Ludányi Arnold, a Pénzügykutató Rt. szakértője a stratégiai szakirodalomra hivatkozva a konvergenciafolyamatok három - műszaki, szolgáltatási és iparági - szintjét fogalmazta meg. Leggyakrabban a fogyasztót leginkább érdeklő és érintő, a bevezetőben példákkal jelzett szolgáltatások találkozásáról esik szó. Bár e folyamatok ma is hatnak, az előadó szerint kiteljesedésüket átmenetileg a fogyasztói magatartásminták lassú változása, valamint a megoldásra váró üzleti, megtérülési és műszaki kihívások gátolják.

A műszaki folyamatok is két részre bomlanak, hiszen az átviteli mechanizmusok és a hozzáférési eszközök szintjén egyaránt jelen vannak. Az ágazati konvergencia az a jelenség, amely által a korábban különálló iparágak összeolvadnak, hatékonyan fuzionálnak egymással. A piacok liberalizálása és a kommunikációs iparágakat az elmúlt évtizedben érintő egyéb külső makrogazdasági változók mellett a műszaki és szolgáltatási konvergencia lett az iparági konvergenciafolyamatok fő hajtóereje.

MĂĄr a fogyasztĂłk is...
Ezt a hármas felosztást a Pénzügykutató Rt. szakembere kiegészítette egy negyedik elemmel: a fogyasztói magatartás konvergenciájával. Ezzel kapcsolatban széles körben elterjedt az a vélemény, hogy a fogyasztóknak az új technológiai és szolgáltatási lehetőségekre adott reakciója jelenti a legnagyobb üzleti bizonytalanságot. Ez a negyedik dimenzió alapvetően lassító szerepet tölt be a multimédiás konvergencia trendjeinek viszonylatában. A folyamatok eredményeként a piaci határok újraértelmezésére, a belépési korlátok változására, a verseny és a versenyt korlátozó törekvések erősödésére egyaránt számítani kell.

A médiaiparban a verseny intenzitása jelentősen növekszik, mert a tartalomkínálat bővülésével nem fog együtt nőni e szolgáltatások fizetőképes kereslete. Akár az is előfordulhat, hogy egy ma még ismeretlen technológia holnapra lekörözi a versenytársakat. A konvergenciafolyamatok által kikényszerített stratégiai együttműködések fontos kérdésévé válik, hogy az értéklánc szereplői hogyan fogják újraosztani egymás között a bevételeket. A verseny erősödésével és a fogyasztók hálózati, infrastrukturális kiszolgáltatottságának enyhülésével párhuzamosan nőhet a kísértés, hogy a szolgáltatók az üzleti tevékenységüket védő belépési korlátokat más módon építsék újjá.

Érdekes víziót vázolt fel a hallgatóságnak Szűcs László, a UPC kommunikációs vezetője a Forrester Research kutatását idézve, miszerint 2020-ra eltűnhetnek a piacról a hagyományos telefontársaságok. Ennek oka, hogy az IP-telefon (VoIP - Voice over IP) teljesen uralni fogja a hangátvitel piacát. A technológiai paradigmaváltás, az digitalizáció, az IP-technológia és a széles sáv terjedése révén a korábbi diverzifikált szolgáltatásstruktúra (elkülönült hálózatokon eltérő szolgáltatásválaszték) egyre inkább integrálódik, azaz a különböző távközlési hálózatok egymáséhoz nagyon hasonló szolgáltatáspalettával állnak elő.

Az egyetlen hĂĄlĂłzat vilĂĄga
Végeredményben az elektronikus kommunikáció minden formája hozzáférhetővé válik minden hálózaton: az egykori tévékábelen a műsorok vételén túl már nemcsak internetezni lehet, hanem telefonálni is, a hagyományos telefon pedig internetes tartalmakat, többcsatornás tévéadásokat is közvetít. Az új platformokon nemcsak minden szolgáltatás nyújtható, hanem ezek kombinációja (például videotelefon, vezetékes MMS, multimédia-postaláda, videochat, üzenetjelzés a tévéképernyőn stb.), és ma még előre nem látható új szolgáltatások is megjelenhetnek. Sőt a közelmúltban megszületett a DVB-H (Handheld) szabvány, amelynek segítségével mobiltelefonon is foghatók a digitális földi tévéadások.

A hármas egység (telefon, tévéműsor, internet) jegyében egyetlen átviteli közegen kielégíthető egy család mindazon igénye, amelyet korábban külön kábelen és külön-külön szolgáltatásként kaphatott meg. A jövő jelszava az "evernet", aminek az a lényege, hogy mindig online legyünk.

A Matáv vezérigazgató-helyettese, Christopher Mattheisen reagált a UPC szakemberének a telefontársaságok bukását jósoló idézetére, és pontosította: azok csak a jelenlegi formájukban tűnnek el, ami inkább átalakulást jelent. A Matáv továbbra is működni fog, legfeljebb a telefonátvitel technológiája változik meg. A hagyományos módszerek valóban elavulnak, de természetesen a Matáv hálózatában már ma is helye van az IP-technológiának. A továbbiakban az előadó a számszerű tényeket ismertette. Eszerint 2004 végére az internet-hozzáférések több mint 30 százaléka ADSL lesz a Matáv hálózatában, a cél pedig év végig 200 ezer széles sávú előfizető elérése. A fejlesztés fő iránya a sebesség további növelése, ami rövid időn belül nagyjából duplázást jelent. Eszerint az egyes ADSL-csomagokhoz tartozó sebességek a következőképpen alakulnak (kbps-ben): 384 helyett 512, 512 helyett 1000, 768 helyett 1500, 1500 helyett 3000.

Az előadó beszámolt még a Matáv WLAN-bővítési terveiről (jövőre 100 helyszínen), illetve internetes leányvállalata, az Origo Play széles sávú tartalomportálján novemberben induló, jó minőségű VoD-szolgáltatásról.

UMTS
Az UMTS bevezetésének fő mozgatórugója az adatátvitel, a növekvő sávszélességigény, az erőforrások jobb kihasználása és az előfizetőkért folyó verseny - mondta Puskás Zoltán, a T-Mobile képviselője. Az adatforgalom növekedésének legjelentősebb oka pedig az internet; a világhálón található alkalmazások mobilelérését teszi lehetővé az UMTS, a széles sávú vezetékes hálózatokon megszokott sebességgel. Az előadó hangsúlyozta, hogy nem lehet egyetlen alkalmazást kiragadni, amely sikeressé teszi ezt a technológiát. Alkalmazások és szolgáltatások sokasága, együttese határozza meg a végeredményt. A konvergencia kapcsán pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a jövőben nem egyetlen, átfogó hálózat lesz, hanem hálózatok összessége, és ezek között kell átjárhatóságot teremteni.

Csak Ăłvatosan!
Hangos internettől hangos az internet - ezzel a szójátékkal foglalhatnánk össze Gerlei Gyöngyvér (Euroweb) előadását. Szárazabb szakmai megfogalmazással ez azt jelenti, hogy a világhálón megjelentek az integrált hang- és internetszolgáltatások. A telefónia és az internet találkozásából megszületett új lehetőség, az IP-telefon bevezetésekor azonban körültekintően kell eljárni; olyan modellt célszerű bevezetni, amely a fogyasztók szokásait nem változtatja meg. Immár valós alternatívaként jelennek meg az ISP-k, s a VoIP jóvoltából újra felosztódik a hangpiac - a fogyasztók örömére. Az előadó prognózisa szerint az IP-hálózat felváltja a hagyományos kábelt, vagyis a nem túl távoli jövőben maga az internet lesz a telefonhálózat.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság szakembere, Tóth László a konvergenciaterületek technológiai lehetőségeit elemezve arra hívta fel a figyelmet, hogy az újdonságok gazdasági, társadalmi, kulturális, szabályozási környezetbe ágyazva terjednek el. A konvergencia folyamata éppúgy érzékelhető a szolgáltatások, mint a technológiák, az átviteli közegek (tévékábel, telefondrót, rádióhullám) között. Jellemző példa, hogy egy vezetékes szolgáltató (a BT) decemberben olyan szolgáltatást indít el Bluephone néven, amely ötvözi a vezetékes és a mobiltechnológiát. Vízióként Tóth László megfogalmazott egy érdekes váltást is: amíg ma rendszerint a végberendezések butábbak, és a hálózatok intelligensek, a jövőben ez megfordul, s az intelligens készülék választja ki a csatornán érkező jeltömegből a felhasználó számára aktuálisan igényelt, fontos vagy hasznos információt.

A verseny ĂŠlĂŠnkĂ­ti a gazdasĂĄgot
Bánkúti Erzsébet, az IHM helyettes államtitkára arra a kérdésre kereste a választ, hogy hogyan segíti a szabályozó az infokommunikációs konvergenciafolyamatokat. A kézzelfogható jelenségek között említette - a választható átviteli technológiák körének bővülésén túl -, hogy esetenként már egymással is versengő multifunkciós terminálok jelennek meg (PC, digitális tévé, set-top box, 3G-készülék, palmtop). A konvergencia folyamata gyorsítja a széles sávú internet fejlődését is, ám a hazai piacon kockázati tényezőként jelentkezik az alacsony háztartási ellátottság. A gyorsuló technológiai, szolgáltatási és piaci konvergencia nemcsak új szolgáltatásokat és alkalmazásokat tesz elérhetővé, hanem a hálózati kommunikáció minőségileg új korszakát is jelenti. A konvergencia pozitív hatása, hogy javul a gazdasági versenyképesség, növekednek a beruházások, élénkül a verseny, csökkennek az árak, új, minőségi munkahelyek jönnek létre, élénkül az innovációs tevékenység, és növekszik a fogyasztói elégedettség.

Az előadásokat követő vita legfőképpen arról alakult ki, hogy lesz-e verseny, mely területeken, és milyen mértékben. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Wi-Fi nem lesz igazi kihívója a hagyományosan nagy piacok (telefon, internet, műsorelosztás) szereplőinek, továbbra is a forgalmas pontok lefedésére, hot-spotok kialakítására fókuszál. Szalay Dorottya (UPC) szerint még ha az új törvény hatására átmenetileg van is mozgolódás a piacon, hosszabb távon a domináns szolgáltatók visszanyerik korábbi pozíciójukat. A nemzetközi tapasztalatok is ezt igazolják, hiszen változatlanul nincs jelentős konkurense a Deutsche Telekomnak, a British Telecomnak és a többi nagy, nemzeti távközlési szolgáltatónak. A Matáv képviselője nem reagált erre, hanem arra mondott példákat, hogy mely területeken számít versenyre. Ilyen például a széles sávú internet és az online videoszolgáltatás. László Géza, az Antenna Hungária vezérigazgatója a UPC képviselőjének véleményével szemben szintén versenyre számít, amely nem egyformán érvényesül minden szolgáltatási szegmensben. A telefóniában a mobil jelenti a konkurenciát a Matávnak (bár leányvállalata révén itt is piacvezető), a kábeltévé pedig a digitális sugárzással száll ringbe, s a megméretésre mindkét fél készül. Rajkai László, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke szerint a szabályozó nem biztosít egyenlő feltéteket a piac szereplőinek, s ennek következménye, hogy amíg 2-3 évvel ezelőtt nagyjából egyenlően részesedett a széles sávú piacból a kábeltévé és az ADSL, addig mára a telefontársaságok (elsősorban a Matáv) jelentős előnyre tehettek szert a sokmilliós támogatásnak köszönhetően.

Ludányi Arnold úgy összegezte a fórumon elhangzottakat, hogy a terepen már láthatóan felsorakoztak a seregek, barátságosak, bár helyenként határvillongások történnek, időnként véletlenül elsül egy-egy puska, de az igazi harc még nem kezdődött el.

***

TĂŠvĂŠkĂśrkĂŠp a digitĂĄlis start utĂĄn
A DVB-T nemzetközi tapasztalatait Alex Schulzicky, a Digitag elnöke ismertette, aminek különös aktualitást adott, hogy éppen a tihanyi konferencián indították el a hazai digitális földfelszíni televíziózást. A nemzetközi piac dinamikusan növekszik, eddig hét országban működik a kereskedelmi szolgáltatás, Angliában és Finnországban 10 százalékot meghaladó penetrációt értek el. A gyakorlatban legalább 15-20 vagy akár 30 csatornára van szükség ahhoz, hogy igazi kereskedelmi sugárzásról beszélhessünk. Általános érvényűnek tűnik az a megállapítás, hogy a fizetős modell mindenütt kudarcba fullad.

Angliában is úgy indult, majd fél év után újra kellett fogalmazni a stratégiát. A ma már ingyenes, 30 csatornás szolgáltatás a nagyobb adóteljesítménynek és az erős marketingnek köszönhetően kezd sikeressé válni. Spanyolországban hasonlóan sikertelen volt a fizetős megoldás, ma Katalóniában folyik további kísérlet Multimedia Home Platform néven. Az első igazi sikert Németországban könyvelhették el: Berlinben 2003-ban megszűnt az analóg tévéadás. Franciaországban még csak úgynevezett "puha" indítás volt, a tényleges szolgáltatás hivatalosan jövő márciusban kezdődik. Az olaszországi sikerben nagy része van az állami támogatásnak is.

Számunkra különösen figyelemreméltó lehet a finn példa, mert hasonlóan kis országról van szó, korlátozott csatornaszámmal. Ott is támogatással indult a szolgáltatás, de már az első negyedévben 13%-os elterjedést produkáltak. A 15 ingyenes csatorna mellett néhány fizetős adás található a kínálatban.

Az előadó a tapasztalatokból levonta a tanulságokat. A digitális tévének ingyenesen kell indulnia, jól támogatott közszolgáltatóra van szükség, s annak státusa, pénzügyi alapja legyen stabil. A hiteles tévé stratégiájához a kormányzat, a műsorkészítők és a szolgáltató harmonikus összjátéka szükséges. A szolgáltatás műszaki képességei kapcsán az a tapasztalat, hogy az emberek nem az interaktivitás miatt választják a digitális tévét.

Kárpáti Rudolf, az Antenna Hungária vezérigazgató-helyettese megerősítette, hogy a konvergencia folyamatában a hagyományos műsorszóró cég sem akar kimaradni a lehetőségekből, a digitális televízió pedig számos elektronikus szolgáltatáshoz (home-banking, teleshopping, e-mail, chat) teremt jó platformot. Ezen természetesen a megszokott tévéműsorok is megmaradnak, de fejlettebb formában jelenik meg a teletext, az elektronikus programkalauz stb. Az előadó az Informa Media Group jelentésére hivatkozva ismertette a várható trendeket. Eszerint a 230 millió háztartást magában foglaló európai piacon ez év végére közel 40 millió (17%) válik digitálissá. 2006-ra ez további 10 millióval bővül, és 2010 végén már 112 millió lakásban használják a digitális televíziós technológiát, kábelen, illetve földi vagy műholdas sugárzással.

Az új technológia támogatói három fő területen igyekeznek kihasználni a digitalizálásban rejlő lehetőségeket. Ezek a következők: jobb minőség (a nagy felbontású tévé a HDTV révén), jobb tartalom (minőségi kínálat, nagyobb választék), illetve a földi televíziózás által kínált mobilitás (DVB-H).