Ha a nyolcmillió hazai mobilos továbbra is csak beszélgetni, WAP-ozni, SMS-t vagy MMS-t küldeni akar a készülékén, fölösleges 3G-re váltania, mert a GSM-rendszerben mindezt kiváló minőséggel megteheti. Sőt annak továbbfejlesztett, 2,5 generációs változatával, a GPRS és az EDGE technológiával már az internetezés módja is a széles sáv felé közelít az elérhető 100 kbps-os sebességgel. Ám - Neumann János szavaival élve - a fejlődés ellen nincs gyógymód, s az UMTS is megmutatja majd a maga előnyeit. Csak ki kell várni.

A harmadik generációs mobilszolgáltatásra kiírt pályázatnak azonban két nyertese máris van. Az egyik az Ericsson, ugyanis az első körben őt bízta meg két mobilszolgáltató, a T-Mobile és a Pannon GSM az új rendszer kiépítésével.

A másik a magyar állam, amely legkevesebb nettó 52,5 milliárd forintos bevételt könyvelhet majd el az UMTS-licencek értékesítéséből.

Értékes frekvenciablokkok
A 15 ĂŠvre szĂłlĂł frekvenciahasznĂĄlati jogosultsĂĄgĂŠrt a Pannon GSM TĂĄvkĂśzlĂŠsi Rt. nettĂł 19 milliĂĄrd, a T-Mobile MagyarorszĂĄg Rt. pedig nettĂł 17 milliĂĄrd forintot fizet. A Vodafone az ĂĄrbevĂŠtel-arĂĄnyos fizetĂŠsi opciĂł utĂĄn legkevesebb 16,5 milliĂĄrd forinttal gazdagĂ­tja az ĂĄllamkasszĂĄt.

Az első tételt, az egyenként 5,5 milliárd forintot még 2004-ben befizették a cégek, a fennmaradó összeget pedig a Pannon GSM és a T-Mobile három részletben, 3 évben belül teljesíti. A Vodafone a tavalyi 5,5 milliárd forint után 2005-ben további nettó 2,5 milliárdot fizet, majd a hátralévő években - 2006 és 2019 között - az UMTS-szolgáltatásból származó árbevételének 0,3 százalékát, azzal a garanciával, hogy amenynyiben ez az összeg mégsem érné el a 8,5 milliárd forintot, akkor a különbséget is megfizeti. A Vodafone ugyanakkor azt is vállalta, hogy az UMTS-árbevétel 0,3 százalékából származó licencdíjrésznek ne legyen meghatározott felső határa. Vagyis - ahogy Vitai Attila, a Vodafone vezérigazgatója kommentálta a mindkét konkurensnél három héttel tovább tartó alku eredményét - az UMTS-szolgáltatás sikere esetén ez az összeg akár néhány milliárd forinttal nagyobb is lehet.

A Pannon GSM-nél a végeredményt úgy értékelik, hogy a tenderen kiírt három licenc közül ők nyerték el a legértékesebbet. Összegét tekintve ez egyértelműen így van, hiszen a legtöbbet fizették, de tartalmában is igaz, hiszen a mindhárom társaságnál azonos mértékű frekvenciasávot tartalmazó blokk mellett a Pannon GSM egy kiegészítő DCS (1800 MHz-es), 74 csatornát tartalmazó frekvenciacsomaghoz is hozzájutott (ezt "G" blokknak nevezi a hatóság).

Az egyes társaságok a következő frekvenciák használatára szereztek jogosultságot a következő 15 évre (ami további 7,5 évvel meghosszabbítható):

Mikor ĂŠs hol startol az UMTS?
A harmadik generációs mobilszolgáltatás hazai indulását több tényező is befolyásolhatja. Hatósági előírások, szolgáltatói ígéretek és független előrejelzések egyaránt léteznek. A Nemzeti Hírközlési Hatóság decemberben hozott határozatai egyértelműen fogalmaznak. Eszerint két frekvenciablokk tulajdonosa, a T-Mobile Magyarország ("A" blokk) és a Vodafone Magyarország ("B" blokk) a frekvenciahasználati jogosultságról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 12 hónapon belül köteles megkezdeni az IMT2000/UMTS rendszerű kereskedelmi mobilszolgáltatást. A hatóság a minimális földrajzi ellátottsági körzetet is meghatározza, így a két társaság egy éven belül legalább Budapesten a Róbert Károly körút, a Hungária körút, a Könyves Kálmán körút, a Lágymányosi híd, a Dombóvári út, a Sárbogárdi út, a Karolina út, a Villányi út, a Budaörsi út, az Alkotás utca, a Krisztina körút, a Vérmező út, a Margit körút, a Duna vonala és az Árpád híd által határolt terület lefedését köteles biztosítani.

A "C" frekvenciablokkot elnyert Pannon GSM számára nem írt elő lefedettségi és szolgáltatásindítási határidőt a hatóság, ám mivel a jogosultságért összesen nettó 19 milliárd forintot fizet a szolgáltató, bizonyosra vehető, hogy nem fog késlekedni a versenyben.

A fentiek alapján a hatóság reálisan azzal számol, hogy 2006-ban elindulhat Magyarországon a harmadik generációs mobiltelefon-szolgáltatás. A mobiloperátorok optimista előrejelzéseiben az óvatosság hangjai is felfedezhetők. A Pannon GSM például konkrét próbál lenni, hiszen az eredményhirdetést követően azt nyilatkozta, hogy 2005-ben kezdi meg a különböző széles sávú szolgáltatások bevezetését. Ugyanakkor, mivel számára nincsenek kötelezettségek, a nyilatkozat így folytatódik: "a Pannon GSM a piaci igényeknek, a felhasználók követelményeinek megfelelő ütemben vezeti be az új szolgáltatásokat".

Január közepén bejelentették, hogy az Ericsson építi meg a társaság 3G-hálózatának első szakaszát, s az ígéret szerint a cégek együttműködésének eredményeképpen Budapesten az év második felében, az ország más területein pedig az év végén, a jövő év elején élvezhetik az új szolgáltatás előnyeit. De hogy hányan, azt nehéz megbecsülni, sőt mérni sem lesz könnyű. Ove Fredheim, a Pannon GSM vezérigazgatója ugyanis azt vallja, hogy az előfizetők számánál fontosabb, hogy a felhasználók elégedettek legyenek azzal a szolgáltatással, amit a második generációs GSM- és az új UMTS-rendszer együttesen nyújt. A sebességbeli különbségből adódón nyilvánvalóan lesznek olyan megoldások, amelyek csak a harmadik generációs rendszerben érhetők el. Ezek használóinak száma a vezérigazgató szerint 2006 nyaráig néhány tízezerre futhat fel.

A rendszerek képességéről hasonló véleményt fogalmazott meg Staffan Pearson, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója. Szakembereik - mint mondta - világszerte nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a 2G, a 2,5 G (a GPRS és az EDGE), illetve a harmadig G-t képviselő UMTS technológia egységes rendszert alkosson.

A gyakorlatban ez azt jelenti - és ezt már Sugár András, a T-Mobile Magyarország vezérigazgatója jelentette ki -, hogy a felhasználó adott esetben nem is tudja, éppen melyik technológiát használja. A készülék automatikusan megkeresi azt a hálózatot, amelyiken a legjobb a vétel, s ahhoz csatlakozik, de ha közben a helyváltoztatás miatt (hiszen éppen ez a mobilitás lényege) kiér annak hatósugarából, vagy jobb rendszert talál, automatikusan átvált az új hálózatra, anélkül, hogy a beszélgetés megszakadna. (Tegyük hozzá: a beszélgetésnél ez könnyen elképzelhető, de ha egy 300 kbps sebességű alkalmazásnál elhagyjuk az UMTS-sel lefedett körzetet, hiába veszi át a GSM a hívást, nem lesz képes az eredeti sebességű funkcióra, például a nagy sebességű mobilinternetre.)

A T-Mobile Magyarország első kommentárjában is érdemes megfigyelni a fogalmazás finomságát és a hangsúlyokat. A társaságnál a decemberi eredményhirdetés után ekképp fogalmazták meg terveiket: "Megfelelő lefedettséggel, a GSM-nél megszokott minőségben, kellő készülékválaszték mellett, a szükséges jogosultságok birtokában a legnagyobb hazai mobilcég az UMTS-t a jövő év (2005) során, kezdetben Budapest belvárosában, kereskedelmi szolgáltatásként nyújtja majd ügyfeleinek." A kiadott nyilatkozat tovább egyértelműsítette a szándékot: a társaság az UMTS kereskedelmi szolgáltatását 2005-ben (vagyis az előírt határidőnél hamarabb) akkor kezdi meg, ha megfelelő lefedettség mellett a GSM-nél megismert minőség garantálható, s emellett kellő számban és választékban rendelkezésre állnak az UMTS-készülékek. Az UMTS elhamarkodott magyarországi bevezetése - teszik még hozzá - a Nyugat-Európa számos országában tapasztalható csalódottsághoz vezethet, amit célszerű elkerülni.

Sugár András bevallotta - vagy inkább csak tényként leszögezte -, hogy a felhasználók ma még egyáltalán nem dörömbölnek az ajtón a harmadik generációs mobilszolgáltatásokért, így a fejlesztési ütemet inkább a hatósági elvárások (a korábban már említett lefedettségi előírások) határozzák meg - és természetesen a versenytársak lépései.

A T-Mobile vezetője szintén felhívta arra a figyelmet, hogy ne számítsunk az új technológia gyors elterjedésére. Példaként említette - s erre a mobilellátottság mai szintjén alig emlékszünk -, hogy a GSM indulása után egy évvel még csak százezer előfizetőjük volt, és öt év elteltével érték el az ötszázezret. Pedig akkor ez teljesen új és hiánypótló megoldásnak számított a kommunikációban. Ma a GSM tökéletesen és teljes lefedettséggel működik, így helyette vagy mellette egy új technológia meghonosítása még nehezebb lesz.

Független piacelemzők három lényeges szempontra és várható jelenségre hívják fel a figyelmet. Először is: a 3G gyors és teljes körű bevezetése nagyon költséges, ezért kockázatos, tehát felhasználóként aligha számolhatunk vele. Másodszor: a kötelezettségeket az érintett két társaság bizonyosan teljesíti, sőt várhatóan a Pannon GSM sem marad le versenytársaitól. Végül harmadszor: az idei év során a verseny kis lépésekben fog megkezdődni, amelyeknél a hangzatos, de igazi versenyelőnyt nem feltétlenül eredményező bejelentések dominálnak majd. Felkészülhetünk az első bázisállomás, az első teszthívás, az első előfizető, az első budapesti, az első vidéki és az első külföldi kapcsolatteremtés bejelentésére, s valószínűleg mindhárom társaságnak jut valami az "elsőségekből".

MiĂŠrt nincs Ăşj mobilszolgĂĄltatĂł?
A jelenlegi három GSM-operátor immár egyértelműen jogosultságot szerzett az UMTS-szolgáltatásra, s mivel ennek a hírnek még csak most kezdődik az "utóélete", talán érthető, hogy kevesebb szó esik arról, miért nincs (egyelőre) új szereplője a mobilpiacnak.

Az UMTS közismert előnyei mellett létezik még egy szempont, amelyet elsősorban az adott ország kormányai vesznek figyelembe: a verseny további élénkítése a mobilpiacon. Ezt is szem előtt tartva az EU-tagállamok döntő többségében n+1 engedély kiadása mellett döntöttek, vagyis a korábbi GSM-szolgáltatók mellett egy új szereplő kapott lehetőséget. Az európai országok többségében így 4-5 szolgáltatós UMTS-piac alakult ki (sőt vannak 6 szereplős piacok is).

Magyarországon a tender kiírása előtt egyes szakmai körök még a mellett érveltek, hogy a piac mérete és a jelenlegi ellátottság nem indokolja újabb szolgáltató belépését, de a szabályozó a tenderkiírásban az új szereplőknek is meghirdetett egy frekvenciablokkot.

Végül - legalábbis egyelőre - a kétkedőknek lett igazuk: a hírközlési hatóság az új belépőknek fenntartott "D" blokk pályázatát eredménytelennek nyilvánította, miután a jelentkezőket nem tudta nyilvántartásba venni. Pedig a harmadik generációs mobil rádió-távközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságra az eredeti határidőig, 2004. november 2-áig két cég is beadta pályázatát. A svéd Tele2 2004-ben megnyitott magyarországi érdekeltségén keresztül, míg a TDC dán távközlési vállalat leányvállalatán, a HTCC-n keresztül (Pilistáv Távközlési, Építő és Szolgáltató Kft.) jelentkezett. A Nemzeti Hírközlési Hatóság november 15-én mindkét pályázót hiánypótlásra szólította fel, amit ahhoz, hogy érvényes legyen, 15 napon belül kellett benyújtani.

A Tele2 Magyarország Kft. a határnapon, november 29-én mindössze a határidő meghosszabbítását kérte, amit a hatóság elutasított, a pályázó pedig nem tett további jognyilatkozatot.

A Pilistáv határidőre beadott hiánypótlásával kapcsolatban további problémát talált az NHH. A csatolt bankgaranciáról ugyanis azt állapította meg, hogy annak hatályba lépését a pénzintézet felfüggesztő határozattól teszi függővé, amely szerint hatályba lépése a kiállító bank által az NHH számára 2004. december 17-éig átadandó további írásos nyilatkozatot igényel. Ez a feltételes mód lényegesen eltér a kiírási feltételektől, a bankgarancia ily módon biztosítékként való felhasználásra alkalmatlan, vagyis a pályázat szempontjából érvénytelen.

Mivel összességében a hiánypótlási határidő mindkét jelentkező esetében eredménytelenül telt el, az NHH a pályázók nyilvántartásba vételét elutasította, vagyis gyakorlatilag az új szereplőnek szánt "D" blokk pályázata eredménytelen lett. Ez a frekvenciasáv tehát egyelőre talonba került, de nem véglegesen. Korábban volt róla szó, hogy ilyen esetben egy év múlva újból kiírják a pályázatot, de ma már ez az időpont korántsem biztos. Érvényes döntés még nincs, a szaktárca szerint a függőben lévő frekvenciatartományt az UMTS-szolgáltatás első tapasztalatai alapján valamikor később hirdetik meg.

***

2004 mĂŠg nem a 3G ĂŠve volt
A mobilpiac fejlődésére gyakran a készülékeladási adatokból következtetnek. Az ARC Group által készített elemzés a harmadik generációs telefonok várható eladási mutatóit jósolta meg. Az egyesült királyságbeli konzultációs cég 2004-es előrejelzése szerint a készülékeladásoknak mindössze 4 százalékát teszik ki a 3G-s mobiltelefonok, ami - leszámítva a csúcstechnológiás szerkezetek iránt az átlagosnál nagyobb érdeklődést mutató Japánt és Koreát - gyengének mondható. A cég hosszú távú előrejelzése szerint a világ többi részén csak 2006-ban várható az igények növekedése, ami csupán 2009-re éri el a 30 százalékos penetrációt az észak-amerikai és európai mobilhasználók körében. A konzultációs cég elemzői a szokásos tényezőket jelölik meg a lassú terjedés okaiként: a felhasználók igényeihez szabott megfelelő tartalom hiánya, valamint a roszszul megválasztott, technológiaközpontú marketingstratégia.

Ezek a felemelkedőben lévő 3G-piacok jól tennék, ha tanulnának a két fejlett ázsiai országtól. Japánban például éves összehasonlításban 150 százalékos a növekedés a harmadik generációs készülékek piacán. Az idén eladott 17,6 millió 3G-s mobil az összes eladott készülék 17 százalékát teszi ki. Az ARC Group 2009-re ezt az arányt 90 százalékosra becsüli az ázsiai szigetországban.

Koreában a kiépített CDMA 1x EV-DO hálózatnak köszönhetően 117 százalékos növekedés figyelhető meg, amivel év végére 55 százalékos penetrációt mondhatnak magukénak. 2009-ben ők is elérik a 90 százalékot

TenderkommentĂĄrok
Bár új mobilszolgáltató egyelőre nem jelenik meg a hazai piacon, összességében mégis eredményesnek nyilvánítható a harmadik generációs mobilszolgáltatásra kiírt pályázat. A két menetben kihirdetett végeredményről különbözőképpen nyilatkoztak az érintett szakemberek. Érdekes összképet nyújt az ezekből gyűjtött alábbi válogatás.

"Az UMTS megjelenésével a hagyományos telefonvonalas, illetve a kábeltelevíziós hozzáférések mellett egy harmadik széles sávú internet-hozzáférést biztosító technológia honosodik majd meg Magyarországon. Az UMTS a hagyományos mobiltelefon-beszélgetések minőségének javítása mellett jelentősen növeli az adatátviteli sebességet, ezáltal a mobiltelefonon internet alapú multimédia-szolgáltatások is elérhetők lesznek" áll a Nemzeti Hírközlési Hatóság közleményében.

Ove Fredheim, a Pannon GSM vezérigazgatója kijelentette: "A széles sávú szolgáltatásokkal teljesítjük ki igazán mobilmegoldásaink körét: minden, ami hasznos, minden, ami szórakoztató, gyorsan, olcsón elérhető lesz bárhol a közönség számára. Új korszak kezdődik a magyar mobiltelefonálásban, és a Pannon GSM itt is élvonalbeli teljesítményt nyújt."

"Az új tartalomszolgáltatások megjelenése hosszabb távon hatással lesz a médiumokra és a médiafogyasztásra is" - prognosztizálta Sugár András, a T-Mobile Magyarország Rt. vezérigazgatója, és hozzátette: "a gyors mobilinternet, az élő videoközvetítések, a szórakoztató alkalmazások, a fájlcserélők és az újszerű kommunikációs formák várhatóan átalakítják a hétköznapokat. Jelentős területi lefedettséggel és garantált szolgáltatásminőséggel lehetővé válik a vezeték nélküli széles sávú internet és a belső hálózatok könnyű elérése. Az UMTS jelentősen felgyorsítja az információs társadalom magyarországi kialakulását."

Per Erik Hylland, a Telenor (a Pannon GSM tulajdonosa) magyarországi ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: "Közép- és Kelet-Európa a világ egyik legfejlettebb mobilpiaccal rendelkező régiója. Hisszük, hogy a szektor további növekedéssel kecsegteti az operátorokat, és a harmadik generációs világ csak a kezdet: a mobilpiaci fejlődés az előttünk álló években sem fog lassulni."

Straub Elek, a Matáv elnök-vezérigazgatója kedvezően fogadta a Nemzeti Hírközlési Hatóság döntését és a T-Mobile Magyarország Rt. sikeres szereplését az UMTS-pályázaton. Ennek kapcsán elmondta: "A T-Mobile az ügyfelek és a tulajdonosok számára egyaránt még értékesebb megoldásokkal és szolgáltatásokkal léphet a piacra hamarosan, s az innováció terén betöltött vezető szerepének megfelelően új távlatokat nyit a mobilkommunikációban."

A Vodafone Magyarország Rt.-nek ugyan valamivel később, de végül sikerült megállapodnia az NHH-val. Vitai Attila, a harmadik mobiltársaság vezérigazgatója a következő szavakkal kommentálta az eredményt: "A megállapodás egyértelműen jelzi a Vodafone magyarországi elkötelezettségét, hiszen 2004-ben cégünk nemcsak az UMTS-licencet vásárolta meg, de az elkövetkező években mintegy 500 millió eurót szándékozik befektetni a hálózatépítésbe és a szolgáltatásfejlesztésbe." A Vodafone a licencért részben az UMTS-árbevétel mértékétől függően, de összesen legkevesebb 16,5 milliárd forintot fizet majd az engedély teljes időtartama alatt. Vitai azonban hangsúlyozta: "az UMTS-szolgáltatás sikere esetén ez az összeg akár néhány milliárd forinttal is magasabb lehet."

***

Hazai 3G-krĂłnika
Rekordidő, gyakorlatilag négy rövid hónap alatt - a 2004. augusztus 31-ei kiírástól a decemberi eredményhirdetésig - sikerült lebonyolítani Magyarországon a harmadik generációs mobilszolgáltatásra vonatkozó pályázatot. Igaz, az előzmények messzebbre nyúlnak vissza, hiszen már a 2003. évi elektronikus hírközlési törvény is rendelkezik a szolgáltatás beindításának előkészítéséről, a frekvenciahasználati jogosultság elnyerését célzó eljárás meghirdetéséről.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2004 elején kialakította távközlés-politikai álláspontját, és ennek alapján - mivel a teljes folyamat menedzselését a törvény a Nemzeti Hírközlési Hatóság feladatkörébe utalta - az NHH 2004 áprilisában elindította az előkészítő munkálatokat. A miniszteri rendelettervezet tartalmazza a megszerezhető frekvenciahasználati jogosultságok számát, a frekvenciahasználati jog átruházásának szabályait, valamint a versenyélénkítés érdekében hozott rendelkezéseket a sávhasználat frekvenciagazdálkodási követelményeire és feltételeire. A jogosultság elnyerése pályázat útján történik.
A tovĂĄbbiakban tekintsĂźk ĂĄt krĂłnikaszerĹąen a fejlemĂŠnyeket:

2004. április 23-án az NHH tanácsadó kiválasztását célzó közbeszerzési eljárást hirdetett meg a kiírás előkészítésének és a 3G-szolgáltatások mielőbbi bevezetésének szakértői támogatására.

2004. július 20-án - a pályázati kiírási folyamat részeként, a pályázati dokumentáció összeállításával párhuzamosan - az NHH tanácsa nyilvános meghallgatást tartott a harmadik generációs mobil rádió-távközlési rendszer magyarországi bevezetéséről.

2004. augusztus 31-ĂŠn a Nemzeti HĂ­rkĂśzlĂŠsi HatĂłsĂĄg pĂĄlyĂĄzatot hirdetett a harmadik generĂĄciĂłs mobilkommunikĂĄciĂłs szolgĂĄltatĂĄs nyĂşjtĂĄsĂĄra felhasznĂĄlhatĂł rĂĄdiĂłfrekvencia-sĂĄvok hasznĂĄlati jogosultsĂĄgĂĄra.

2004. szeptember 30-án pre-bid (ajánlatok benyújtása előtti) konzultációt tartottak a szolgáltatási tenderre pályázók számára. Eddig az időpontig 10 cég vásárolta meg a pályázat dokumentációját.

2004. november 2-án, az UMTS-tender pályázatainak beadási határidejéig a felhasználható rádiófrekvencia-sávok használati jogosultságára 5 szolgáltató összesen 11 pályázatot adott be. A három magyarországi GSM-szolgáltató egyaránt pályázott mindhárom fenntartott blokkra. Az új piacra lépők számára megnyitott negyedik blokkra a TDC dán távközlési vállalat leányvállalatán, a HTCC-n keresztül, valamint a svéd Tele2 2004-ben megnyitott magyarországi érdekeltségén keresztül adott be pályázatot.

2004. november 10-ĂŠn az NHH a korĂĄbbi hĂĄrom GSM-szolgĂĄltatĂłt (a Pannon GSM-et, a T-Mobile-t ĂŠs a Vodafone-t) nyilvĂĄntartĂĄsa vette mindhĂĄrom frekvenciablokkra.

2004. november 15-ĂŠn az NHH tĂĄrgyalt a hĂĄrom pĂĄlyĂĄzĂłval.

2004. november 18-ĂĄn a pĂĄlyĂĄzĂłk ĂŠrvĂŠnyes viszontajĂĄnlatot tettek.

2004. november 25-ĂŠn az NHH ĂşjbĂłl tĂĄrgyalt a hĂĄrom pĂĄlyĂĄzĂłval.

2004. december 2-ĂĄn a pĂĄlyĂĄzĂłk Ăşjabb ĂŠrvĂŠnyes viszontajĂĄnlatot tettek.

2004. december 6-ĂĄn mĂĄr csak a Vodafone-nal tĂĄrgyalt tovĂĄbb az NHH.

2004. december 7-én az NHH nyilvánosságra hozta első döntését: a Pannon GSM megkapta a "C" frekvenciablokkot, valamint egy kiegészítő "G" blokkot a DCS sávban, a T-Mobile pedig elnyerte az "A" frekvenciablokkot. Az új belépőknek fenntartott "D" blokk pályázatát a hatóság eredménytelennek nyilvánította.

2004. december 7-ĂŠn a Vodafone ismĂŠt ĂŠrvĂŠnyes ajĂĄnlatot tett.

2004. december 16-ĂĄn az NHH ĂşjbĂłl tĂĄrgyalt a Vodafone-nal.

2004. december 20-ĂĄn a Vodafone beadta utolsĂł ajĂĄnlatĂĄt.

2004. december 22-ĂŠn az NHH a Vodafone-nak Ă­tĂŠlte a "B" frekvenciablokkot..