Háromnapos centenáriumi Neumann-kongresszus Budapesten


A fejlődés ellen nincs gyógymód - idézte Mádl Ferenc köztársasági elnök Neumann János szállóigévé vált mondatát a világhírű matematikus és fizikus születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos kongresszus megnyitóján szerdán Budapesten.
Az államfő - a Neumann centenáriumi év fővédnöke - kiemelte: Neumann János írásaiban kifejezte a humánum iránti elkötelezettségét, kitért a tudományos, fizikai és technológiai fejlődés morális kérdéseire is. Mádl Ferenc rámutatott arra: Neumann János kreativitása kiterjedt a gazdaságtan és a társadalomtudományok fontosabb területeire is.

A programelvű számítógép feltalálójának életművét méltatva a köztársasági elnök szólt arról is, hogy a tudós rendkívüli szerénységgel, emberi-szakmai alázattal csak publikálta, de nem szabadalmaztatta felismerését.

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter elmondta: a Neumann centenáriumi év programja több mint 40 kiemelkedő rendezvényt foglal magába. Közlése szerint a tudásgazdagság, az információs technológia erejét kívánják középpontba állítani. Mint mondta, Neumann János nagyszerű tudósgeneráció tagja volt, amely Magyarországot tudós, kiművelt főkből álló nemzetként tette híressé.

"A magyar kiművelt fő ismert szerte a világon" - hangsúlyozta Kovács Kálmán, hozzáfűzve: ez adhat belső tartást és muníciót ahhoz, hogy sikeresek legyünk a XXI. században a nemzetek versenyében. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Neumann János azért nem engedte szabadalmaztatni felismerését, amelyet Neumann-elvként ismer a világ, mert úgy gondolta: a számítástechnika, a tudás mindenkié.

"Neumann János élete példakép kell, hogy legyen minden fiatal számára, nemcsak azért, mert megőrizte anyanyelvét, kultúráját, hanem azért is, mert mindig szeretettel emlékezett meg Magyarországról, éjszaka is magyarul álmodott" - mondta Vizi E. Szilveszter a VIII. Országos Neumann Kongresszuson, amelynek tiszteletbeli vendége a programelvű számítógép feltalálójának lánya, Marina von Neumann Whitman.

A mostanihoz hasonló jellegű összegző, egyúttal a feladatokat is kijelölő kongresszust minden harmadik évben rendez a Neumann János Számítógéptudományi Társaság. A centenáriumi rendezvény nyitónapján Neumann Jánosról tartanak előadásokat a magyar és külföldi meghívottak, míg a továbbiakban tíz szekcióban tekintik át a résztvevők a különböző szakmai kérdéseket.

A kongresszushoz kapcsolódóan szerdán ülést tart a Neumann-év emlékbizottsága, Kovács Kálmán pedig felavatja a tudósról készült hologrammot Budapesten. A centenárium alkalmából 5.000 forint névértékű ezüst emlékérmet bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank. Az emlékpénz a "Híres magyar tudósok" sorozat újabb darabja.

Az 1957-ben elhunyt világhírű matematikus és fizikus, az informatika, a játékelmélet és a meteorológia tudományának úttörője komoly szerepet töltött be az atomenergia felszabadításával kapcsolatos kutatásokban is, emellett utolsó éveiben sokat foglalkozott a biológiai önreprodukció kérdéseivel. Az első Neumann-elvű számítógépet 1952-ben hozták létre, s ma is ugyanerre az elvre épülnek a komputerek.
 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció