A ’90-es ĂŠvek elejĂŠn a kĂĄbeltelevĂ­ziĂłs tĂĄrsasĂĄgok kĂ­nĂĄltak előszĂśr szĂŠlessĂĄvĂş internet-hozzĂĄfĂŠrĂŠst, mĂŠg mielőtt a telefontĂĄrsasĂĄgok beindĂ­thattĂĄk volna DSL szolgĂĄltatĂĄsaikat. Mostanra azonban a DSL jelentős teret nyert az Ăśreg kontinensen, ami nagyrĂŠszt annak kĂśszĂśnhető, hogy a tĂĄvkĂśzlĂŠsi cĂŠgek jĂłval tőkeerősebbnek bizonyultak kĂĄbeles versenytĂĄrsaiknĂĄl, illetve hogy mĂ­g gyakorlatilag az Ăśsszes eurĂłpai hĂĄztartĂĄsban talĂĄlhatĂł telefonvonal, addig a kĂĄbeltĂĄrsasĂĄgok lefedettsĂŠge nem ĂŠri el az 50 szĂĄzalĂŠkot. A Forrester jĂłslata szerint 2010-re a szĂŠlessĂĄvĂş digitĂĄlis telefonvonallal rendelkező eurĂłpai otthonok 80%-ĂĄban lesz DSL Internet.

A DSL erősĂśdő dominanciĂĄja eddig a korĂĄbban nagyrĂŠszt monopolhelyzetben lĂŠvő „nemzeti” telefontĂĄrsasĂĄgoknak kedvezett, idĂŠn pĂŠldĂĄul legtĂśbbjĂźk 50 ĂŠs 70% kĂśzĂśtti rĂŠszesedĂŠssel rendelkezett a szĂŠlessĂĄvĂş internetes piacon. A tĂĄvkĂśzlĂŠs liberalizĂĄlĂĄsa ugyanakkor megingathatja dominĂĄns helyzetĂźket. Ez a folyamat pĂŠldĂĄul HollandiĂĄban ĂŠs Nagy-BritanniĂĄban mĂĄr meg is indult – a holland KPN a szĂŠlessĂĄvĂş internetes piac 44, a brit BT pedig alig 25%-ĂĄt birtokolja, de a francia France Telecom is 12 hĂłnap alatt 16%-os tĂŠrvesztĂŠst volt kĂŠnytelen elkĂśnyvelni a terĂźleten 2003-2004 folyamĂĄn. Ez azĂŠrt is ĂŠrinti kellemetlenĂźl a nagy tĂĄvkĂśzlĂŠsi cĂŠgeket, mert az egyre nĂśvekvő mobilhasznĂĄlat miatt kieső bevĂŠteleiket ĂŠppen internetes szolgĂĄltatĂĄsaikkal igyekeznek pĂłtolni.

A Forrester Research szerint 2010-ben Hollandia lesz az első a szélessávú internetes kapcsolatok arányát tekintve 54%-kal, míg a nagyobb országok, így Németország, Franciaország és Nagy-Britannia esetében ez az arány 35 és 45% között lesz. Szerintük a sereghajtó Görögország lesz 17%-kal, ám az nem derül ki, hogy a felmérésbe bevonták-e az Európai Unióhoz tavaly csatlakozott országokat is.