Ahol felmerül a hatékonyabb kommunikáció iránti igény - többnyire az üzleti szférában -, ott kevésbé kell az internet fontosságát bizonygatni - mondta Paál Péter, az IBM vezérigazgatója. Ezen a területen a világhálót használó virtuális közösségek tapasztalatainak a kommunikációba való beépítésével válhat az internet a jelenleginél eladhatóbbá. "Amikor egy vállalat folyamatait átszervezik, például az internet által kínált lehetőségek kihasználására, a közben, illetve azt követően szerzett tapasztalat is gerjeszthet igényt" - véli Paál, aki szerint az ellenpólust azok jelentik, akik a kommunikáció fogalmát sem ismerik.

EgyszerĹąsĂŠg, biztonsĂĄg

Az egyszerűbben használható eszközök is növelhetnék a lakosság körében az internetpenetrációt. Segíthetne, ha a funkciók, lehetőségek közül, persze a továbblépés lehetőségét is biztosítva, csak azok lennének elsőként elérhetők, amelyeket a felhasználó igényel (adóbevallás, vonatjegyvásárlás stb.).

A számítógéppel ismerkedő számára a felhasználótól elvárt biztonsági intézkedések is riasztóak lehetnek, így azokat a szolgáltatóknak kellene átmenetileg vállalniuk - ahogy, szűkített funkcionalitást biztosítva, néhányan már teszik. Egyes munkakörök betöltéséhez követelmény lehetne a biztonsági képzésben való részvétel, s az ECDL tananyagában is helye van az internetes biztonságnak. Az üzleti életben, illetve az állam- és közigazgatásban, az államilag vagy az EU által támogatott informatikai projekteknél hangsúlyozni kellene a biztonsági terv, illetve a költségvetés meglétét, ám a mai gyakorlat a biztonsággal és az oktatással való takarékoskodást részesíti előnyben, ami a rendszerhasználat során ugyancsak megbosszulhatja magát.

Piszkos anyagiak

Bár ma már nem az internethasználattal összefüggő költségeket tartják a hazai internetpenetráció további növekedését leginkább gátló tényezőnek, azok a nyugati országokhoz képest még mindig magasak. Az árversenynek azonban szolgáltatói oldalról gátat szab, hogy a hálózatok számának növekedése mellett még mindig csak egy szolgáltatótól lehet vezetéket igénybe venni. A régi rézkábeleket kiváltó, ma még csak "papíron" létező technológiák, így a rádiós rendszerek elterjedése a lakossági előfizetők hatékony elérésére és az árakra egyaránt kedvezően hatna, s a szolgáltatók kiszolgáltatottságát is megszüntetné.

A szolgáltatói oldal a PC-k még mindig magas árát kifogásolta. Az IBM vezérigazgatója, Paál Péter azonban nem osztja ezt a véleményt. Úgy gondolja, hogy a szolgáltatók árait a piac szabályozza, az igénybevételt pedig az, hogy vannak-e internethasználatra s ennek érdekében a szolgáltatási díj megfizetésére ösztönző tartalmak a neten. Hasonló okokból a sokak által vásárolt jó minőségű színes televíziókéval vetekedő PC-árakat sem érzi problémának. Ám ezt a párhuzamot némileg kérdésessé teszi a tévé- és az internethasználat havi költségei közötti különbség, valamint a PC-k 2-3, illetve a tévék 5-8 évenként szükségessé váló cseréje.

Nyelv ĂŠs tartalom

Az igazi gátat a megfelelő mennyiségű és minőségű magyar tartalom hiánya, illetve a globális tartalomhoz való hozzáférést akadályozó gyenge nyelvtudás jelenti. A felsőoktatási intézmények felvételi követelményei közé bekerült a nyelvvizsga, ami a nyelvtudók arányán változtatott ugyan, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az így megszerzett tudás nem jár együtt a nyelvhasználat készségével. A magyar nyelvű tartalom mennyiségének ugrásszerű növekedése javíthatna a helyzeten, azonban a viszonylag kisszámú magyar nyelvhasználó miatt üzleti alapon nem kifizetődők az ilyen irányú fejlesztések, illetve szolgáltatások.

Az idegennyelv-ismeret és a tartalom több táborra osztja a lakosságot. Vannak, akik nem csupán megvásárolják a gépet, de be is kapcsolják, és internet-előfizetők lesznek. Mások, mert divat, megveszik, ám nem használják a PC-t. A rossz anyagi körülmények között élők viszont eddig sem jutnak el, s számukra marad az iskolákban, munkahelyeken, esetleg könyvtárakban és e-Magyarország pontokon lehetséges internethasználat, ha képesek rá.

Az eszközök és szolgáltatások elavulás előtti kihasználása érdekében az oktatás, a felkészítés terén kell előrelépni. A kultúra a technológiánál sokkal nehezebben és lassabban fejleszthető. Ma a számítógépes tanfolyamok jelentős hányada rosszul felépített, így ezekről "ugye mondtam, hogy nem tudom megtanulni" felkiáltással távoznak a gyakran amúgy is szkeptikus próbálkozók, például a munkanélküli felnőttek. Az egyszerű felhasználó az ECDL-vizsgára való felkészülés során sem kap a számítógéphez és az internethez kedvet csináló "többletet", s a szolgáltatóknak sem a műszaki paramétereket reklámozva kellene - csak az árkedvezményeket hangsúlyozva - az internethasználatra buzdítaniuk. Ehelyett hirdetéseikben a felhasználással összefüggő előnyöket kellene előtérbe helyezniük. Jelentősen javíthatná az informatikai kultúrát az oktatás színvonalának, minőségének javulása, felhasználóbarátabbá válása.

A leggazdagabb tartalomforrásnak az államnak kéne lennie, azonban az már gazdaságossági kérdés, hogy létrehozható és működtethető-e magyar nyelvű internetes tartalom 10-15 millió ember számára üzleti alapon, nyereségesen. Segítene a hazai információs kultúra fejlődésében, ha felkerülnének a világhálóra például az oktatási rendszer tantervei, tananyagai, azonban ez ma - a költségek közvetlen megtérülésének kicsi esélye miatt - nem megoldott. A magyar egyetemek legtöbbjének honlapja is igénytelen, vagyis ezek a potenciális tudásközpontok sem járnak élen a tartalomfejlesztésben. A törvényeknek, rendeleteknek csupán töredéke érhető el ingyenesen, s bár a számuk nő, az állampolgárok mindennapi életét megkönnyítő közhasznú információk zöme még mindig nem hozzáférhető.

A tartalomfejlesztést is érintő kérdés továbbá, hogy vajon tudja-e az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, kik és hogyan használják ma az általa létrehozott e-Magyarország pontokat, vagy úgy érzi, hogy azok kihasználásával nem kötelessége foglalkozni.

SzĂźksĂŠg szĹąkĂŠn

Mindez kevésbé lenne hangsúlyos, ha az emberek szükségét éreznék az internet használatának. Ám ezen az e-Magyarország pontok szaporodása sem segít, amennyiben nincs, aki eligazítja az internet útvesztőiben az oda betévedőket. Ez, valamint a tartalomfejlesztés kérdése az infrastruktúra-fejlesztéstől eltérő gondolkodást igényel, így a probléma megoldását az utóbbira koncentráló IHM helyett másfajta intézményekbe kellene delegálni. Az IHM hasonló gondokkal küzd, mint az informatikai szolgáltatók egy része: nem beszél a felhasználó nyelvén, nem ismeri kellőképpen a szükségleteit, s így nem tudja hatékonyan eladni a portékáját.

Akadnak azonban pozitív, ha nem is a tartalomra vonatkozó, de az internetpenetrációt növelő kezdeményezések. Ilyen többek között a BAT-é, amelynek cafeteria rendszerében a béren kívüli szolgáltatások között szerepel munkavállalói számára a széles sávú internet otthoni bevezetése, valamint a havi költségek fedezése is.