Lakossági felmérés: terjed a széles sáv
2005. március 27.
Az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások száma 2006 végére eléri az 1 milliót, amivel a háztartási internetellátottság a jelenlegi 17 százalékról 26 százalékra emelkedik - olvasható az Informatikai és Hírközlési Minisztérium NSZS 2005 projektje keretében készített lakossági felmérésben. Az előrejelzés szerint 2006 végére az internettel rendelkező háztartások csaknem 60 százaléka széles sávú hozzáféréssel rendelkezik majd, szemben a jelenlegi 48 százalékkal. Az 1800 háztartást tartalmazó reprezentatív mintán elvégzett felmérés arra is rámutatott, hogy a megkérdezettek döntő többsége szerint a széles sáv gyorsabb terjedésének legfőbb korlátja a magas ár: 5000 forintos széles sávú hozzáférési árért mind a jelenleg csak keskeny sávú hozzáféréssel rendelkezők, mind a ma még anyagi okokból hezitálók nagy számban vásárolnának széles sávú hozzáférést.
A Nemzeti Szélessávú Stratégia elkészítésével foglalkozó NSZS 2005 projekt keretében az Ariosz Kft. által elvégzett felmérés szerint 2004 decemberében a magyar háztartások 34,5 százalékában volt legalább egy darab számítógép. A háztartások 17 százaléka (665 ezer háztartás) rendelkezett internet-hozzáféréssel, ám az előfizetéssel rendelkezők aránya csupán 14,7 százalék (569 ezer háztartás), mivel 2,5 százalékuk előfizetés nélkül, úgynevezett nyílt interneten keresztül kapcsolódik a világhálóhoz. A 665 ezer internetes háztartásból 318 ezer (48 százalék) rendelkezik széles sávú internet-eléréssel. Az elmúlt hat hónapban a felnőtt lakosság 26 százaléka használta az internetet. Ugyanez az arány a 14 évnél idősebb népességen belül 28,4 százalék.
Az országosan reprezentatív, többszörösen rétegzett, arányos, a valószínűségi mintavétel módszerével 132 településen és Budapest 23 kerületében, strukturált kérdőívvel, személyes interjúk alapján elkészített előrejelzés szerint a legalább egy számítógéppel ellátott háztartások száma 2006 végére meghaladja a 40 százalékot, az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkezőké pedig eléri az 1 milliót, amivel a háztartási internetellátottság 26 százalékosra nő. Bár az elmúlt két évben csökkent az új belépők számának növekedési dinamikája (még nem indult be a "hálózati hatás"), a legutóbbi 1-2 esztendő fejleménye az internet lassú "lefelé szivárgása", azaz kezdenek az új belépők között megjelenni a viszonylag alacsonyabb társadalmi státusú csoportok. Az előrejelzés szerint a következő két évben ennek a folyamatnak a felerősödése várható.
Szélesedő széles sávú réteg
A felmérés szerint átlag felett erősödik a széles sávú internet terjedése. Ennek egyik oka, hogy a széles sávú internetezők növekedési bázisát a jelenlegi keskeny sávú használók tovább növelik. Megfigyelhető, hogy minél régebben kezdett el egy háztartás otthonról internetezni, annál valószínűbb, hogy már áttért a keskenyről a széles sávra. Az újonnan csatlakozók között egyre nagyobb számban találhatunk olyanokat, akik kezdettől fogva széles sávon kapcsolódnak a világhálóhoz. Az elmúlt két évben belépők 52 százaléka már egyből széles sávú kapcsolatot létesített, a keskeny sávra belépők körében viszont mindössze 5,8 százalék volt a széles sávra váltók aránya.
Talán a kellő mennyiségű és minőségű széles sávú tartalom hiánya is magyarázhatja, hogy a jelenlegi széles sávú internetezők internethasználati szokásai még nem térnek el markánsan a keskeny sávú felhasználókétól. Az e-kereskedelem, az e-ügyintézés, az e-médiafogyasztás, de még az e-banking sem vált széles körben a mindennapok részévé. A széles sávú előfizetők is inkább a világháló hagyományosabb funkcióit használják nagyobb terjedelemben és intenzitással.
A magyar társadalom 58 százaléka digitális analfabéta
A kutatás szerint a magyar társadalom "infokommunikációs korfája" alapján az életkor előrehaladtával az ICT-felkészültség már egészen hamar, 15-17 éves kor környékén eléri a csúcspontot, ami elsősorban a PC-t és internetet használó fiatalok hirtelen megugró arányának köszönhető (Sulinet-generáció). A korfán tovább haladva azonban meredeken nő a digitálisan teljesen írástudatlanok száma: a magyar társadalom több mint fele (58 százaléka) digitálisan teljes mértékben írástudatlannak tekinthető - jelentős köztük az idős, egyszemélyes háztartásban élő személyek aránya.
A tudás alapú társadalom szélesedésében kiemelkedő szerepet játszhatnak a gyerekek. Az infokommunikációs korfa összetétele ékes bizonyítéka annak, hogy mára felnőtt egy "sulinetes" generáció, és számos jel utal arra, hogy a családokban gyakran az iskolás korú gyerekek a szülők (ritkán: nagyszülők) felzárkózásának előmozdítói. Az állami szerepvállalást elvárják az emberek, elenyésző azoknak a száma, akik szerint legjobb, ha az állam nem avatkozik be ezen a területen. Messze a legtöbben az internet-előfizetőket támogatnák, ezt követi a versenyélénkítés, majd az árszabályozás, de sokan fontosnak tartják az internetes képzés támogatását is.
Nő az érdeklődés, csökken az elutasítás
A kutatás rávilágított, hogy az elmúlt időszakban jelentős mértékben megváltozott a társadalom világhálóval kapcsolatos beállítottsága. Míg a korábbi vizsgálatok szerint rendre az érdeklődés hiánya volt az internet terjedését gátló legfőbb tényező, addig a mostani kutatás válaszadóinak mindhárom csoportja (internetezők, internet vásárlását tervezők, illetve nem tervezők) a legsúlyosabb akadálynak a hozzáférés magas árát jelölte meg. A keskeny sávú kapcsolattal rendelkezők 5000 forintos havidíj esetén valósítanák meg nagy valószínűséggel váltási tervüket - 80 százalékuk jelezte, hogy ezen öszszeg alatt már komolyan fontolóra venné a széles sáv otthoni bevezetését. A hipotetikusan felvetett "ADSL - telefon nélkül" és "kábelinternet - kábeltévé nélkül" konstrukció lehetősége iránt a jelenlegi internetezők viszonylag nagy, az "olcsó széles sáv forgalmi korlátozással" konstrukció iránt kisebb érdeklődést mutattak. A kutatás tanúsága szerint a széles sávú internetcsatlakozás legfőbb specifikus előnye a keskeny sávú hozzáféréshez képest nem a sebesség - bár természetesen annak is örülnek a használók -, hanem az állandó, korlátlan kapcsolat megléte s annak átalánydíjas jellege. Fontos előny még az internetkapcsolat és a telefonhasználat párhuzamos lehetősége.
A motivációs kérdéseket vizsgálva elmondhatjuk, hogy az internet mint társadalmi jelenség iránti attitűdök alapvetően pozitívak, még az attól igen távoli társadalmi csoportok körében is. Az elutasító hozzáállás nem köthető szorosan egyik csoporthoz sem, bár az aktív internethasználók körében természetesen az átlagosnál kedvezőbb a megítélés. Azonban ez utóbbi csoport is megfogalmaz bizonyos fenntartásokat az online életvitellel szemben: károsan hathat a társas kapcsolatokra, a gyerekek személyiségfejlődésére, és függőséget okozhat. Az elfogadás indítékai jellemzően makroszinten, az ellenérzéseké elsősorban mikroszinten fogalmazódnak meg.
A digitális szakadék innenső oldalán állók az internetet nemcsak elfogadják, de szeretnék jobban megismerni, él bennük a korszerű tudás utáni vágy. A PC- és/vagy internetfelhasználói tudás fejlesztését elősegítő tanfolyamokon nagy arányban vettek részt, illetve készülnek részt venni. A szakadék túloldalán állók viszont ezen a téren is súlyosan hátrányos helyzetűek. Többségük még egy személyes mentor tanácsadását, segítségét is hiábavalónak érezné.
2006 végére 2 millió új internetező
Az IHM által kitűzött, 2006 végére 2 millió új internetezőre vonatkozó cél megvalósulását valószínűsíti, hogy a felmérés által 2006 végére előre jelzett összesen 1 millió internetes háztartás (26 százalékos háztartási penetráció) önmagában csaknem 1 millió új internetezőt jelent, ráadásul minden egyéb, az előfizetési hajlandóságot befolyásoló tényező változatlanságát feltételezve. Ha a stratégiában megfogalmazandó szabályozási, közpolitikai és fiskális intézkedések, programok várható hatását, illetve a munkahelyi internetezés valószínűsíthető bővülését, valamint a közösségi hozzáférési helyek (például eMagyarország-pontok) számának dinamikus növekedését is figyelembe vesszük, a 2 millió új internetező elérése reális célkitűzésnek tűnik.
A felmérés arra is rávilágított, hogy az otthoni internethasználat potenciális növekedési bázisa szempontjából az otthoni PC hiánya kisebb akadályozó tényezőnek tűnik, mint az internetes tapasztalat hiánya. Vagyis az új belépők következő hulláma nagyobb eséllyel fog azokból a háztartásokból kikerülni, amelyek jelenleg ugyan nem rendelkeznek PC-vel, de máshol (pl. iskolában, munkahelyen, eMagyarország-ponton) használják az internetet, mint azok köréből, amelyeknél otthon van már PC, de a háztartásban senkinek nincs internetes tapasztalata. A fenti összefüggésből természetesen az is következik, hogy az otthoni internethasználat elsődleges potenciális bázisát azok jelentik, akiknek van már otthon PC-jük, és a háztartásban van olyan személy, aki internetes tapasztalattal rendelkezik.
***
Széles sávú stratégia
Az IHM időközben Infokommunikációs Szabályozás Helyettes Államtitkárság névre váltott Hírközlési Helyettes Államtitkársága (HHÁT) 2004 első félévében elkészítette a Nemzeti Szélessávú Stratégiát (NSZS), amelyet a júniusban véglegesített "Széles sáv Magyarországon - stratégia a széles sávú elektronikus kommunikációról" című dokumentum rögzít. Az IHM HHÁT Piacelemzési Főosztálya 2004 augusztusában nyílt, tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki "A széles sávú elektronikus kommunikáció terjedését elősegítő fiskális és közpolitikai intézkedések megalapozása, a Nemzeti Szélessávú Stratégia megvalósítása" címmel.
A közbeszerzési eljárás - amelyen 6 cég, illetve konzorcium indult - eredményeként a Telkes Tanácsadó Rt., a Colosseum Budapest Kft. és az Ariosz Kft. konzorciuma kapott megbízást a megvalósításra. A projekt 2004. november 8-án indult, és az ütemterv szerint 2005. március 21-éig tart.
Az NSZS 2005 projekt célja többek között az NSZS helyzetelemzésének aktualizálása, kiegészítése, a széles sávú stratégia kibontása, programozása, a 2007-2013-as Nemzeti fejlesztési tervhez széles sávú fejlesztési koncepció kidolgozása, a nemzetközi széles sávú fejlesztéspolitikák (EU, OECD) elemzése, a széles sávú fejlesztéspolitika makrogazdasági hatásainak elemzése, technológiai és piaci forgatókönyvek készítése felhasználói (lakossági, vállalati, közintézményi), illetve technológiai (xDSL, ktv, vezeték nélküli, egyéb) szegmensek szerint.
Az NSZS 2005 projekt 6 részprojekten alapuló struktúrában valósul meg, és szakmailag kapcsolódik az IHM HHÁT által indított, Infokom 2004 elnevezésű szabályozási projekthez, továbbá az NHH széles sávú stratégiájának kidolgozására irányuló projekthez.
Az NSZS 2005 alábbi négy részprojektje már lezárult:
1. A széles sávú elektronikus kommunikációról szóló stratégia (NSZS) helyzetértékelésének aktualizálása, kiegészítése empirikus (lakossági, közintézményi és vállalati) vizsgálatok és nemzetközi benchmarkok felhasználásával.
2. Piaci és technológiai fejlődési forgatókönyvek kidolgozása az infokommunikációs konvergenciafolyamatok figyelembevételével és a piaci szereplők várakozásai alapján.
3. A széles sávú fejlesztéspolitika makrogazdasági hatásainak becslése a nemzetközi gyakorlatban és Magyarországon.
4. Nemzetközi best practice a széles sávú stratégiaalkotásban és fejlesztéspolitikában.
Az alábbi két részprojekt megvalósítása jelenleg zajlik:
5. Javaslat a széles sávú stratégia kibontására, programozására és a monitoringrendszerre.
6. Az NSZS aktualizálása, kiegészítése az 1-5. részprojekt alapján, kommunikációs terv és kormányhatározat-tervezet készítése.
***
További információ:
A teljes kutatási jelentés letölthető az IHM honlapjáról: http://www.ihm.gov.hu/kutatasok/ihm_kutatasok/nszs2005.