A folyamat azonban tagadhatatlanul lassabban zajlik a vártnál, s bár az előrejelzések szerint idén már elsősorban az ügyfélkezelést támogató megoldásoknak kellene uralniuk a piacot, mégis inkább az ERP-forgalmazók számíthatnak - esetenként CRM-modult is értékesítve - nagyobb forgalomra.

Ebből következően - bár eddig sem kongott az ürességtől - nagy a tülekedés a piacon. Mára az eleve erre a piacra fejlesztőket beérték azok, akik korábban szinte kizárólag nagyvállalatok számára készült megoldásokat forgalmaztak. A meglévő alkalmazásaikból alacsony tanácsadói óraszámmal bevezethető rendszereket létrehozva vagy fúziók révén szert téve kkv-piacra készült megoldásokra, igyekeznek kiszorítani a ma még piacismeretükkel és a kkv-k igényeivel, elvárásaival jobban tisztában lévő, évek óta erre a területre fejlesztőket.

Nyitott piac
Ha kitekintünk a nemzetközi szintérre, láthatjuk, hogy ott szintén forrong a piac. Egyes, nagyvállalatokra koncentráló cégek eltĹąnnek, illetve zsugorodik a piacuk, míg a korábban ugyancsak ezen a területen dolgozó, de még időben váltó vállalkozások a világ általuk kevésbé meghódított területén üzleti befolyással bíró cégekre szemet vetve fuzionálnak. A nagy küzdelmek árán létrejött Oracle-PeopleSoft fúzió ellenlépéseként idén az SAP az amerikai szoftverszolgáltató TomorrowNow-t kebelezte be, s minden bizonnyal lesz még folytatás. Továbbá a két említett szoftveróriás az egymás elleni küzdelem mellett idehaza is harcban áll az üzleti megoldások piacára két éve betört Microsofttal, amely a tőle megszokott következetességgel igyekszik minél nagyobb részt kihasítani erre a célra verbuvált, a piac követelményeihez igazodó egyedi fejlesztésekre is képes dealerhálózatával a kkv-üzleti tortából.

Hazai körkép
Tarka a kép a hazai piacon is, ahol az említett három nagy szoftvercég képviselői mellett még ma sem esélytelenek a külföldi alkalmazásokkal versenyképes, saját fejlesztésĹą integrált vállalatirányítási megoldások. Nézzük a tavalyi év eddig napvilágra hozott eredményeinek fényében, hogy mi újság kis hazánkban!

Az Axapta és Navision termékeket forgalmazók között nem egy eleget tesz a Microsoft piaci igények szerinti, vertikális - pl. önkormányzati, ipari stb. - megoldások kialakítását, fejlesztését célzó elvárásainak. Mások az értékesített termékszámmal tĹąnnek ki a forgalmazók közül. Ilyen például a már hatvan fölötti Navisiont bevezetett MultiSoft, vagy a már idén ötödik éve Axaptát forgalmazó, 2004-ben, novemberig tizennégy, összesen hatvan feletti bevezetésen átesett, tavaly is a Legjobb Microsoft Business Solutions Partner díjjal jutalmazott Xapt Kft., de a SZÁMALK Rt. is 50 százalékos növekedést produkált a Navision értékesítésben. A rendszerhez 2004-ben fejlesztett, az államháztartás speciális követelményeinek megfelelő, kiegészítő költségvetési megoldásuk a pályázati forrásokra támaszkodva nagyléptékĹą fejlesztésekbe kezdő önkormányzatoknál számíthat sikerre.

Nemzetközi szinten 14 százalékkal, itthon pedig 40 százalékkal nőtt az IFS árbevétele is. A Pápai Hús Rt.-nél a SAPARD program támogatásával megvalósult, speciálisan az élelmiszeripari folyamatokra szabott informatikai megoldás bevezetésével párhuzamosan végzett fejlesztések az iparág egészére pozitív hatással lehetnek.

A Volán Elektronika hazánkban ez ideig egyedülálló megoldással igyekszik a saját fejlesztésĹą rendszerek piacán kedvező helyezését tovább erősíteni. Ennek segítségével a cégvezetők akár telefonjukon keresztül is hozzáférhetnek a vállalatirányítási rendszerhez, ellenőrizhetik a kimutatásokat, vagy letölthetik a legfrissebb adatokat, így a Libra üzleti megoldás mobil kliensével szinte bárhol és bármikor könnyedén kaphatnak információt sürgős döntéseik meghozatalához. És ez csak néhány a tavalyi eredmények közül.

Emberben gondolkodók
A humánerőforrás-gazdálkodás is kilépett a nagyvállalati keretek közül. Nőtt a kkv-szektorban a bérszámfejtésen, a tb-ügyintézésen túl a humánerőforrás-gazdálkodással, valamint a HR-tevékenység támogatásával összefüggő, ma még gyakran önálló, de sok esetben a legkeresettebb ERP-megoldásokkal integrálható megoldások iránti érdeklődés. Az értékesítések - illetve a fentieket szolgáltatásként igénybe vevő ügyfelek - számában az előző időszak eladásaihoz képest még nincs szignifikáns növekedés, de érezhető módon előtérbe került a megfelelő képzettségĹą és képességĹą dolgozók kiválasztása, a karriertervezés, a béren kívüli juttatások tudatos kidolgozása, a képzés fontossága. Ezeknek a munkaerő megtartására gyakorolt hatása elsősorban a dolgozókban meglévő értékeket és lehetőségeket vállalati vagyonként kezelő s így annak megőrzését, illetve gyarapítását szem előtt tartó cégek esetében érvényesül, mert a versenyképesség megszerzésében és megtartásában várhatóan ezek járnak élen.

A témában lassan másfél évtizedes tapasztalattal bíró VT Soft Navision- és Axapta-forgalmazóként HR-programjával együtt kínálja a fenti rendszereket. A hazai HR-informatikai piac jelentős részét magáénak tudó Nexon pedig a Microsoft Magyarországgal írt alá hosszú távú stratégiai megállapodást, amelynek keretében jelentős kedvezménnyel kínálja bérügyviteli rendszerét a Microsoft Navision és Microsoft Axapta vállalatirányítási rendszerhez. Az egyezmény szerint a Microsoft pedig a Nexon bérügyviteli rendszeréhez vásárolt MS SQL-licencek árából nyújt jelentős kedvezményt.

Néhány hazai fejlesztésĹą megoldást forgalmazó cég sem panaszkodhatott tavalyi forgalmára. Több mint negyven százalékkal növelte forgalmát a WinNER integrált vállalatirányítási rendszert fejlesztő, tavaly ISO-minősítésen is átesett Winform, de a GriffSoft Rt. is mintegy 119 millió forinttal növelte integrált vállalatirányítási rendszerek értékesítéséből származó előző évi bevételét. A Megatrend pedig tovább növelte az agráriumhoz tartozó referenciái számát: legutóbb a Dél-alföldi Kertészek Zöldség-Gyümölcs Termelői és Értékesítő Szövetkezeteknél vezették be 20 felhasználó számára integrált megoldását, az Infosyst.

Pályázati plusz-mínusz
Bár a felmérések azt mutatják, hogy számukat tekintve tavaly a GVOP-pályázatok voltak a legsikeresebbek - köztük a kkv-k versenyképességének javítását célzó, a vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszereket támogató 4.1.1-es is -, azért kemény bírálatot is kaptak a kiírást, az adminisztrációt, valamint az értékelést végző szervezetek. A kkv-k versenyképességét javító pályázati kiírások számát kevesellte, a meglévők gyakran fél évnél is tovább tartó elbírálását viszont sokallta a piac.

A GVOP 4.1.1-re beérkezett 307 pályázatból 262-t fogadott el a kht. (összesen 4 945 438 659 forint támogatást igényeltek), de ez ideig mindössze 36 esett túl az elbírálási procedúrán (723 987 728 forintnyi támogatással). Az üzleti partnerek közötti e-kapcsolat fejlesztését ösztönző 4.1.2-es pályázat azonban kudarcot vallott. A beérkezett 45 pályamĹąből mindössze 8 olyat regisztrált a kht., amely megfelelt a kiírásban rögzített követelményeknek, de eddig még egynek sem ítélt oda támogatást.

Ezért annak érdekében, hogy a jövőben a kis- és középvállalkozások minél szélesebb köre juthasson uniós forrásokhoz, az IT Kht. a pályázati kiírások módosítását kezdeményezte. Javaslatokat tett az általános forgalmi adó támogatásra eső, egyébként vissza nem igényelhető részének a pályázatokon belüli elszámolására, a biztosítékadás feltételeinek enyhítésére, illetve a felajánlható biztosítékok körének bővítésére is.

A forgalmazók tapasztalatai alapján az alacsonyabb projektértékek támogatására is szükség lenne, hiszen például a GVOP 4.1.1. pályázati kiírásában meghatározott minimum 20 millió forintos projektérték jelentősen túllőtt a kis- és középvállatok valós teherbíró képességén. Kutatási adatok szerint a kisvállalatok évente 1-1,5, a középvállatok pedig 7-8 millió forintot képesek, illetve hajlandók üzleti alkalmazásra beruházni, így e cégek nagy része szinte már a startvonalnál kiesett a pályázás lehetőségéből.

A GVOP 2004-es pályázati időszakának lezárását követően várható az újabb pályázati felhívások megjelenése. A pályamunkákat februártól lehet benyújtani.

Oktatási dilemmák
Az ügyfelek oktatáshoz való hozzáállását tekintve ellentétes tapasztalatokról számolnak be a kevésbé összetett feladatok - pl. számlázás, pénzügy, eszközgazdálkodás - kiszolgálására készült programok, illetve az integrált megoldások forgalmazói. Azonban abban mindkét terület képviselői egyetértenek, hogy a gördülékeny programhasználat, a funkciókihasználtság foka az oktatás minőségével és a ráfordított idővel egyenesen arányos, ám az oktatásra fordított költségekről rossz esetben épp az ellenkezője mondható el. Az oktatáson való spórolás menet közben megbosszulja magát, s a kezdetben szükséges ráfordítás később a többszörösébe is kerülhet - és fordítva.

Bár a számlázóprogramokkal és egyszerĹąbb ügyviteli megoldásokkal is piacon lévő Revolution tapasztalata szerint a forgalmazók számára a szolgáltatások, mint például az oktatás is, gyakran jövedelmezőbbek a licencértékesítés utáni jutaléknál, mégsem ez készteti őket arra, hogy lebeszéljék a fentiekről ügyfeleiket. A szoftvernek az oktatás során feltárt, a felhasználó igényeire választ adó képességeit nem megismerve a nem megfelelő szoftverhasználat mindkét oldal számára veszélyes lehet. Az ügyfélnek - a bosszúságon, az oktatás pótlásának ellenértékén túl - gyakran anyagi kárt, a fejlesztőnek, a gyártónak pedig erkölcsi és anyagi veszteséget is okozhat. Ezért érdemes az ügyfeleknek a forgalmazóval szembeni nyerészkedés vádját ejteni, s rendszerbevezetéskor az egészséges licenc-szolgáltatás arány érdekében az oktatást is magában foglaló szolgáltatásoknak nagyobb bizalmat szavazni. Ellenkező esetben az ügyfél többletköltségekre számíthat, például olyan fejlesztések beindításával, amelyek végeredményét már tartalmazza a program. De pluszköltséget jelenthet az is, ha az oktatást és tanácsadást mellőzők programjában a rossz paraméterezés miatt nem egyezik két modul (például főkönyv és pénzügy) néhány adata, illetve ha helytelen riportbeállítás esetén a korábbiból származó adatok javításra szorulnak. Ezen túl maga a használat is nehézkessé válhat, ha a felhasználó nem tudja, hogy mit hol keressen.

A Revolution számokba foglalta tapasztalatait, amelyek szerint Iroda++ termékének alkalmazói a licencdíjak 15-20-a helyett átlagosan a bevezetési költségnek mindössze 6 százalékát költik oktatásra, s a megvásárolt szolgáltatások aránya is épphogy eléri a teljes projektköltség 20-25 százalékát. 2003-as új Iroda++-ügyfeleik 49 százaléka - némileg javítva az előző évi 64 százalékon - semmilyen oktatást nem igényelt.

Bódog Norbert, a cég ügyvezetője tapasztalataik alapján úgy látja, hogy a kkv-szektor alsó harmadának cégei idehaza ma még valami "kézzelfoghatót" várnak költségeik fejében. Ezt a licencekben látják, a szolgáltatások azonban nem taroznak ebbe a kategóriába. Annak ellenére, hogy alacsonyabb licencszámú, alapkiépítésben kevesebb funkcióra képes szoftverrel, megfelelő mennyiségĹą és minőségĹą oktatással, a költségkereten belül maradva jobban járnának, a program képességeit maximálisan ki tudnák használni a vállalkozás adott folyamatainak támogatására. Mindez elsősorban szemlélet kérdése és a vezető felelőssége. A szükségleten és a kihasználhatóságon túli funkcióértékesítésért viszont már elsősorban a fogalmazó a felelős.

A felhasználók fenti hozzáállásának oka lehet, hogy az általuk már használt irodai szoftverek általában minimális funkciókihasználtság mellett is mĹąködőképesek, beszerzésükkor általában nem járt velük oktatás, és legtöbb felhasználójuk munkájához elegendő a beépített online help. Az Excellel rögzíthetők és kereshetők adatok anélkül is, hogy az abban rejlő függvényeket ismerné a felhasználó, s ha nincs rájuk szüksége, ez nem okoz számára gondot. Ám még a szerényebb kivitelĹą integrált ügyviteli rendszerek esetében is akár APEH-vizsgálathoz is vezethet a minimális funkciók használatához szükséges ismerethiány, hiszen az alapvető feladatok ellátása számos funkciót igényel.

A programmódosítással járó törvényváltozások által érintett területeken minden esetben szükség lehet oktatásra, az ilyen informatikai szolgáltatásokat outsourcingként vagy ASP-ként igénybe vevők azonban ezt megúszhatják.

Tavalyi értékesítési teljesítményével a Microsoft üzleti megoldásait forgalmazók közül Axapta-bevezetéseinek számával magasan kitĹąnő XAPT Hungary Kft. kereskedelmi és marketingigazgatója, Rabe Ágnes az oktatási szokásaikat, illetve tapasztalataikat firtató kérdésre válaszolt. Projektjeikben az oktatás költsége nem önálló tétel, hanem a bevezetés szerves része, amelyet a teljes projektköltség tartalmaz. "Az Axapta bevezetése nemcsak a rendszer oktatását jelenti, hiszen az általunk szállított megoldás megvalósításának egyik eleme a tréning" - mondja Rabe Ágnes. "A bevezetési projektre kiválasztott, az üzleti folyamatokban leginkább jártas kulcsfelhasználók számára oktatás keretében mutatják be tanácsadóink az Axapta képességeit. A bevezetés közös munka, valójában a paraméterezés során történik a kulcsfelhasználók továbbképzése. A bevezetés alatt saját területén mindegyikük olyan mélységĹą programismeretre tesz szert, amely egyrészt minimalizálja az éles indulást követő tanácsadói beavatkozást, másrészt lehetővé teszi a későbbiekben a funkcionalitás mind teljesebb kihasználását, harmadrészt pedig kellő magabiztosságot ad a végfelhasználók oktatásához. Ez utóbbi feladat ugyanis már a kulcsfelhasználókra hárul. Az oktatás az Axapta bő riportkínálatában való tájékozódást, illetve az egyedi riportkészítés elsajátítását is szolgálja."

Kisebb cégek esetében gyakran az első számú vezetők is részt vesznek a programot bemutató általános oktatáson, de kulcsfelhasználó ritkán lesz belőlük. Közepes méretĹą vállalkozásoknál ezt követően többnyire a "mérföldköveknél" tartott, akár az oktatás részének is tekinthető megbeszéléseken vesznek részt a vezetők.

Rabe Ágnes említett olyan vállalatot, amelynél az ajánlott bevezetési idő töredékét fogadták el, és ahol a rendszer ugyan elindult az ügyfél által igényelt időben, de a tanácsadók nem engedhették el a kezüket, mivel az adott idő a rendszer mĹąködtetéséhez szükséges tudás elsajátításához nem volt elég. A kulcsfelhasználói oktatáson kívül nagyon fontos, hogy a végfelhasználók is készségszinten tudják használni az Axapta rendszert.

Időben kezdeni
Nem egy gyártó, illetve forgalmazó felismerte, hogy nem lehet elég korán elkezdeni a később munkaeszközzé váló rendszerrel való ismerkedést. Legutóbb az Általános Vállalkozási Főiskoláról érkezett hír, miszerint a 2004-es tanév őszi szemeszterének controlling szakiránya sikeresen lezárult, ahol a negyedéves hallgatók heti négyórás, az LLP Budapest által díjmentesen tartott oktatást kaptak a SunSystems 5 vállalatirányítási rendszer mĹąködéséről. A szemeszter végén a főiskolások körében végzett értékelésből kiderült, hogy a kurzust választó diákok 56 százaléka ugyan látott már valamilyen vállalatirányítási rendszert, de mindössze 3 százalékuk használta is azt. A hallgatók 84 százaléka kedvezően nyilatkozott a megoldásról, míg 76 százalékuk a jövőben is szívesen használná azt.

Állja a sarat
A Trainex szervezésében idén tizenharmadszor megrendezett Számvitel 2005 - Szoftverbörze kiállítói számában és összetételében a tavalyihoz képest nem történt jelentős változás. 22-16 arányban többségük most is a hazai fejlesztők közül került ki, de a nemzetközi szoftverek jelenléte a piacon tapasztaltnál "egyenletesebb", ugyanis összességében többen jelentek meg idehaza kevésbé ismert termékkel (pl. Maconomy, ROSS, infor:COM), mint az MS és az SAP kkv-knak szóló üzleti megoldásaival. Az Oracle viszont - valószínĹąleg a PeopleSoft-fúzió miatt - nem képviseltette magát.

***

Versenyben
A JD Edwardst, majd a PeopleSoftot is felvásároló Oracle 2013-ig elkötelezetten folytatja a PeopleSoft termékcsaládjainak támogatását, s megjelenteti a PeopleSoft Enterprise 9.0-s verzióját.

A HP-vel mindkét cég stratégiai partneri kapcsolatot ápolt, ennek köszönhetően a HP az Oracle és a PeopleSoft világszerte több mint 90 ezer ügyfelének képes integrált megoldásaival és szolgáltatásaival optimális platformot biztosítani.

Az Oracle és a PeopleSoft közös termékfejlesztési és támogatási terveit ismertetve külön kitért a Project Fusion tervezetre. Az, egyesítve az Oracle, a PeopleSoft és a JD Edwards termékeinek legjobb funkcióit, folyamatait és használhatósági jellemzőit, egy új generációs, információközpontú rendszerarchitektúra és alkalmazásegyüttes kifejlesztésére irányul. Egyes elemei 2005 és 2007 között folyamatosan kerülnek piacra. Elsőként 2005-ben a PeopleSoft Enterprise 8.9 készül el, míg a Project Fusion első alkalmazásai 2007-ben jelennek meg. A teljes alkalmazásegyütteshez 2008-tól férnek hozzá a felhasználók. Az Oracle a támogatásokra vonatkozóan is rendelkezik a felhasználók érdekeit figyelembe vevő tervvel.

A fentiekre ellenlépésül az SAP felvásárolta a PeopleSoft és a JD Edwards szoftvereire szolgáltatásokat kínáló texasi TomorrowNow céget, hogy könynyebbé tegye a felhasználók számára az SAP-termékekre való áttérést.

Ugyanakkor a Microsoft is potenciális ügyfeleket lát a cégfelvásárlások által érintett ERP-tulajdonosokban. Ezért maga is új migrációs programot indít a PeopleSoft World, a PeopleSoft EnterpriseOne (korábban mindkettő J.D. Edwards) vagy a PeopleSoft Enterprise rendszert használó vállalatok számára a cég Oracle általi felvásárlása következtében kialakult bizonytalan helyzet megszüntetésére.

***

Sikerkódex