Az Országgyűlés döntése alapján megmenekült Magyarországon az elektronikus aláírás, mint az adóbevallás során is alkalmazható megfelelő technológia. A 2003. november 10-én elfogadott törvénycsomagban az Országgyűlés megerősíti az elektronikus aláírás különböző területeken való felhasználhatóságát. Az egyik legfontosabb területen, az adóbevallásnál, az adózás rendjéről szóló törvény a Pénzügyminisztérium hatáskörébe utalta az elektronikus adóbevallás részletes szabályainak kialakítását. Várhatóan az elektronikus aláírás technológiája fogja biztosítani a bevallások hosszú távú integritását és letagadhatatlanságát, azaz a hitelességét. A NetLock Kft. üdvözli a döntést, és egyben reméli, hogy az adóbevallások hitelesítéséhez használt, jelenleg az adóhivatal által kiadott tanúsítványok kibocsátása, később piaci alapon működhet majd Magyarországon, az elektronikus aláírásról szóló törvény szellemének megfelelően és versenyjogi szempontból is megnyugtató módon. Ez annál is inkább kívánatos lenne, mert EU-s versenyjogi szempontból már most is aggályos, hogy még mindig - jelenleg már indokolatlanul - az állam biztosít tanúsítványokat.

A törvényjavaslat elfogadása reményt keltő azon területek számára, ahol szintén fontos a hiteles elektronikus kommunikáció és az adatvédelem. Így a számvitelben, az elektronikus kereskedelmi ügyletekben, a cégjegyzési eljárás vagy a közigazgatási eljárások során. A felhasználási területek köre pedig egyre szélesedik.

2003. szeptemberében a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal az Országgyűlés elé terjesztette az adótörvény-módósítások javaslatát, amely szerint az adóbevallások elektronikus formában való benyújtása esetén az adózók autentikációja PIN-kód felhasználásával történt volna. A hírre azonnal reagált a szakma. A NetLock Kft. és a MÁV Informatika Kft., Magyarország két minősített hitelesítés-szolgáltatója, szeptember 21-i közös közleményükben hívták fel a figyelmet a két eljárás közötti jelentős technológiai és felhasználhatósági különbségre. A adózás rendjéről szóló, 2003. november 10-én elfogadott, újrakodifikált törvény szerint végül az adóhivatal továbbra is az elektronikus aláírás megbízható módját fogja alkalmazni az adóbevallások hitelesítésekor 2004. február 01-ig.

VonatkozĂł tĂśrvĂŠnyi szabĂĄlyozĂĄs

Az Országgyűlés 2003. november 10-én elfogadta az adókról és járulékokról, a fogyasztói árkiegészítésről, az energiaadóról, a környezetterhelési díjról és a számvitelről szóló törvények módosító javaslatát, valamint az adózás rendjéről szóló új törvényt. Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében azon adózó, amelynek adóztatási feladatait a Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el, elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával köteles teljesíteni a 2004. január 31-éig keletkezett adóbevallási kötelezettségét (Az adózás rendjéről szóló tv. 183.§ (1) bek.). 2004. február 1. napjától fenti adózókon túl a 3.000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó (Az adózás rendjéről szóló tv. 175.§ (9) bek.) is elektronikusan köteles adóbevallását teljesíteni, várhatóan szintén elektronikus aláírással hitelesítve az adatokat.

A tagdíjbevallás - a vonatkozó jogszabályi és technikai feltételek megléte esetén - minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumban, számítógépes hálózat útján is teljesíthető. Ebben az esetben a tagdíjbevallást a pénztárak is elektronikus dokumentum formájában tartják nyilván (2002. évi XLII. törvény 204.§ (2). Hatályba lép 2004. január 1-én.).

Elektronikus alĂĄĂ­rĂĄs versus PIN-kĂłd

A PIN-kódos megoldás más biztonsági kihívásra választ adó megoldás, amely csak az azonnali (helybeni) azonosítást biztosítja. Nem tartalmaz sem az általa hitelesített állományra/tranzakcióra vonatkozó információt, sem pedig az alkalmazójára vonatkozó adatokat. Ezen felül nem biztosítja, hogy az elektronikus adóbevallás hitelessége és az aláíró személyazonossága évek múltán is megállapítható legyen, noha ez a jelenlegi papíralapú bevallásnál is alapvető követelmény. Véget nem érő jogi és egyéb természetű viták születhetnek a küldemény tartalmáról és származásáról, ha nem megfelelően hitelesítik azt. Pontosan ezért a bankok, a pénzügyi szolgáltatók és az informatikai szakma is az elektronikus aláírás irányába mozdulnak technológiai fejlesztéseik során. Az elektronikusan aláírt üzenet ellenőrzésekor ugyanis a címzett egyértelműen megállapíthatja a feladó személyazonosságát, illetve ellenőrizni tudja az üzenet sértetlenségét. Ha az elektronikus dokumentumokhoz időbélyegző is kapcsolódik, akkor a dokumentum meghatározott tartalommal meghatározott időpontban való létezése is kétséget kizáróan megállapítható. Az elektronikus úton aláírt dokumentumok cseréje során nincs szükség a küldő és a címzett személyes találkozására, hiszen az aláíró személyének azonosítását, adatainak hitelességét egy harmadik fél, az ún. minősített hitelesítés szolgáltató végzi.