Minden banki projekt egyben informatikai is
Beszélgetés az MKB vezérigazgató-helyettesével a banki informatikáról
2005. március 27.
Tavaly decemberben szerepelt egy hírünkben az MKB a Suba bevezetése kapcsán, és ez adta az ötletet, hogy körülnézzünk: hol tart egy - az informatikai fejlesztések terén átlagosnak mondható - pénzintézet ezen a téren. A tíz évvel ezelőtt megjelent első számunkban megfogalmazott mottónk - "Üzlet az informatikában, informatika az üzletben" - jegyében ezúttal is csak arra kerestük a választ, hogy miképp épül be a banki üzleti folyamatokba az informatika. Amellett, hogy ezeket a válaszokat megkapjuk Bolla Csillától, az MKB vezérigazgató-helyettesétől, kapunk kérdést is: miképp épül be az informatikába a banki tevékenység? "Nincs olyan új banki termék, amelyet meg lehetne valósítani informatika nélkül" - állítja Bolla Csilla, akivel kapcsolatban el kell mondani, hogy cégénél alapvetően az operációért felel, nem műszaki, hanem gazdasági szakember. Az pedig, hogy az MKB-nél hozzá és nem a főinformatikushoz jutottunk el, jelzi, hogy az informatika ma már egy bankban sem műszaki, hanem gazdasági-üzleti kérdés. Ezzel kapcsolatban a vezérigazgató-helyettes így fogalmaz: "Amellett, hogy a belső szervezet szinte minden operációja tartalmaz informatikai alapokat, megemlíteném, hogy stratégiai együttműködések végképp nem tudnának létrejönni informatikai fejlesztések, informatikai beruházások nélkül. Példáként említeném az Allianz Hungária Biztosítóval létrehozott MKB-Allianz (co-branded) hitelkártyát, amelynek megvalósításában talán a legjelentősebb momentum az informatikai háttér összehangolása."
V. J. A.: - Az Ön által említett összehangolás vagy a beszélgetésünk előzményét jelentő hír mintha azt sugallná, hogy múlóban van az a korábbi megfontolás, mely szerint a bankok inkább egyedi megoldásokat alkalmaznak, mondván: a csomagszoftverek, szériarendszerek könnyebben kiismerhetők, így biztonsági szempontból a pénzintézetekbe nemigen tudtak bekerülni...
B. Cs.: - Bár szó sincs arról, hogy ma már ugyanazokra a célokra minden bank ugyanazt a szoftvert alkalmazná, tény, hogy megfigyelhető egy ilyen jellegű változás. A 90-es években még az MKB-ben is saját fejlesztés folyt, és a 2000. évhez köthető az a stratégiai váltás (ez másoknál talán kicsit korábban megtörtént), hogy érdemesebb a fejlesztést külső szakemberekre bízni, és nem kell idegenkedni a csomagszoftverektől sem. 2001 tavaszán a Globus bevezetése mellett döntöttünk. A világon széles körben elterjedt banki rendszert Magyarországon az MKB vezette be először, bár vállalati szinten más, magyarországi leányvállalattal is rendelkező bankok ugyancsak használják. Egy ilyen rendszer implementálása nem rövid idő, a folyamat máig tart, és terveink szerint szeptemberre kerülhet pont az utolsó fázis végére, vagyis a számlavezető alaprendszer szempontjából akár kulcsévnek is nevezhető az idei.
V. J. A.: - Suba-bevezetés, Globus-befejezés: valóban gazdag évnek ígérkezik 2005...
B. Cs.: - És akkor még nem beszéltünk egy sor egyéb dologról. A lakossági internetszolgáltatások megújítása talán éppen e lapszám megjelenésének idejére fejeződik be, és előreláthatólag a nyár folyamán a kis- és középvállalatok számára is elérhetővé válik az internetbanking. Ez főképp azon kisebb cégek esetében hasznos, amelyeknél a tulajdonosok, vezetők magánszemélyként is ezt használják; a nagyobb vállalkozásoknak megmarad a PC-bankár. Az internetbanking terén a piacvezető Encorus megoldásait alkalmazzuk (sokan talán még Brokat néven ismerik - a Brokat mobil fizetési részlegét és termékeit három éve vásárolta meg az Encorus). Ami a Globus és a Suba viszonyát illeti, azt kell elmondanom, hogy a központi számlavezető rendszer köré különféle célrendszereket építünk, például hiteldöntést segítő rendszert, operatív CRM-applikációt. A Suba, amely az Önök hírében úgy szerepelt, hogy azt az OTP és az MKB is bevezeti, nálunk más szerepet fog betölteni, mint az OTP-nél: itt a hitelelbírálásban alkalmazzuk, és az a feladata, hogy összekösse az alaprendszereket, folyamatokat, egyfajta workflow-támogatással. A pilotprojekt a Széchenyi-kártya kapcsán szinte napokon belül indul, nyárra viszont teljes lesz az üzem, vagyis a hitelezés front-endje a Suba lesz.
V. J. A.: - Amikor feltesszük a kérdést, hogy miért döntenek bankok informatikai-telekom cégek felvásárlása mellett, akkor esetleg kereshetjük ennek okát a banki üzleti folyamatokba beépülő informatikában? Vagy ez pusztán a pénzügyi befektetés természetéből adódik, s nincs benne stratégiai megfontolás?
B. Cs.: - Lehet, hogy van, de engem inkább az informatikai folyamatokba beépülő banki tevékenység izgat, vagyis ennek kapcsán nagyobb konvergenciát érzek mondjuk a mobilkommunikációs cégek és a bankok között. Napjaink kihívása ugyanis, hogy a mobil fizetési lehetőségek kapcsán lassan egyfajta számlavezetés is kialakul a szolgáltatóknál (olykor az m-commerce számla elkülönül a normál telefonszámlától), a vásárlások bizonyos keretig hitelbe történnek, hiszen utólag, a telefonszámlával történik a fizetés. Vagyis a "mobile payment" lassan, de biztosan egyfajta pénzintézeti tevékenységgel jár együtt. Ez a folyamat bizonyosan kérdéseket tesz fel a bankoknak, de a válaszokat - azt hiszem - még keresni kell.