Hatékonyságmérés az online marketingben (II.)
Mi történik a website-on?
2005. március 27.
Vajon a következő kérdésekre választ tudnak-e adni azok a menedzserek, akik nem látják szükségét internetes megjelenésük stratégiai tervezésének és a hatékonyságmérés egyéb folyamatainak?
1. Honnan jönnek a website-ra a látogatók, és honnan a vásárlók?
Tudja-e pontosan, hogy mennyien és honnan érkeznek az Ön website-jára látogatóként és vásárlóként? Könnyen lehet, hogy a látogatói és a konverziós arány nem egyforma. Nézzünk meg egy átlagos havi webanalitikai adatot:
Összes látogató érkezése a website-ra:
- bannerkampányból: 60%
- bookmarkból és közvetlenül: 20%
- keresőeszközökből: 10%
- más linkek által: 10%
Az összes látogató, aki megrendelte a terméket:
- bannerkampányból: 5%
- bookmarkból és közvetlenül: 30%
- keresőeszközökből: 40%
- más linkek által: 25%
Mit mutat ez a példa? Azt, hogy például a bannerkampányból sok látogató érkezik, de közülük kevesen vásárolnak. Ha tehát a website üzleti célja az, hogy valamit eladjunk, vagy minél többen legyenek a megrendelőink, azok, akik kérdőívet töltenek ki, hírlevélre iratkoznak fel, vagy termékbemutató PDF-dokumentumot töltenek le, akkor igenis azt kell nézni, hogy mely forrásból érkeznek azokat a látogatók, akik az általunk elvárt módon reagálnak. Ennek a forrásnak a megerősítése reklámkampánnyal nagyobb konverziós arányt fog eredményezni, és több eladott terméket.
A példából jó látszik, hogy vásárlóink leginkább a bookmarkból, a keresőeszközökből és a más website-okon elhelyezett linkeken keresztül érkeznek oldalunkra. Ennek üzenete egyértelmű: ezeket az eszközöket reklámkampánnyal kell támogatni, hogy a konverziós arányt növelni tudjuk.
2. Mennyire sikeresek a hagyományos, és mennyire az online kampányok?
Egyes ügyfelek csodálkozva hallgatják, hogy a hagyományos médiában zajló reklámkampányuk hatásait a website-on is kísérni lehet.
Hogyan?
Mint az első példában, itt is szükségünk van webanalitikai rendszerre. A terméket bevezető tévékampány alatt sokszor előfordul, hogy a nézők nem értik a reklámüzenetet, vagy egyszerűen többet szeretnének megtudni a márkáról, de csak a termék nevére emlékeznek. A néző ilyenkor beírja a termék nevét a keresőbe, és arra a website-ra érkezik, amely a legjobban optimalizált az adott szóra. Lehetne ez az ügyfél website-ja is, de kit érdekel ez? Kit érdekel, hogy egy néző valamelyik keresőből megérkezett a website-unkra, és többletinformációt keres, netán szeretné megvásárolni a termékünket? Kit érdekel, hogy ezeket az információkat nem találva elkezd a belső website-keresőben tovább kutatni (ha egyáltalán létezik belső kereső), és ott sem talál semmit? Kit érdekel, ha a látogató visszamegy a kereső találati oldalára, és rákattint versenytársunk weboldalának címére, ahol meg fogja találni a hasonló terméket? Kit érdekel, hogy ezek az információk megtalálhatók saját website-unk logfájljában, és csak elemezni kell azokat, hogy a probléma ne történjen meg újra? Mindennek, kedves ügyfél, Önt kell érdekelnie!
Sokszor előfordul, hogy a tévés reklámkampány alatt az ügyfél website-ján is megnő a látogatói forgalom. Sőt a példából kiderül, hogy ha a versenytárs hirdet, akkor van lehetőség arra, hogy a mi website-unkra is látogatók érkezzenek.
3. Mennyire könnyen (vagy nehezen) lehet megtalálni a website-unkat?
"Mivel a keresőmotorok folyamatosan járják az internetet, természetesen igen gyakori, hogy oldalunk előbb-utóbb felbukkan bennük. A kérdés csak az, hogy tudatos tervezés eredménye-e a keresőkben való jelenlétünk. Konkrétabban: a cégünkhöz, tevékenységi körünkhöz kapcsolható kulcsszavak közül melyekre sikerült bejutnunk a találati lista első 10 helyezettje közé, illetve az ott megjelenő leírások illeszkednek-e vállalkozásunk marketingstratégiájába." (Részlet az Arcanian Láthatósági tanulmányából.)
Webanalitikai eszköz nélkül nehezen vagy sehogy sem tudhatjuk meg, hogy például leginkább mely szavakra elérhető website-unk, és annak pontosan melyik oldala. Nem tudhatjuk meg azt sem, hogy a webkatalógusok és a linkgyűjtemények mennyire hasznosak számunkra, hiszen ha website-unk nincs regisztrálva, akkor az a közönség sem fog hozzánk jönni.
Ha pedig a fentiekkel nem vagyunk tisztában, akkor csak a drága bannerkampányok maradnak megoldásként arra, hogy a website-ra látogatókat toborozzunk.
4. Hol vesznek el a látogatók a regisztráció vagy a vásárlás folyamatában?
Ezzel a kérdéssel ritkán foglalkoznak az itthoni cégek, pedig nem lényegtelen, hogy mennyi vásárlót veszítünk el azzal, hogy ezeket a folyamatokat nem vizsgáljuk meg. Pedig a feladat egyszerű: figyeljük meg, hogy azok a látogatók, akik szeretnének az általunk kívánt akciót (vásárlás, megrendelés, kérdőív kitöltése, hírlevélre való feliratkozás stb.) megvalósítani, hol "pattannak le", és miért. Ha a konverzió teljes folyamatát monitorozni tudjuk, könnyen kiderül, hol (melyik oldallal) van a probléma, amit ki kell javítani.
Lehet, hogy Ön tudja, mennyi látogató kezdi el a regisztrációs vagy vásárlási folyamatot, és azt is tudja, mennyien fejezik be. De mivel általában több az elkezdett művelet, mint a vásárlás, figyelnie kell a vásárlási folyamat minden klikkjét, hogy a problémát meg tudja határozni. A probléma kijavítása után a website konverziós aránya is magasabb lesz!
5. Mit és mikor kell változtatni a website-on, és miért?
Megfigyelhető, hogy egy cégen belül a különböző osztályok sokszor szinte versenyeznek abban, hogy megmondják, mit is kell változtatni a vállalati website-on. Ilyenkor mindenki okos, és pontosan tudja, hogy mit és hogyan. Ha a website fejlesztése több millió forintba került, akkor azt csakis a konkrét, kézzelfogható adatok birtokában lehetséges és szabad megváltoztatni. A webanalitikai szoftver ebben sokat segíthet. Egy ilyen rendszerrel a változtatások sikerességét is követheti, mert van olyan adat, amellyel össze tudja hasonlítani a régi és az új állapotokat.
Röviden: ha nem tudja, mi történik a website-ján, akkor nem tudhatja a válaszokat az ehhez hasonló kérdésekre.
http://www.damjanovich.hu