradi István, a T-Mobile vezérigazgató-helyettese beszámolt arról, hogy javában folyik az új hálózat kiépítése, és bár sok helyen tudják hasznosítani a meglévő infrastruktúrát, a teljesen új frekvencián működő rendszer, az új bázisállomások létesítése komoly feladatot ró rájuk. Ígéretük szerint Budapesten még az év vége előtt elindítják a 3. generációs mobilszolgáltatást, de ennél közelebbi időpontot nem jelölt meg a szakember.

A Vodafone-tól azt a diplomatikus választ kaptuk, hogy hálózata kiépítésének ütemét alapvetően piaci és stratégiai szempontok fogják meghatározni, így valószínűsíthető, hogy a társaság a szerződéses feltételeket jelentősen túlteljesítve építi majd ki 3G-hálózatát.

A Pannon GSM-nél is arról számoltak be, hogy folyamatosan épül a harmadik generációs UMTS-hálózat, s így a sávszélesség jelentős bővülését és új szolgáltatások igénybevételét lehetővé tevő rendszert a jövő év januárjától használhatják majd az ügyfelek.

3G, de csak 1 mobil

Az Ă­gĂŠretek alapjĂĄn tehĂĄt mĂŠg hosszĂş hĂłnapokig nyugodtan vĂĄrhatnak a mobil-szĂŠlessĂĄvra vĂĄgyĂł felhasznĂĄlĂłk - ĂŠs persze felkĂŠszĂźlhetnek a konkurencia fogadĂĄsĂĄra az alternatĂ­v technolĂłgiĂĄkat, pĂŠldĂĄul ADSL-t, kĂĄbelhĂĄlĂłzatot alkalmazĂł tĂĄrsasĂĄgok.

Mivel azonban verseny van, és nemcsak a technológiák között, hanem a mobilpiacon belül is, nem lenne meglepő, ha az UMTS-jogosítvánnyal rendelkező három induló közül valamelyik hirtelen előzésbe kezdene, és már jóval az év vége előtt, akár nyáron vagy ősszel bejelentené az első sikeres 3G-hívást.

Mint minden újdonság, az UMTS indulását is nagy érdeklődés és várakozás kíséri. Némileg azonban le kell lohasztanunk a kedélyeket: a 3G már nem akkora újdonság, vagy legalábbis a felhasználó számára nem jelent lényeges változást.

Technológiáját tekint persze új, más frekvenciát használ, teljesen új rendszert kell kiépíteni, még ha vannak is z infrastruktúrának közös elemei. Képességei (átviteli sebessége, elérhető szolgáltatásai) szintén sokkal többet ígérnek elődjénél, a GSM-nél. Ugyanakkor a felhasználó számára ez a váltás nem lesz olyan nyilvánvaló, mint a korábbi, a 450-esről a 900-asra való átállás. Ezek ugyanis nyilvánvalóan különálló rendszerek voltak, amit például az előhívószámok (az analóg 60-as, illetve a GSM-ben a 20-as, a 30-as és a 70-es) is jeleztek.

Az UMTS ilyen szempontból nem egy új hálózat, nincs külön hívószáma, és nem lesz külön előfizetői tábora. Az UMTS a meglévő mobiltársaságok szolgáltatását egészíti ki, éppen úgy, ahogy a GSM gazdagodott a GPRS-sel vagy az EDGE-dzsel. A GSM-előfizetők nem kaptak új előhívószámokat ezekre a 2,5. generációsnak nevezett technológiákra sem, ha készülékük alkalmas rá, egyszerűen csak élnek azok lehetőségeivel is. Külön számlát sem kapnak a használatukról, persze a számlán el lehet különíteni a különböző típusú alkalmazások forgalmát.

Valami hasonlĂłra szĂĄmĂ­thatunk az UMTS esetĂŠben is.

A felhasználói oldalról nézve nem különül el a GSM-től, nem kell két készüléket üzemeltetni. A szolgáltatóknál nem jön létre a jelenlegitől elkülönülő előfizetői bázis, az ügyfelek a szokott módon használják régi számukat, az új előfizetők pedig hasonlóképpen megkapják új, a Pannon GSM-nél változatlanul 20-assal, a T-Mobile-nál 30-assal, a Vodafone-nál 70-essel kezdődő hívószámukat. Ennek birtokában kommunikálhatnak készülékükkel, amely vagy csak a GSM alapfunkcióinak használatára alkalmas (bár ez egyre ritkább), vagy képes a továbbfejlesztett technológiák, köztük az UMTS kezelésére is.

KĂŠt-hĂĄrom ĂŠv kell az ĂĄttĂśrĂŠshez

A mobiltársaságok szakemberei megígérték, hogy a szolgáltatás elindulása előtt minden részletről tájékoztatják előfizetőiket. Az már most valószínűsíthető, hogy a felhasználónak nem kell külön csatlakozási vagy regisztrációs díjat fizetni az UMTS igénybevételéhez, sőt regisztráltatnia sem kell magát, mert ha készüléke alkalmas az új technológiára, a rendszer ezt érzékeli, és ennek megfelelően kapcsol. A rendszer egyébként intelligens módon azt is felismeri, hogy hagyományos telefonhívást kezdeményeztek-e, esetleg videotelefonálást vagy adatletöltést (internet), és ennek megfelelően automatikusan kapcsolódik a legalkalmasabb technológiára (GSM, GPRS, EDGE, UMTS). Ha valamelyiken gyengébb a térerő, átvált a másikra, anélkül, hogy a felhasználó érzékelné - már amennyiben a forgalmazás típusa ezt lehetővé teszi. A hagyományos telefonbeszélgetés például várhatóan mindvégig megmarad a legjobban kiépített GSM-rendszerben, a videohívás indulhat UMTS-ben, de ha elhagytuk a lefedettségi területét, és csak a GSM marad, akkor a beszélgetés folytatódik, legfeljebb a képet nem láthatjuk. Az internetletöltés indulhat az EDGE-hálózatból, de ha közben beérünk az "UMTS-ernyő" alá, automatikusan kapcsolódunk a nagyobb sebességet kínáló rendszerre.

Az UMTS használatának végleges tarifájáról még nem nyilatkoztak a szolgáltatók, ez nyilvánvalóan az üzletpolitika része, amit majd a szolgáltatás bejelentésekor ismerhetünk meg. Egy hipotetikus, ám kézenfekvő és egyáltalán nem valószerűtlen lehetőséget megemlítünk. A felhasználónak (pontosabban készüléknek vagy SIM-kártyának) egyetlen számlája (kártyaegyenlege) van, ezt terheli az összes forgalom, tehát az idő alapú beszélgetés és a letöltött adatforgalom (akár EDGE, akár UMTS) mennyisége után fizetendő összeg. Az adatátvitel díja nem függ az időtől, így az UMTS előnye abban jelentkezik, hogy az adott bitmennyiséget hamarabb letölti. Ez a szolgáltató számára azért hasznos, mert az adott tranzakció kevesebb ideig terheli a hálózatot, de hogy ez a haszon - ha valamilyen módon egyáltalán számszerűsíthető - fedezi-e az új generációs fejlesztés tetemes költségeit, az kétséges. A felhasználó számára viszont az UMTS időt takarít meg, de hogy ezért hajlandó-e többet fizetni (ha történetesen drágább lenne, mint mondjuk az ugyancsak elég gyors EDGE), az szintén kérdéses.

Mindenesetre látható, hogy nem lesznek külön UMTS-előfizetők, csak mobilozó ügyfelek. Így viszont a felhasználók számának alakulását is nehéz lesz követni. Árulkodó adat lehet, hogy hány darab UMTS-képes készüléket adnak el. Ezek egy része a három szolgáltatónál jelentkezik, de mint tudjuk, telefonokat másutt is, akár külföldön is be lehet szerezni. A szolgáltatók a forgalmi statisztikákból azt szintén láthatják, hogy a mobilosok közül hányan használják az UMTS lehetőségeit. Számuk, arányuk megjóslására azonban most még nem vállalkoztak. Támpontot kínál viszont a Vodafone álláspontja. Szakembereik szerint a szélesebb körű elterjedésre nálunk 2007-től kezdődően lehet számítani. Az UMTS nyugat-európai sikere nagyban befolyásolhatja a magyarországi elterjedést is. Felméréseik azt mutatják, hogy a magyar előfizetők átlagban 2-3 évente cserélik le készülékeiket. Mivel a Vodafone Magyarországon is 2,5G-kompatibilis 3G-készülékeket forgalmaz majd, várhatóan 2-3 év múlva megkezdődik a 3G-telefonok egyre nagyobb arányú elterjedése.

A Pannon GSM a tapasztalatokból próbál következtetni a jövőre. Széles sávú megoldásaikat már ma is használják az előfizetők, akik között üzleti szolgáltatásokat igénybe vevő és szórakoztató tartalmakat élvező ügyfelek egyaránt megtalálhatók. Hétről hétre bővül a hálózat, a készülékek és a szolgáltatások kínálata, tehát dinamikus fejlődés figyelhető meg, és ezt várják a társaságnál az elkövetkező időszakokban is. A Pannon a meglepetésnek számító djuice márka bevezetésekor tapasztalta meg, hogy egy új szolgáltatás esetében kb. másfél évre tehető az az időszak, amely után elégedettnek lehet lenni az ügyfélszámmal.

Nem hĂĄziverseny, hanem csapatverseny

A kérdés egyébként sem csak úgy merül fel, hogy hányan igénylik majd az UMTS-t, hanem hogy hányan élnek a mobil-szélessáv lehetőségeivel. Széles sáv alatt pedig - mint az eddigiekből látható - nemcsak a harmadik generációs, hanem a korábbi technológiák is értendők. Ezzel magyarázható, hogy amikor a szolgáltatókat az UMTS-sel kapcsolatos terveikről kérdeztük, egyrészt arról nyilatkoztak, hogy a budapesti tapasztalatok birtokában építik tovább hálózatukat (kezdetben a nagyobb városokban, autópályákon, forgalmas helyeken), másrészt hangsúlyozni igyekeztek az egyéb széles sávú technológiák, például az EDGE jelentőségét.

Ez a megközelítés egyértelművé teszi: ebben az esetben nem egymással versengő, hanem egymást kiegészítő technológiákról van szó, és nem az a kérdés, hogy érdemes-e foglalkozni az EDGE kiépítésével, amikor az újabb generációs UMTS sokkal többre képes. Vagyis nem háziverseny folyik, hanem éppenséggel csapatok mérkőznek meg, és az ismert három "együttes" tagjai a különböző technológiák. (Közülük a középpályásnak mondható EDGE az eddig ismert megoldásoknál legalább háromszor gyorsabb adatátvitelre - megfelelő készülékkel akár 220 kpbs sebességre - képes. Ez ugyan az ADSL-nek alig a fele, de a hagyományos modemnél ötször gyorsabb, és az ISDN sebességének is közel a duplája.)

A T-Mobile 2003 óta nyújtja kereskedelmi EDGE-szolgáltatását, és az érezhetően jobb adatátviteli megoldással lefedett terület még a 3G idei bevezetése előtt jelentősen tovább bővül. A piacvezető hazai mobilcég Budapesten kívül öt vidéki nagyvárosban, Miskolcon, Pécsen, Szegeden, Győrben és Debrecenben már kiépítette EDGE-hálózatát. Május végére összesen 15 városban (a felsoroltakon túl Szombathelyen, Tatabányán, Balatonfüreden, Kaposváron, Kecskeméten, Keszthelyen, Nyíregyházán, Siófokon és Szekszárdon) lesz elérhető a T-Mobile ügyfelei számára az EDGE. Év végéig az így lefedett városok száma 34-re nő. Erre alkalmas mobilkészüléket használva az ügyfelek változatlan tarifákkal vehetik igénybe a korábbinál háromszor gyorsabb adatátvitelt nyújtó szolgáltatást, így a mobilinternetet, a WAP-ot, az MMS-küldést és -fogadást, valamint az elektronikus levelezést. A szolgáltatás segítségével a T-Mobile t-zones WAP-portálján az élő televíziós adások, valamint a letölthető videofelvételek is jobb minőségben érhetők el.

A Pannon GSM EDGE technológiájú széles sávú mobilhálózata március végétől Budapest egész területén elérhető. Fél éven belül az ország nagyobb városaiban lakók többsége élvezheti e szolgáltatás előnyeit. A társaság EDGE-hálózatának folyamatos fejlesztése révén május végére Magyarország 8 nagyvárosában - Debrecenben, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsen, Szegeden, Székesfehérváron és Szolnokon - válik mindennapi valósággá a mobilinternet, a zenehallgatás vagy a videonézés, az irodai alkalmazások távoli elérése. Az üdülési szezonra a Balaton környéke, majd szeptember végén további negyven jelentős magyar város is rákapcsolódhat a mobil-szélessáv EDGE formájára.

(A versenynek ebből a szakaszából a Vodafone kimarad, mivel Magyarországon nem használja az EDGE technológiát.)

A 3G lehetőségeit igénylők számának alakulására lehetne következtetni például abból is, hogy jelenleg mennyien használják az előbb említett széles sávú technológiát. A szolgáltatóktól erre nem kaptunk egyértelmű választ, azonban Sugár András, a T-Mobile vezérigazgatója egy szakmai tanácskozáson utalt arra, hogy jelenleg a teljes forgalom mintegy 15 százalékát adja a nem beszélgetés típusú forgalom, vagyis az adatátvitel. (Ez azonban tartalmazza az SMS-t is, vagyis ténylegesen még kevesebbet használjuk a mobil-szélessávot.)

FormĂĄhoz a tartalom

Ha a tapasztalatok kedvezőek, és egyre többen éreznek rá a széles sáv édes ízére, akkor várható, hogy az embereknek megjön az étvágyuk, és megrendelik a következő, immár harmadik generációs fogást. De nem az a kérdés, hogy mekkora a tányérunk, hanem hogy milyen fogásokból lehet választani. A tartalom fontosságáról előző számunkban már esett szó. Ezúttal a szolgáltatók erre vonatkozó ígéreteivel zárjuk cikkünket - és sorozatunkat. A T-Mobile-tól Maradi István hangsúlyozta, hogy a mobilszolgáltatók világszerte alapvetően a jó minőségű infrastruktúra kiépítésére és a szolgáltatásra fókuszálnak, a tartalmi kínálat bővülését pedig erre specializálódott harmadik partnerekkel együttműködve igyekeznek megteremteni. A tévécsatornák, a DVD-minőségű videoklipek, az MP3-zeneanyagok lehetnek vonzóak, amelyeket összegyűjtve egy portálon kínálhat a mobilszolgáltató, akár segítséget nyújtva a hivatalos forrás megtalálásához. A T-Mobile-nál már ma is elérhetők ilyen típusú tartalmak, és folyamatosan tárgyalnak további partnerekkel az együttműködésről.

A Pannon GSM szakemberei szerint ma a streaming videó aknázza ki legteljesebben a széles sávú mobiltechnológiában rejlő lehetőségeket. A társaság 2005 elején mutatta be folyamatosan bővülő kínálatát a videoszolgáltatásban. Az előfizetők erre alkalmas készülékük segítségével nyomon követhetik az RTL Klub és a Cool Tv legnépszerűbb sorozatait, műsorait (például a Barátok közt, a Gerilla grill vagy a Heti hetes legújabb adásait), online élvezhetik kedvenc zenekaraik videoklipjeit, és visszanézhetik az aktuális sportesemények legizgalmasabb pillanatait, köztük a magyar futballbajnokság heti összefoglalóit is. A még nagyobb sebesség számtalan új lehetőséget teremt a mobilszórakoztatás, illetve -munka terén. A WAP-on elérhető tartalomszolgáltatások gyorsabbak és gazdagabbak, a letölthető képek és hangok élethűsége minden korábbinál tökéletesebb. Az adatok, bejegyezések, e-mailek is bárhonnan egy mozdulattal szinkronizálhatók - köszönhetően a mobil-szélessávnak és például a Pannon GSM által kifejlesztett irodai alkalmazáscsomagoknak. A jövőben is folyamatosan bővítik az elérhető tartalmak körét, így várhatóan a közeljövőben hírek, időjárás-jelentések, valamint élő közvetítések is elérhetők lesznek.

A Vodafone nemzetközi tapasztalatait kihasználva a külföldön már bevezetett szolgáltatásokra építi magyarországi ügyfeleknek szóló 3G-ajánlatát. A társaság kínálatában 2002 októberében jelent meg a Vodafone live! márka, amely egyesítette a mobiltelefont, a hálózatokat, a tartalmakat és szolgáltatásokat. A Vodafone live! 3G a cég multimédiás fogyasztói ajánlata lesz a következő generáció számára. A kínálatban megjelennek majd a külföldön már bevezetett és sikeres mobiltartalmak, de helyi tartalomszolgáltatókkal is terveznek kifejezetten magyarországi tartalmakra vonatkozó együttműködést.

Az UMTS hazai helyzetét és lehetőségeit kiválóan összegzi a Vodafone szakembereinek álláspontja: "A 3G sikere természetesen függvénye az előfizetők számának, ugyanakkor legalább olyan fontos, hogy megtaláljuk azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az előfizetők szívesen használnak majd a kiépítésre kerülő 3G-hálózaton. Eddigi nemzetközi tapasztalataink alapján biztosak vagyunk abban, hogy a 3G által kínált lehetőségekre lehet és érdemes új szolgáltatásokat építeni, amelyeket a felhasználók egyre szélesebb köre fog majd használni. Az áttörés azonban nem egyik napról a másikra történik meg, a készülékek cseréjével és a hálózat fokozatos fejlődésével párhuzamosan terjed majd el az új szolgáltatások használata is."

Mit lehet ezekhez az Ă­gĂŠretekhez hozzĂĄtenni? Ha mĂĄr a kis okos kĂŠszĂźlĂŠk a hang mellett kĂŠpet is ad, stĂ­lszerĹąen csak annyit: majd meglĂĄtjuk.

***

GlobĂĄlis tĂŠvĂŠ 3G-mobilokon

A világon elsőként ingyenes televíziós szolgáltatást indított 3G-s mobiltelefonnal rendelkezők számára a Tele2. A készülékeken a Tele2 tévécsatornája, a Tango Tv fogható. A Tele2 luxemburgi fejlesztési központja, amely a különböző kommunikációs formák és területek összekapcsolásáért felelős, a televíziós megoldás mellé egy hasonlóképpen működő internetrádiót is kifejlesztett Sunshine Radio Luxemburg néven. A szolgáltatások minden ügyfél számára elérhetők a T.TVMobile új wapoldalán (wap.ttv.lu). Lars-Johan Jarnheimer, a Tele2 vezérigazgatója elmondta: "A 3G-s tévé elindításával a Tele2 azt bizonyítja, hogy a mobiltechnológiai fejlesztések terén is meghatározó szerepet kíván betölteni. Reméljük, hogy a szolgáltatás fejlődését folyamatosan figyelve többet tudunk meg ügyfeleink felhasználási szokásairól, és a tapasztalatokat később sikeresen tudjuk alkalmazni más mobilpiacainkon is."

***

UMTS, WLAN vagy valami mĂĄs?

A második generációs GSM-rendszerekben különféle technikákkal (HSCSD, GPRS, EDGE) sikerült feltornászni az adatsebességet a kezdeti 9,6 kbps-ről akár 220 kbps-re, de az igényes felhasználók szerint még ez sem egyenlő a széles sáv fogalmával. Nyilvánvalóan ezen (is) segít majd a harmadik generációs UMTS.

Ám a konzervatívok (vagy a haladók, vagy éppenséggel a más irányban elkötelezettek?) szerint az új rendszert már bevezetése előtt háttérbe szorította a WLAN. Kétségtelen, hogy a vezeték nélküli helyi hálózat akár 54 Mbps adatátviteli sebességével gyakorlatilag minden ma felmerülő széles sávú igény kielégítésére alkalmas. Az e nézetet vallók malmára hajtja a vizet az a tény is, hogy az UMTS-hálózat a tapasztalatok szerint (és reális üzleti megfontolásokból) kezdetben szigetszerűen fejlődik majd, vagyis először a forgalmas helyeket fedik le. Ugyanezt teszik a WLAN-ok, csakhogy amíg ezek a hot-spotok valóban megmaradnak szigeteknek, addig az UMTS-ben természetes az átjárhatóság, s nemcsak a szigetek között, hanem a GSM-hálózatba is. Egyszer pedig a szigetek is összeérnek...

Az viszont vĂĄltozatlanul kĂŠrdĂŠs, hogy a beltĂŠri, nem helyhez kĂśtĂśtt alkalmazĂĄsoknĂĄl van-e tĂŠnyleges felhasznĂĄlĂłi igĂŠny igazĂĄn szĂŠles sĂĄvĂş mobilrendszerek mĹąkĂśdtetĂŠsĂŠre. MagyarĂĄn: fogunk-e nyitott laptoppal sĂŠta vagy utazĂĄs kĂśzben a neten lĂłgni?

A gyártók és forgalmazók szükségszerűen gondoskodnak arról, hogy valamennyi használatban lévő vagy bevezetésre váró rendszerre a megfelelő szabványokat kidolgozzák, elfogadtassák, illetőleg honosítsák. Az előzőekben említettek mindegyike szabványba illeszkedő vagy szabványhoz kapcsolható.

Vagyis döntsön a piac. Ez az Informatikai és Hírközlési Minisztérium álláspontja is. A szaktárca alapvető stratégiai célja az országban az információs társadalom megvalósítása, csatlakozás, illetve felzárkózás a nemzetközi trendekhez. Az ehhez kapcsolódó feltételrendszernek kiemelt fontosságú eleme a széles sávú adatátvitel lehetőségének jelentős kiterjesztése minden számításba vehető alkalmazási módban, így természetesen a nagy sebességű mobil-adatátvitel területén is. Az IHM valamennyi projektjénél, pályázatkiírásánál kötelező elvként tartja magát a technológiafüggetlen megfogalmazáshoz és szemlélethez. A szaktárca elvárásait a számításba jövő rendszerek és szolgáltatások műszaki, gazdasági és piacképességi szempontjai határozzák meg.

Számos pályázatot indítottak, és továbbiakat terveznek, amelyek mindegyike a széles sávú átvitel, széles sávú hozzáférés hálózatainak létrehozására irányul. Ezek többségükben valamely átfogóbb projekt, például a Nemzeti fejlesztési terv és a Gazdasági versenyképesség operatív program részei. Az utóbbi egyik prioritásának intézkedése A széles sávú távközlési infrastruktúra bővítése címet viseli, amely értelemszerűen a nagy sebességű mobil-adatátvitel tematikájára is kiterjed.