Elégedetlenebbek lettek az Amazon és eBay vevői

2/ 2 oldal
Miközben hazánkban az e-kereskedelem gyenge indulása miatt kell keseregni, aközben a tengeren túl is csökkent a nagy online moguljainak a tekintélye. Az ACSI (American Consumer Satisfaction Index), amerikai vevői elégedettségi indexet kezelő michigeni egyetem kutatói mindenesetre erre utaló jeleket találtak. Lehet, hogy olyasmin kesergünk, ami már nem is olyan korszerű? Vagy mi lehet a háttérben?


Igen sok direktmarketing lánc egyenesen üldözi a netes árusítást, mint ami gyökeresen ellentétes a direktmarketing elvekkel. Az amerikai és off-shore láncoknál ez már nem tapasztalható, sőt, a belépők azonnal kapnak egy online áruházat. Ez néhány hazai láncnál is előfordul, de nálunk inkább a fordítottja jellemző – buta módon.

Az online direktmarketing áruházakkal csak az a baj, hogy sokszor nem a forgalmazott termék vagy szolgáltatás terjesztését támogatják leginkább, hanem szabályos online piramisjátékot űznek. Annak ürügyén, hogy segítik az új tagot a hálózatának az online kiépítésében. Közben teleszemetelik a netet a reklámleveleikkel, safelist – biztosan nem spemmelésre érzékenynek mondott címekre küldve – tömegesen.

Ez aztán mára ugyancsak megtépázta az online kereskedés tekintélyét. Pedig a láncokon terjesztett egyes valódi(!) termékek és szolgáltatások rendszerint kiválóak, olykor világszínvonalúak, mint azt a CashFlow Négyszög szerzőjénél is olvashatjuk. Úgyhogy, nemcsak azoknak volna jó, ha hozzáférhetnének, akiknek van egy hálózati tag ismerősük. A termékek igen nagy százaléka az egészségvédelmet tudja szolgálni. Részben gyógyhatású étrendi kiegészítőként, részben az egyre fontosabb szerepet játszó megelőzés céljaira. Online publikus elérhetőségük tehát egyenesen az esélyegyenlőség javításának korszerű eszköze lehet.

A direktmarketingesek, tehát, jobb lenne, ha revideálnák a fél évszázados bigott elveiket! Különben nagy tömegeket fosztanak meg a jó termékeik áldásaitól.

Mikrofizetési rendszerek


A legjobb online szolgáltatások terjedésének komoly korlátja, hogy a kártyás fizetés tranzakciós költségeit nem bírják el azok a díjak, amit egy-egy szeánsz során a vevőnek, vagy inkább, fogyasztónak, fizetnie kellene. Ilyen az online mozi, a néző által kiválasztott műsorral, amiért, mondjuk, percdíjas elszámolás volna a legjobb megoldás. Mint a kártyás telefonálásnál. Csakhogy, a kártyák költségei ijesztően nagyok a percdíjakhoz képest. Marad az előfizetés, ami sokkal kényelmetlenebb, egy szolgáltatóhoz köti a vevőt.

Ezeken a problémákon segítenek az olyan mikrofizetési rendszerek, mint a már emlegetett Fizetek.hu. Lényeges, hogy ne legyen a vevő hozzáláncolva sem egy eladóhoz, sem egy bankhoz. Akármilyen online szolgáltatást igénybe tudjon venni, ahol elfogadják azt a mikrofizetési rendszert, amelyikbe belépett.

e-gold, INT-gold, StormPay, MoneyBooker, CAN-pay, Pay-Ace és társai

A legelső mikrofizetési rendszer 1996-ban született. Ez volt az e-gold. Róla a cikkíró Primonline-on már rég beszámolt, és egy e-gold Prímlistát is indított. Nem valami nagy vizet zavarva. Most úgy véli, hogy ez a téma egyre jobban melegszik. A Magyar Országgyűlés, 2004-ben, törvényileg is megalapozta olyan kis online bankok alapíthatóságát, amelyek támogatni tudnák, a címsorban emlegetett nagy elődök mintájára, a hazai publikus online számlavezető és klíring (mikro- és félmikrofizetési) szolgáltatások működtetését.

A címsorban felsoroltak egyébként a jellemző fejlődési tendenciákat mutatják. A legfejlettebb talán most a Pay-Ace, de egyre több ötlet bukkan még fel a terepen. Ilyen például a kombinált diszkont és ATM hitelkártyák megjelenése (CAN-card – a CAN-WTD cég világkatalógus szolgáltatáshoz párosítva).

Nos, mégiscsak bosszantó, hogy nálunk, a cikkíró értesülései szerint, még mindig csak egyetlen, az általa is ősidők óta használt, e-bank, az Inter(net)-Európa Bank nyújt e-business online fizetési interfészt. Ezért nincs on-line kereskedelem.

A több éves mikrofizetési tapasztalataimat már több helyen próbáltam ajánlgatni, de mindezidáig süket fülekre talált. Pedig ez most már kikerülhetetlenül jön. Legalább kezdjék el a fejlesztők nézegetni az itt emlegetettek működését (önálló tanulás – saját káron?). Megadom párnak a regisztrációs címét. Ha valakinek nem tűnne föl: a PayPal nálunk még mindig tabu! Orosz emigráns tinédzser zseni kitalálója még mindig nem bízik a kelet-európai gyökereiben! Pedig közben már a ClickBank jutalékos fizetési rendszer is debütált a vidékünkön.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció