Elektronikus hírközlési törvény: januártól megtakarítás
2003. november 25.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) kalkulációi szerint a januárban hatályba lépő új elektronikus hírközlési törvény révén a magyarországi háztartásoknak átlagosan 500 forinttal csökkenhetnek a távközlési költségei - közölte Kovács Kálmán, az IHM vezetője kedden Budapesten sajtótájékoztatón. Januártól a Hírközlési Felügyelet helyett Nemzeti Hírközlési Hatóság működik majd, míg a mostani Hírközlési Döntőbizottságot a Nemzeti Hírközlési Tanács váltja fel.
Hozzátette: annak a 250 ezer háztartásnak, amelyik most szociális alapon kedvezményt kap, januártól átlagosan 1.000 forinttal mérséklődhetnek a távközlési kiadásai. A miniszter mindezt annak kapcsán mondta el, hogy hétfőn a parlament elfogadta az elektronikus hírközlési törvényt, amely a jelenlegi monopolszolgáltatók és alternatív szolgáltatók között újraelosztást hoz létre. Az újraelosztás értéke Kovács Kálmán szerint több 10 milliárd forint érték lehet, amely összegnek kétharmada a monopolszolgáltatóktól átkerül a lakossághoz, egyharmada pedig alternatív szolgáltatókhoz.Magyarország európai uniós csatlakozásáig, 2004. május 1-jéig szeretnék teljesen megszüntetni a kábelszolgáltatókra vonatkozó úgynevezett egyharmados korlátozást: ennek értelmében ugyanis egy kábelszolgáltató csak az ország lakossága egyharmadának nyújthat szolgáltatást - tette hozzá Kovács Kálmán. A miniszter szerint erre azért is szükség van, mert az Európai Unió nem tesz különbséget a különböző technológiák között, így a kábelszolgáltatók ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint más távközlési cégek. Az egyharmados korlátot Magyarországon a médiatörvény mondja ki, amely az új hírközlési törvény elfogadása előtt ennél kisebb mértékű, egyhatodos volt.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy januártól a Hírközlési Felügyelet helyett Nemzeti Hírközlési Hatóság működik majd, míg a mostani Hírközlési Döntőbizottságot a Nemzeti Hírközlési Tanács váltja fel. Az új hatóságnak, illetve tanácsnak jelentősen megnő a jogköre, míg például a Hírközlési Döntőbizottság most legfeljebb 25 millió forint bírsággal sújthat egy távközlési szolgáltatót, addig januártól ez az összeg a tanács döntése alapján akár negyvenszeres, egymilliárd forintot elérő is lehet.
A miniszter elmondta, hogy kezdeményezésére decemberben Budapesten találkozik a magyarországi távközlési cégek befektetőivel, illetve fő tulajdonosaival, akiket tájékoztat az új törvényről, illetve a minisztérium szolgáltatásfejlesztési elképzeléseiről. Az eseményen elhangzott: az IHM azt várja az alternatív szolgáltatóktól, hogy a törvény által a számukra átcsoportosított források jó részét továbbadják a fogyasztóknak.
Pataki Dániel, a tárca helyettes államtitkára közölte, hogy a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek időben elkészülnek. Kérdésekre válaszolva a helyettes államtitkár kifejtette, hogy az idén augusztus 31-e óta már nem köthetnek a monopolhelyzetű vezetékes szolgáltatók olyan szerződéseket a nagy üzleti ügyfelekkel, amelyekben annak felmondására valamilyen korlátozás szerepel. Ha augusztus 31-e után mégis készültek ilyen szerződések, akkor azok 2004. január 1-jével automatikusan megszűnnek. Az augusztus 31-nél korábban létrejött ilyen megállapodásokat jövő év szeptember 1-jéig kell felbontani, ha ezeket mégsem bontják fel, akkor automatikusan érvényüket vesztik a törvény erejénél fogva.
Kapcsolódó cikkek
- Alternatívok lobbiznak a hatékonyabb szabályozásért
- Üzlet és médiapolitika
- Telefonadó - mennyit kell fizetnünk és mit tehetünk, hogy elkerüljük?
- Az AB megsemmisítette a hírközlési törvény több rendelkezését
- Nemzetközi konferencia a hírközlés-szabályozásról
- Mobilszolgáltatók: a piac hatékonyabban szabályozná a roaming-díjat
- Az EU a hálózatüzemeltetés és a szolgáltatások szétválasztását szeretné
- Digitális műsorszórás - Magyarország 6-8 országos sávot szeretne
- EU-versenyjogot sért a magyar médiaszabályozás
- Megnyílt a T-ház: Egy virtuális család intelligens otthona