A Nemzeti Szélessávú Stratégia elkészítésével foglalkozó NSZS 2005 projekt keretében az Ariosz Kft. által készített felmérés szerint 2004 decemberében a magyar háztartások 34,5 százaléka rendelkezett legalább egy darab számítógéppel. A háztartások 17 százaléka (665 ezer háztartás) rendelkezett internet-hozzáféréssel, ám az internet-előfizetéssel rendelkező háztartások aránya 14,7 százalék (569 ezer háztartás), mivel a háztartások 2,5 százaléka előfizetés nélkül, úgynevezett nyílt interneten keresztül kapcsolódik a világhálóhoz. A 665 ezer internetes háztartásból 318 ezer (48 százalék) a szélessávú internet-eléréssel rendelkező háztartás. A felnőtt lakosság 26 százaléka használta az elmúlt hat hónapban az internetet. Ugyanez az arány a 14 évnél idősebb népességen belül 28,4 százalék.

A felmérés szerint átlag felett erősödik a szélessávú internet terjedése - ennek egyik oka, hogy a szélessávú internetezők növekedési bázisát a jelenlegi keskenysávú használók tovább növelik. Megfigyelhető, hogy minél régebben kezdett el egy háztartás otthonról internetezni, annál valószínűbb, hogy már áttért a keskenyről a szélessávra. Az újonnan csatlakozók között egyre nagyobb számban találhatunk olyanokat, akik kezdettől fogva szélessávon keresztül kapcsolódnak a világhálóhoz. Az elmúlt két évben belépők 52 százaléka már egyből szélessávú kapcsolatot létesített, a keskenysávra belépők körében viszont mindössze 5,8 százalék volt a szélessávra váltók aránya.

Az IHM által kitűzött, 2006 végére 2 millió új internetezőre vonatkozó cél megvalósulását valószínűsíti, hogy a felmérés által 2006 végére előrejelzett összesen 1 millió internetes háztartás (26 százalékos háztartási penetráció) önmagában csaknem egymillió új internetezőt jelent, ráadásul minden egyéb, az előfizetési hajlandóságot befolyásoló tényező változatlanságát feltételezve. Ha a stratégiában megfogalmazandó szabályozási, közpolitikai és fiskális intézkedések, programok várható hatását, illetve a munkahelyi internetezés valószínűsíthető bővülését, valamint a közösségi hozzáférési helyek (például e-Magyarország pontok) számának dinamikus növekedését is figyelembe vesszük, a 2 millió új internetező elérése reális célkitűzésnek tűnik.

A kutatĂĄs rĂĄvilĂĄgĂ­tott, hogy az elmĂşlt időszakban jelentős mĂŠrtĂŠkben megvĂĄltozott a tĂĄrsadalom vilĂĄghĂĄlĂłval kapcsolatos beĂĄllĂ­tottsĂĄga. MĂ­g a korĂĄbbi vizsgĂĄlatok szerint rendre az ĂŠrdeklődĂŠs hiĂĄnya volt az internet terjedĂŠsĂŠt gĂĄtlĂł legfőbb tĂŠnyező, addig a mostani kutatĂĄs vĂĄlaszadĂłinak mindhĂĄrom csoportja (internetezők, internet vĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄt tervezők, illetve nem tervezők) a legsĂşlyosabb akadĂĄlynak a hozzĂĄfĂŠrĂŠs magas ĂĄrĂĄt jelĂśltĂŠk meg. A keskenysĂĄvĂş kapcsolattal rendelkezők 5000 forintos havidĂ­j esetĂŠn valĂłsĂ­tanĂĄk meg nagy valĂłszĂ­nĹąsĂŠggel vĂĄltĂĄsi tervĂźket - 80 szĂĄzalĂŠkuk jelezte, hogy ezen Ăśsszeg alatt mĂĄr komolyan fontolĂłra vennĂŠ a szĂŠlessĂĄv otthoni bevezetĂŠsĂŠt. A hipotetikusan felvetett „ADSL – telefon nĂŠlkĂźl” ĂŠs „kĂĄbelinternet – kĂĄbeltĂŠvĂŠ nĂŠlkĂźl” konstrukciĂłk lehetősĂŠge irĂĄnt a jelenlegi internetezők viszonylag nagy, az „olcsĂł szĂŠlessĂĄv forgalmi korlĂĄtozĂĄssal” konstrukciĂł irĂĄnt kisebb ĂŠrdeklődĂŠst mutattak. A kutatĂĄs tanĂşsĂĄga szerint a szĂŠlessĂĄvĂş internetcsatlakozĂĄs legfőbb specifikus előnye a keskenysĂĄvĂş hozzĂĄfĂŠrĂŠshez kĂŠpest nem a sebessĂŠg – bĂĄr termĂŠszetesen annak is ĂśrĂźlnek a hasznĂĄlĂłk –, hanem az ĂĄllandĂł, korlĂĄtlan kapcsolat lĂŠte, s annak ĂĄtalĂĄnydĂ­jas jellege. Fontos előny mĂŠg az internetkapcsolat ĂŠs a telefonhasznĂĄlat pĂĄrhuzamos lehetősĂŠge.

A felmérés arra is rávilágított, hogy az otthoni internethasználat potenciális növekedési bázisa szempontjából az otthoni PC hiánya kisebb akadályozó tényezőnek tűnik, mint az internetes tapasztalat hiánya. Azaz, az új belépők következő hulláma nagyobb eséllyel fog azon háztartások köréből bővülni, amelyek jelenleg ugyan nem rendelkeznek otthon PC-vel, de máshol (pl. iskolában, munkahelyen, eMagyarország ponton) használnak internetet, mint azok köréből, ahol otthon van már PC, de a háztartásban senkinek nincs internetes tapasztalata. A fenti összefüggésből természetesen az is következik, hogy az otthoni internethasználat elsődleges potenciális bázisát azok jelentik, akiknek van már otthon PC-jük és a háztartásban van olyan személy, aki internetes tapasztalattal rendelkezik.