Tartalmas és barátságos
2005. január 8.
Folynak az infrastrukturális fejlesztések az internethez való minél szélesebb körű hozzáférés érdekében, de mi vár arra, aki számítógép-képernyőjén már bárhová eljuthat a világban? S mire számíthat hazai forrásokból? Megfelel-e az elérhető tartalom az elvárásoknak, s egyáltalán tudjuk-e, mire és hogyan használjuk az internet világát? A webes tartalom megítélésében természetesen különbözik az üzleti, a magán- és a közigazgatási szféra véleménye, de a világháló-használat felfutását jelentősen befolyásoló "barátságos" internet létrejötte minden csoport számára egyaránt fontos.
Azon túl, hogy mennyiségét és változatosságát tekintve sem túl nagy a magyar nyelvű webes tartalomkínálat, meglehetősen kaotikus is. Így aztán érthető, hogy állampolgáraink számára nem igazán vonzó a rendezetlen, nem a fejlődő ifjúság és az ügyintéző felnőttek számára hasznos információkat hordozó magyar webtartalom - jelezte az IHM véleményét Kitzinger Dávid, az IHM főtanácsadója, a nemzeti vagyon nagyobb mértékű hasznosulását célzó Nemzeti Digitális Adattár (NDA) létrehozása iránti igényt is megfogalmazva.
Az állam a Nemzeti Digitális Adattár létrehozásakor a tartalomfejlesztés alapelveit, a decentralizált, mellérendelő viszonyok és a tekintélymentesség érvényesülését tartja szem előtt. A felállításának lassúsága miatti kritikák érthetők, de az infrastruktúra-fejlesztés minden formája - különösen a tartalomé, amelybe a tartalominfrastruktúra-szabályok és a keretrendszer kidolgozása is beletartozik - lassú folyamat. A metaadatokat tartalmazó NDA-ban a könyvtárosok adatrendezési és -keresési támogatásának kihasználásával bekerülő könyvtári, levéltári és tudományos gyűjtemények mellett múzeumi gyűjtemények, archívumok, adatbázisok is helyet kapnak, de a jövőben a magyar fejlesztésű szabad szoftvereknek is itt lesz a helyük. Egyszerűsíti a keresést, hogy a metaadatokhoz való hozzáférést nem korlátozza szerzői jog, így közkinccsé válhat az adatvagyon.
A gondokról szólva Kitzinger elmondta: a "mozgalmi", elosztott rendszerű, az érintettekkel közösen meghatározott tartalomkezelési alapelvekre épülő hálózat felállítása során folyamatos küzdelmet folytatnak az igényekkel, a javak digitalizálását szolgáló anyagi források előteremtésének problémájával, de esetenként a szabályozási környezet is okoz fejtörést. Az előttük álló feladatok közül az egységes metaadatbázis felhasználását segítő szoftverek fejlesztését és az állami adatvagyon felszabadítását lehetővé tevő, információs szabadságról szóló törvény végleges formába öntését tartotta fontosnak megemlíteni.
Az NDA közkinccsé tétele jól kezelhető tartalmat kínál a szörfözőknek, amelynek révén a társadalom különböző rétegei számára egyaránt értelmet nyer az intenethasználat.
Látni és láttatni
S ha már a hasznos tartalomról esett szó, fontos a hazai vállalatok honlapszokásaira, illetve a számukra hasznot hozó internetes hirdetési lehetőségekre, azok vonzerejére is kitérni, segítségül hívva a téma szakértőjét, Damjanovich Nebojsa online marketingtanácsadót.
Ma már nemcsak az üzleti tevékenységet folytató vállalatok, de a köz- és állami intézmények számára is fontos az internetes megjelenés. Az előbbieknek csökkenhetnek reklámköltségeik, nőhet márkaismertségük, de a weblapjuk általi publicitás sem elhanyagolható érték. Az intézmények ügyfélszolgálati munkatársai pedig a tájékoztatás monotóniájától szabadulhatnak meg. Mindez azonban csak akkor igaz, ha honlapjaik könnyen megtalálhatók a neten, vagyis megfelelő paraméterezéssel, kulcsszavazással helyezik el azokat a legismertebb keresőkben.
Ahhoz, hogy a honlap megjelenjen a keresők találati oldalain, sokszor bizony hónapokat kell várni, ami nagyrészt az adott weboldal hibája. Ám a megfelelő adatok, paraméterek rendelkezésre állásával ez az idő csökkenthető. Hogy a kereső hozzáférhessen a honlap tartalmához, elengedhetetlen például az anonimitás, a HTML és Flash közötti választási lehetőség, a további kereséshez az oldalcímek, metaszavak, leírások, a website-tartalomra utaló lehetőségek, pl. kulcsszavak feltüntetése, de javítja a találati arányt a weboldalak regisztrációs kínálatának minél nagyobb fokú kihasználása és a széles körű linkpartnerség is. Az üzleti oldalt érinti a fizetős lehetőségként mind jobban terjedő kulcsszó alapú reklám, amelyre rákeresve elsőként a hirdető weboldala kínálkozik fel a keresőben.
A honlapok népszerűsítését szolgáló keresőmarketing gyűjtőfogalmába a fentiek mindegyike beletartozik.
A keresők médiaértéke
Az Internet Hungaryn három, egymással versenyben álló kereső képviselői fogtak össze a search engine-ek ma még kevésbé ismert médiaértékének népszerűsítésére. Mint mondták, a tartalom könnyebb megtalálására kétféle mód kínálkozik: az adott szóra nagyobb körben kereső szabad keresés mellett az általánosabb érdeklődésre számot tartó témákban való kutatást emberi erőforrással létrehozott linkgyűjtemények segítik. A fizetett keresés az adott találat melletti reklámhelyre utal, míg a célzott keresés bizonyos adatbázisokból származó, elkülönített adatok közötti kutakodás technikája. Az utóbbi arra épít, hogy kereséskor elnézőbbek vagyunk a reklámokkal szemben.
A népszerű keresőkben való hirdetés ma az egyébként is felfutóban lévő online hirdetési piac leggyorsabban fejlődő szegmenseinek egyike, ami a fenti technikán túl egy másiknak is köszönhető: amikor árut vagy szolgáltatást is takaró szóra keresünk rá, a találatok mellett megjelenik például a beszerzéséhez irányt mutató reklám is.
A fentiek ellenére az ügynökségeknek még mindig csak kisebb hányada foglalkozik kulcsszavas reklámmal, annak ellenére, hogy az internetfelhasználók csaknem mindegyike használ keresőt - vagyis egymilliónál többen. A keresőkben való hirdetés az offline reklámpiac számára komoly veszélyt jelent, különösen a hosszú előkészítést igénylő beruházások esetében. Ezeknél ugyanis az üzletben történő választást csaknem minden esetben megelőzi az internetes keresés.
Az említett, várhatóan szervezeti szinten is megjelenő összefogás ma még érthető, hiszen versenyről csupán a kritikus felhasználószám elérését követően lehet szó. Mivel a felhasználók legtöbbje több keresőt is használ, egy ideig még a verseny éleződése sem jelent komoly veszélyt a keresők számára.
Információs szabadság
Az ezzel a címmel megrendezett fórum vitaindítójában Majtényi László, a volt adatbiztos méltatta az elektronikus információszabadságról szóló törvényt, s a megjelenésével és betartatásával növekvő magyar nyelvű hasznos tartalom, valamint a megbízható, minőségi szövegek értékét emelte ki. A törvény hazai bevezetésének indokoltságára célozva a jelenlegi helyzetről beszélt, hangsúlyozva, hogy az állampolgár és az állam átláthatósága a digitális korban is létező, ám a médium (az elektronikus közeg) által tartalmában módosított igény. Ennek következtében az elektronikus információszabadság nélkül nincs demokrácia.
Ma azonban a hazai lakosság 80 százaléka még elzárt az elektronikus információs szabadság gyakorlásától, így a társadalom hátrányban lévő rétegeit megvédve annak hagyományos formáját is tiszteletben kell tartani.
Ahogy korábban más előadók, úgy a vita résztvevői is utaltak rá, hogy az elektronikus információszabadság kérdésében a közvagyon digitalizálása és az ahhoz való hozzáférés biztosítása elsődleges állami feladat. Az információs szabadság a közhatalom működésével kapcsolatos adatokra vonatkozik, s ezekbe a közérdekűeken túl beletartoznak a közérdeklődésre számot tartók is.
Barátságos internet
Mitől válhat a jelenleginél elfogadottabbá, felhasználóbarátabbá az internet? Ezt boncolgatták a Barátságos internet címet viselő panelbeszélgetés üzleti és kormányzati résztvevői, kitérve arra is, hogy mit tesznek az új felhasználók megnyerése, illetve a régiek megtartása érdekében. Nézzük előbb a kormányoldalt! Az IHM-nek szabályozási szerepe ugyan nincs, de lehetőségeihez mérten - többek között pályázatok útján - támogatja a felhasználóvédelmet, a legbiztonságosabb informatikai termékek minőség-ellenőrzési jellel való ellátását, s működteti a Barátságos Internet Fórumot is. A felhasználókat segítve például vírus- és spamszűrő programokhoz való hozzáférést biztosít, ám a tapasztalatok szerint - nemtörődömségből vagy azért, mert a telepítésre nem felkészültek - csak az internethasználók töredéke él a lehetőséggel. A jövőben tehát a minisztériumnak is akad még ezen a területen teendője.
Az ORFK-nak szintén jutnak feladatok az internet barátságosabbá tételében. Ezek közül az ORFK internetes csoportjától Peszleg Tibor - nem titkolva a ma még nem megfelelő ember- és eszközparkjukat - az internetmonitoring és a hálózati bűncselekmények kapcsán végzett nyomozási tevékenységüket emelte ki. Hazánkban a tartalomszolgáltatás területén elkövetett bűncselekményeken (pl. pedofilhonlapok) túl a nagyobb szakértelmet követelő s ezért nehezebben felgöngyölíthető, hálózatbiztonsággal kapcsolatos bűnesetek a gyakoriak. Az internetes bűnmegelőzés fontosságára kitérve Peszleg az eszközül szolgáló szabályozási technikákat és az önszabályozást hangsúlyozta.
***
Netes oknyomozók
Nincs a miértre határozott válasz, de tény, hogy létezik oknyomozás, vagyis eltitkolt, de közérdeklődésre számot tartó információk felkutatása a neten. Az internetes oknyomozók munkájuk során a nyilvános tartalmakban lévő, nem triviális összefüggések feltárását, a nem nyilvános információk megjelentetését, illetve a névtelen megszólalókra történő hivatkozást egyaránt alkalmazzák.
A közönség előtt nem nyilvánvaló kockázatokról, árnyoldalakról szólva az Index oknyomozó újságírója, Bodoky Tamás első helyen a barátságtalan magyarországi jogi környezetet, az üzleti, banki titkok, személyiségi jogok törvények általi szankcionálását említette, amelyek közül az oknyomozás során minimum egy biztos sérül. Az oknyomozók, az említett törvényekkel ellentétben, közérdekűnek tartják a jog által védett információk jelentős hányadát.
A munka jelentős hányada offline módon (telefon, személyes beszélgetések stb.) zajlik, s csak kisebb arányban online úton. Az intenet az oknyomozás szempontjából ideális eszköznek tekinthető. Egyszerűbb és gyorsabb információszerzést, összefüggés-keresést tesz lehetővé, növeli a visszajelzésre való hajlandóságot, és megkönnyíti a kapcsolattartást, ugyanakkor - bár megkötésekkel - anonim kommunikációra is alkalmas. Olcsó és cenzúrázatlan publikációs lehetőséget biztosít a kész anyag számára, esetenként pedig - nem megfelelő beállítások eredményeképpen - szándékosság nélkül is szivárogtat ki információt.
***
Spam- és vírusszűrés
Rácz Krisztián az Eurowebtől az egyre inkább a szolgáltatás részének tekinthető vírus- és spamszűrés fontosságára utalt. Felhívta a figyelmet az internet barátságos voltát (pl. a levelezés hatékonyságát) igen komolyan csorbító kéretlen levelek és vírusok elleni harc formáinak ma még viszonylag alacsony ismertségére, a felhasználók igényei szerint alkalmazott spamszűrési technikák előnyeire és esetleges hátrányaira.
A spamszűrést illetően a résztvevők közös álláspontja szerint a szolgáltatók és a felhasználók közös fellépéssel lehetnek megfelelően hatékonyak. Az Infomediator képviseletében Mayer Erika a létező, de nem alkalmazott spamszabályozásból, illetve a kéretlen levelek egyértelmű meghatározásának hiányából adódó problémákról beszélt, hozzátéve, hogy a jogi szabályozást követően az eljárások kidolgozása, az önszabályozás hangsúlyossá válása és a felhasználói szervezetek összefogása hozhat kedvező eredményt.
A spamküldés nem bűn, így az ORFK-t a kérdés nem foglalkoztatja - erre a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet jogosult -, lépéskényszerbe csak a hálózatbiztonságot veszélyeztető esetekben kerülnek.
A Microsoft a szaporodó spamek és vírusok mellett az egyre összetettebb támadások elleni védelmet tartja ma a legnagyobb kihívásnak. A közvéleménnyel ellentétben úgy gondolja, megfékezésük sikeressége elsősorban nem az operációs rendszerek fejlesztőin, hanem a felhasználóknak beépített védelem használatában szerzett gyakorlatán múlik.