A minap egyik kollégám jelezte, hogy ő talált egy szakembert, aki Németországból hozott, eredeti xenon fényszórókat szerel a kocsikba, ráadásul teszi mindezt a gyári ár harmadáért-negyedéért. Hatéves Volvóját ő például imígyen "upgrade-elte", és mintha annak idején, a nyolcvanas években áthajtott volna Kelet-Berlinből Nyugat-Berlinbe: egyszeriben kigyúltak a fények, végre világos lett!

Gyors címcsere, bejelentkezés. A mesterember, aki elunta, hogy a szakszervizekben dolgozzon havi 80 ezerért, s a főiskola elvégzése után maszek autóvillamossági műhelyt nyitott, közli, hogy a korszerű autóknál egy probléma lehet: az elektronika, azt ugyanis "fel kell programozni" xenonra. Az egyik reflektort kiemeli, csatlakoztatja, amit kell, bekapcsolja a xenont, próbálja járó motorral is, minden tökéletes, így nekilát az átalakításnak. Amikor elkészül, bekapcsolja a fényszórót, s fényárban úszik a műhely. Ráadja a gyújtást, elindítja a motort, a fény remegni kezd, majd az elektronika lekapcsolja a világítást. Bejött az, amit mondott: átprogramozót kell keresni, "utána jó lesz" - ígéri. Igen ám, de emberünk ismeretségi körében ehhez a típushoz nincs megfelelő szakember, akinek van műszere, annak nincs kódkártyája, vagyis hiába spóroltam a réven, muszáj visszatérni a szakműhelybe, a gyári márkaszervizbe, és felkészülni arra, hogy a megtakarítást elveszítem majd a vámon...

Nos, hiába érik meg az elhatározás, hogy vesszen, aminek vesznie kell: a szakszervizes szakember nem boldogul. Először is műholdas engedélyt kell kérnie az átprogramozáshoz. Ezt megkapja, a műszert csatlakoztatja, de a jelenség csak marad, és hát van is kit szidni: illetéktelen nyúlt a rendszerbe, ő ezután semmi felelősséget nem tud vállalni... Kérdezem: ért ahhoz a szoftverhez, amelyet ilyenkor kezel? "Ehhez nem kell érteni - mondja -, itt van leírva, hogy miket kell bepötyögni, és kész. De maga nem is sejti, hogy milyen bonyolult CANbusos rendszer ez, ebbe bizony kár volt belenyúlni, a legjobb, ha visszaalakíttatja az egészet olyanra, amilyen volt..."

Legörbült ajakkal vissza emberünkhöz, aki megint mond egy szakszót: vagy "feed-relais" (amiről az általa tartott gyorstalpaló keretében megtudom, hogy egy tekercs becsapja az elektronikát, az majd nem érzékeli a xenon feszültségét, és másutt egy fogyasztóval szimulálja a xenonmentes állapotot), vagy "A Nagy Varázsló". És már hívja is A Nagy Varázslót, aki kijön egy notebookkal, egy PCcard-CANbus-csatlakozóval, és - ahogy csak a filmekben látni - percek alatt átprogramozza autóm elektronikáját... Dadogva mondom: "Te így el is tudnád lopni..." "Hát persze" - feleli magától értetődően, majd ugyanezzel a természetességgel kér egy tízest gyógyító tevékenységéért...

A Nagy Varázsló neve az informatikai szakmában "hacker" lenne, így nem is tudom, hogy merjek-e áhítattal beszélni róla, ugyanakkor megoldotta azt a problémát, amelyet senki más nem tudott megoldani. Az esettanulmány alapján úgy tűnik, hogy az autómárkák minden számítógépes programnál "zártabb" szoftverrendszereket építenek az autókba, ezzel is egy életre márkaszervizükhöz kötve az autóst, aki náluk vásárolt. Lehet, hogy ez a nagyfokú zártság biztonsági okokra vezethető vissza, ugyanakkor bármennyire is zárt ez a rendszer, mégiscsak akad, aki képes feltörni, és innentől kezdve csak rajta múlik, hogy tudományát milyen célra használja...

"Open source" a megoldás, mondják egyre többen a PC-k világában, csak ez teremthet világos, tiszta helyzeteket. Én most - legalábbis ami az úgynevezett beágyazott szoftvereket (autóvillamosság és egyebek) illeti - csatlakozom! Hogy végre legyen világosság!

NĂĄlam mĂĄr - hĂĄla hackeremnek - van!