Úgy lĂĄtjuk, hogy vĂ­rusvĂŠdelmi megoldĂĄssal a vĂĄllalatok csaknem 80%-a rendelkezik. Ez azonban sajnos kevĂŠs a győzelemhez. A lehetsĂŠges vĂ­rustĂĄmadĂĄs mellett az elektronikus levelek is komoly veszĂŠlyeket is hordoznak magukban. A Noreg Kft. sok ĂŠves mĹąkĂśdĂŠse sorĂĄn tapasztalt megfigyelĂŠseinket most a MessageLabs, a vezető e-mail biztonsĂĄgi szolgĂĄltatĂĄsokat nyĂşjtĂł cĂŠg sajĂĄt rendszerein vĂŠgzett felmĂŠrĂŠse is megerősĂ­tette. Így fĂźggetlen mĂŠrĂŠsekkel igazoltan ĂĄllĂ­thatjuk, hogy 2004-ben a teljes e-mail forgalom ¾-e kĂŠretlen levĂŠl volt. Azaz nĂŠgy megkapott levĂŠl kĂśzĂźl mindĂśssze egy az, amire szĂźksĂŠgĂźnk van, s a zavarĂł, sőt gyakran egyenesen ĂĄrtĂł levelek ĂŠppen hĂĄromszor ennyien ĂŠrkeznek. Nincs tehĂĄt mit csodĂĄlkoznunk azon, hogy a Noreg Kft. ĂŠrtĂŠkelĂŠse alapjĂĄn a legtĂśbb vĂĄllalat a levelezĂŠshez kĂśtődő tartalomszĹąrĂŠst ĂŠppen a SPAM-ek miatt vezeti be.

A postai levelek címzettjei sokkal könnyebb helyzetben vannak. Rendszerint nem kell kételkedniük a feladó adatainak hitelességében. Legfeljebb a levél tartalma elgondolkodtatja el őket. De ezt a problémát könnyebb orvosolni. Ha a levélben valamilyen szokatlan feladat elvégzésére szólít fel számlavezető bankjuk, telefonon vagy személyesen utána érdeklődhetnek. Ha egy rég nem látott rokon kölcsönt kér bankszámlájára, feltűnik az eltérő kézírás, esetleg az, hogy a teljes levél gépelt. A névtelen vagy az ismeretlen címről jövő leveleket pedig bizonyosan kétkedően fogadják. Ha egy cég kéretlen reklámanyagot küld, az a címzett döntése szerint egyetlen határozott mozdulat után egyenesen a kukában köt ki. Ha pedig néha felbukkan egy-egy "...küldd tovább ezt a levelet 20 embernek, hogy szerencséd legyen, különben irgum-burgum..." üzenet, akkor egyre kevesebben veszik a fáradságot, hogy lemásolják és továbbküldjék.

A kéretlen levél (SPAM) leggyakoribb előfordulási formája a kéretlen reklám. De az ilyen küldemény gyakran még kéretlen betolakodókat is hordoz. Ráadásul hatalmas mennyiségben érkezik.

A SPAM olyan, mint az ĂĄrvĂ­z. – magyarĂĄzza a Noreg Ăźgyvezetője. – Ha egyszer ĂĄtszakad a gĂĄt, a rĂĄnk zĂşdulĂł vizet szinte lehetetlen megfĂŠkezni. MiutĂĄn a felhasznĂĄlĂł e-mail cĂ­mĂŠt megkaparintja egy spamkĂźldő, hamarosan vĂĄrhatĂł az első, fiktĂ­v cĂ­mekről ĂŠrkező levĂŠlĂĄradat. IdegĂślő ĂŠs időt rablĂł munka a lĂŠnyeges levelek kivĂĄlogatĂĄsa a tĂśbbi kĂśzĂźl.

RĂĄadĂĄsul a SPAM-ok kĂźldői ezernyi Ăşj Ăśtlettel ĂĄllnak elő. KĂŠretlen levĂŠl pĂŠldĂĄul a lĂĄnclevĂŠl. Ebben – rendszerint hamis indokkal – arra kĂŠrik a cĂ­mzettet, hogy az e-mailt tovĂĄbbĂ­tsa minĂŠl tĂśbb cĂ­mre. A felhasznĂĄlĂłk eleget tĂŠve ennek a kĂŠrĂŠsnek fĂślĂśsleges hĂĄlĂłzati forgalmat generĂĄlnak, terhelik a levelező szervereket, ĂŠs bosszantjĂĄk azokat a cĂ­mzetteket, akik tudjĂĄk, hogy a levĂŠl nem mĂĄs, mint ugratĂĄs (hoax).

Hogy miĂŠrt vagyunk ilyen vĂŠdtelenek a SPAM-okkal szemben? – teszi fel a kĂŠrdĂŠst KőrĂśs Zsolt. - Mert az 1980-as ĂŠvek elejĂŠn, amikor az Internet levelezĂŠs szĂŠles kĂśrben elterjedt mĂŠg senki sem gondolt rĂĄjuk. Amikor az elektronikus levelezĂŠs de facto szabvĂĄnya az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) lett a biztonsĂĄgi szempontok mĂŠg nem kaptak hangsĂşlyt egy-egy Ăşj elektronikus standard tervezĂŠsekor. Ez az oka, hogy az SMTP szabvĂĄny nem nyĂşjt lehetősĂŠget az elektronikus levĂŠl kĂźldőjĂŠnek fogadĂłoldali hitelesĂ­tĂŠsĂŠre.

Mégis, minden kellemetlen velejáró jelenség ellenére az elektronikus levelezés mára az üzleti kommunikáció legfontosabb eszközévé vált. Ereje gyorsaságában, olcsóságában és könnyű kezelhetőségében rejlik. És éppen ezek az erősségek jelentik gyengeségének, támadhatóságának alapját is. Ezek az előnyök egyben veszélyforrások is. Sokan munka közben olvassák el az üzeneteket, és annak érdekében, hogy minél hamarabb végezhessenek aznapi feladatukkal, szinte mérlegelés nélkül megnyitják, megválaszolják a levelet, végrehajtják a benne lévő utasításokat. Mások pedig az egyre kifinomultabb trükkök áldozatává válnak. Éppen, mint ha lopott holmit ajánlgató eladótól vásárol az ember. Itt azonban jóval nehezebb időben észrevenni, hogy csőbe húzzák az embert.

Az elektronikus levél útján terjedő számítógépes vírusok és férgek általában a levélhez csatolt állományként érkeznek. Aktivizálódásuk alapja többnyire a felhasználó meggyőzése arról, hogy a csatolt állományt megnyissa. A megtévesztésnek ezernyi módja van. Valamilyen csábító tartalmat, például egy izgalmas film letöltésének lehetőségét ajánlják fel, vagy épp egy biztonsági problémát jeleznek, és ahhoz küldik a "javítószoftvert", máskor képként tüntetik fel a vírust.

De vírus, vagy féreg érkezése már a második lépés. A támadás előkészítése már korábban lezajlik. A féreg a címzetteket a fertőzött gépen található e-mail címek alapján választja ki. A feladó mezőben vagy a ténylegesen megfertőzött gép felhasználójának e-mail címét, vagy - például a biztonsági javítást ígérő levél esetében - egy előre rögzített, a javítást "kiadó" cégre utaló címet találhat a fogadó. Egy másik gyakran alkalmazott trükk még a megfertőzött gépen fellelhető e-mail címek egyikét feladóként megadni. Ily módon mondjuk Anna kaphat Béla fertőzött gépéről olyan vírusos levelet, amely feladóként Csaba címét tartalmazza. A MessageLabs (vezető, email biztonsági szolgáltatásokat nyújtó cég) rendszerein végzett felmérés (http://www.messagelabs.com/intelligence/2004report/) alapján 2004-ben a teljes e-mail forgalom több mint 6 százaléka vírushordozó volt. Ez azt jelenti, hogy minden 16-17-dik levél vírussal fertőz. Vagyis minden gép, szinte minden nap újrafertőződik.

S akkor nem is beszĂŠltĂźnk mĂŠg a kifejezetten csalĂĄsi cĂŠllal lĂŠtrehozott programokrĂłl. Az adathalĂĄszat (phishing) jĂłl bevĂĄlt eljĂĄrĂĄs, „nĂŠpszerĹąsĂŠge” 2003 vĂŠgĂŠtől rohamos emelkedĂŠst mutat. Az ilyen program a cĂ­mzett hitelkĂĄrtyĂĄja szĂĄmĂĄt, online banki jelszavĂĄt, vagy mĂĄs bizalmas adatait horgĂĄssza ki a felhasznĂĄlĂł megtĂŠvesztĂŠse ĂştjĂĄn. A kicsalt adatok birtokĂĄban mĂĄr kĂśnnyen megkĂĄrosĂ­thatĂłak a tulajdonosok.

EnnĂŠl a kifinomult technikĂĄnĂĄl a feladĂł helyĂŠn ĂĄltalĂĄban egy ismert bankhoz vagy aukciĂłs portĂĄlhoz tartozĂł, lehetsĂŠges vagy lĂŠtező e-mail cĂ­m ĂĄll. A levĂŠlben egy Ăźgyesen megfogalmazott ĂźrĂźggyel arra kĂŠrik a felhasznĂĄlĂłt, hogy kattintson egy, szintĂŠn az e-mailben lĂŠvő hivatkozĂĄsra, ĂŠs a betĂśltődő oldalon adja meg bizonyos szemĂŠlyes adatait – pĂŠldĂĄul lĂŠpjen be a banki honlapjĂĄn. BĂĄr a kattintĂĄs utĂĄn megjelenő oldal kĂŠpe ĂĄltalĂĄban megegyezik a felhasznĂĄlĂł ĂĄltal ismert banki vagy aukciĂłs portĂĄl kĂŠpĂŠvel, az oldal valĂłjĂĄban egy mĂĄsik gĂŠpről tĂśltődĂśtt le. A MessageLabs rendszerein 2004-ben tĂśbb mint 18 milliĂł adathalĂĄszĂł e-mail akadt fenn.

Kemény számok. De van-e mód arra, hogy ne kerüljünk az áldozatok közé? Szeretnék mindenkit megnyugtatni: az áldozat nem tehetetlen. Van mód arra, hogy megvédjük magunkat. A Noreg Kft.-t éppen azért hoztuk létre, hogy megrendelőinket megvédjük az ilyen veszélyekkel szemben. A hegymászók azt mondják, veszélyesebb átkelni csúcsforgalomban egy széles utcán, mint meghódítani egy komoly magaslatot. Mert, aki ismeri a veszélyeket és felkészül az elhárításukra, az biztonságban van. Érdemes és eredményes tehát megelőző intézkedéseket tenni biztonságunk védelme érdekében.

Mindenekelőtt léteznek antivírus szoftverek, amelyek védelmet nyújtanak az ismert, olykor a még ismeretlen vírusok és férgek ellen, és léteznek programok, amelyek a kéretlen leveleket nagy százalékban szűrik. A Noreg Kft.-nál mi úgy gondoljuk, hogy bár a száz százalékos védelem nem érhető el, de a felhasználók biztonsági tudatosságának fejlesztése nagyon sokat javít a védekezésre használt eszközök eredményességén. Ezért ügyfeleink számára rendszeres oktatást biztosítunk, hogy módjuk legyen a biztonság erősítéséhez szükséges naprakész tudás elsajátítására, biztonsági tudatosságuk növelésére.

Egy a biztonság iránt elkötelezett cégnek nem csupán a bevált eljárások alkalmazása, hanem új utak kidolgozása is feladata. Az egyik legígéretesebb új iránynak az elektronikus levél küldőjének hitelesítése kínálkozik. Ezzel több projekt is foglalkozik. Megoldást talán egy mindenki által elfogadott és használt szabvány jelentene, azonban valószínűbbnek tűnik, hogy az érdekelt vállalatok saját fejlesztési elképzeléseiken haladnak tovább.

Amíg ilyen szabvány nem létezik, addig a mind jobban elterjedő elektronikus aláírásra hagyatkozhatunk. A Noreg Kft. számos sikeres projektet hajtott végre, amelyekben ügyfelei azzal bízták meg, hogy fejlessze ki, majd vezesse be az elektronikus levelezésükhöz kötődő elektronikus aláíró alkalmazást. A projektek sikerét bizonyítja, hogy ezen ügyfelek immár valóban hitelesnek tekinthetik a levél aláírójaként szereplő adatot.