A GfK adatai szerint a 15 éves és idősebb magyar lakosság 21 százaléka él a világháló adta előnyökkel, Magyarország azonban a régió többi országához képest így is hátrányban van: az Európai Unióhoz az idén csatlakozott nyolc közép- és kelet-európai ország között itt a legalacsonyabb az internet-használók aránya. A régióban éllovas Szlovéniában a felnőttek 50 százaléka, Észtországban 46 százaléka, Csehországban 35 százaléka, míg Szlovákiában 33 százaléka használja a világhálót.

A nemzetkĂśzi ĂśsszehasonlĂ­tĂł adatok a nyolc Ăşj EU-tag rangsorĂĄban kĂśzvetlenĂźl MagyarorszĂĄg elĂŠ LettorszĂĄgot soroljĂĄk 24 szĂĄzalĂŠkkal, illetve LengyelorszĂĄgot 25 szĂĄzalĂŠkkal.

A GfK adatai szerint az EU-hoz most nem csatlakozott tĂśbb orszĂĄgban is magasabb az internethasznĂĄlĂłk arĂĄnya, mint MagyarorszĂĄgon: HorvĂĄtorszĂĄgban 33 szĂĄzalĂŠk, Szerbia-MontenegrĂłban pedig 23 szĂĄzalĂŠk.

Ezzel szemben Romániában a felnőttek 18 százaléka, Ukrajnában 10 százaléka, míg Oroszországban 19 százaléka internetezik kisebb-nagyobb gyakorisággal - közölte a GfK.

Az adatok szerint a vizsgált 33 európai ország mezőnyében Dánia és Svédország került az élre: mindkét országban a felnőttek 75-75 százaléka használja a világhálót, ami Dániában 3,3 millió,
SvĂŠdorszĂĄgban pedig 2,8 milliĂł embert jelent.

Az idén tavasszal a múlt év őszéhez képest a legnagyobb arányú növekedést Oroszországban és Törökországban regisztrálták, ahol megduplázódott a webhasználók számaránya.

A GfK szerint figyelemre mĂŠltĂł a vilĂĄghĂĄlĂł gyors terjedĂŠse MagyarorszĂĄg mellett Szerbia-MontenegrĂłban, OlaszorszĂĄgban, Nagy-BritanniĂĄban ĂŠs HorvĂĄtorszĂĄgban, ahol a nĂśvekedĂŠs Ăźteme 20-43 szĂĄzalĂŠk kĂśzĂśtt mozog.