Alternatívok az elektronikus hírközlésről szóló törvénytervezetről

2003. október 31.


Az alternatív szolgáltatók érdekképviselete, az ATSZE szerint az elektronikus hírközlésről szóló, a parlamenthez benyújtott törvénytervezet szövege és céljai között kockázatos rés tátong, ami előre vetíti a hatályos törvény meghaladni kívánt hibáinak megismétlését, mert a piacnyitás további halogatásához vezet.
Az ATSZE szerint azt kockáztatja, hogy az árak csökkenése az előfizetők számára valósággá váljon, s a szabályozás biztosítsa a fogyasztók számára a lehető legnagyobb előnyt. Az európai integráció egyik sikerfeltételéről, a jogbiztonságot adó hatékony hírközlés-szabályozásról, továbbá euró-százmilliós pályázati forrásokról mondana le az ország, ha az új hírközlési szabályozás nagyon fontos kérdésekben lényegében változatlanul hagyná a sikertelen távközlési liberalizáció jogi feltételrendszerét.

Az ATSZE ígéretesnek tekinti és pozitívan értékeli, hogy feláll egy új hatóság, a Nemzeti Hírközlési Hatóság, hogy az Európai Bizottságnak befolyása lesz annak megítélésében, melyek a jelentős piacok és a jelentős piaci erővel bíró szereplők, hogy a törvényi felügyelet korlátozni fogja az árprés hatásait, valamint hogy minden telefonhívás esetében megvalósulhat a számhordozhatóság és a szolgáltatóválasztás.

Mindazonáltal az ATSZE-nak vannak fenntartásai:

  • Úgy tűnik, a független hatóságnak nem lesz elég hatalma ahhoz, hogy érdemben fellépjen a monopoljellegű cégek versenyellenes magatartása ellen.
  • Az új hatóság tanácsának az európai uniós szabályozásban jártas és a liberalizáció iránt elkötelezett szakembereket kell alkalmaznia.
  • Az ATSZE számára még mindig nem ismert, hogy mikor és milyen módon csökkennek majd az összekapcsolási árak az EU átlagárainak szintjére.
  • Nem ismertek továbbá a számhordozhatóság árazása és költségei.
  • A törvénytervezet szerint a „bezárt fogyasztók" csak 2004. szeptember 1-ével ér véget, de a törvénynek ezt már január 1-jétől lehetővé kell tennie.
  • A javasolt internetszabályozás ellehetetleníti az „ingyenes" internetszolgáltatókat és nem nyitja meg a piacot.

E változtatások nélkül a liberalizáció egy újabb év késedelmet szenved, és ez elfogadhatatlan a magyar fogyasztók számára!

Az új törvény elemzése

A törvénytervezet céljai egyértelműen tükrözik a szakminisztérium elkötelezettségét a hatékony verseny és az uniós normáknak való megfelelés iránt. Ezért adott az alternatív szolgáltatók érdekképviselete, az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete jobbító szándékú javaslatokat, amelyek révén az elfogadás előtt álló törvény végrehajtása kevesebb jogvitával járna, s amelyek segíthetnék a piaci szabályozás hatékonyságát.

A régóta várt liberalizáció a piacon csak új szerződéses feltételek mellett érvényesülhetne, de a törvénytervezet jelenlegi szövege szerint még hosszú ideig lényegében változatlanul maradnának az előfizetők és az alternatív szolgáltatók jogi lehetőségei. A tervezet még az internet elterjedését segítő feltételrendszer érvényesülését is késlelteti legalább háromnegyed évvel, pedig vitán felül áll, hogy nem mondhat le a magyar társadalom sem azokról a szabályozásokról, amelyek a nemzetközi gyakorlat szerint a legtöbb használó számára lehetővé teszik az információs társadalom szolgáltatások leggazdaságosabb elérését.

Az alternatívok javaslatai azokra a konkrét szabályokra vonatkoznak, amelyek több szempontból is súlyosan hátráltatják a liberalizáció érzékelhető elindulását, mert

  • kifejezetten versenykorlátozó hatású feltételt vagy rendelkezést tartalmaznak,
  • az előfizetők jelentős csoportjai számára még hosszú időre, vagy minden esetre eredményesen kizárnák a szabad szolgáltatóválasztás lehetőségét, beleértve az internet elérését is,
  • indokolatlan mértékben megakadályoznák a hatóságot és a tanácsot jogkörük gyakorlásában,
  • nem felelnek meg az Európai Közösségek jogszabályaihoz történő közelítés követelményének, ténylegesen akadályoznák az európai jogszabályoknak és joggyakorlatnak való megfelelés igazolását.

Amennyiben a parlamenti vita során valamennyi piacnyitó rendelkezés hibáit nem javítják ki, talán évek is eltelnek addig, amíg a piaci helyzet megváltozhat a törvény sorozatos módosításának hatására. Most félő, hogy az iparági szabályozás majd csak akkor lesz valóban fogyasztópárti és versenypárti, ha perek sorozatával a bíróságok döntései azt kikényszerítik.

Azért, hogy 2004. január 1-jétől a piaci belépés költséges korlátai megszűnjenek és a szabályozás ösztönzést adjon az előfizetők számára nyitva álló szolgáltatási választék piacra vitelére, az alternatív szolgáltatók érdekképviselete fenntartja javaslatait, és indokoltnak tartja:

  • Az előfizető azonnali kiengedését (2004. január 1-jétől hatályos rendelkezéssel) abból a szerződéses feltételből, amely már két éve megakadályozza, hogy a távbeszélő előfizető a jelentős piaci erejű távbeszélő szolgáltatótól különböző, másik szolgáltatótól szolgáltatást vegyen igénybe, tehát gyakorolhassa a szolgáltatóválasztásra vonatkozó jogát. Az ilyen szabályozást az EU joggyakorlata egyértelműen tiltja [Módosítandó a 181.§(1) bekezdés].
  • A jelentős piaci erejű távbeszélő szolgáltatóra írja elő a törvény az internet elérésére vonatkozóan az előfizetők és az internet szolgáltatók számára legalább egy valóban életképes szolgáltatási modell (a végződtetési modell) biztosításának kötelezettségét, mert enélkül nincs piacnyitás és az információs társadalom hozamából jelentős előfizetői csoportok kirekesztődnének, csakúgy, mint a hatályos jogszabályok mellett [Módosítandó a 106.§(3d) bekezdés, törlendő a 112§(2) bekezdés]
  • A hatóság, nevezetesen a tanács, határozatában tilalmat érvényesíthessen az előfizető által fizetendő díjak körében az indokolatlanul magas árak alkalmazására, különösen a számhordozhatóság és a közvetítőválasztás igénybevétele esetében, mert a tilalom feltétlenül szükséges a domináns szolgáltató versenykorlátozó magatartásával szemben, a piacnyitás érvényesítésére [Módosítandó a 109.§(1a) bekezdés, új a 109.§(1e) bekezdés]
  • A hatóság, nevezetesen a tanács, határozatában áralkalmazási tilalmat érvényesíthessen árprés megállapítása esetén a hálózati szerződéses árak körében, mert a tilalom feltétlenül szükséges a domináns szolgáltató versenykorlátozó magatartásával szemben, a piacnyitás érvényesítésére [Új bekezdések 59.§(2), 63.§(5), 108§(1b)]
  • Készüljön el idejében az azonosítók felosztási tervét liberalizáló szabályozás, különben a szolgáltatók szerződéskötési szabadsága jelentősen korlátozott marad a korábbi monopolszolgáltatóknak a számhasználat területén érvényesülő különleges jogai miatt, kezdődjön meg a szükséges reform előkészítése, és kapjon a hatóság felhatalmazást az azonosítógazdálkodás ügyeiben [Új 10.§(n), módosítandó a 106.§(3d) bekezdés, 169.§(1)]
 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció