Online reklĂĄm

Az online reklámokkal kapcsolatban nemcsak az elfogadottság, de a zavarás hatásfoka is fontos értékelési szempont. Jelenleg a gyakori internetezőket legkevésbé a napi- és hetilapokban, illetve az óriásplakátokon látott hirdetések zavarják (8-8%). Ezeket az offline marketingkommunikációs eszközöket az internet követi. A netezők mintegy 21%-a említette, hogy zavarja őt az online reklám. A rádió és a televízió esetében ez az arány 35%, illetve 48%.

A gyakori internetezők preferálják a kétirányú marketingkommunikációs hirdetési eszközöket, hiszen 88%-uk részt szokott venni nyereményjátékokban. Ezek a felhasználók elsődlegesen az internetes site-ok (83%) és a napi-, illetve hetilapok, magazinok nyereményjátékaiban (54%) teszi próbára szerencséjét. Ha az internetmarketing jelentőségét vizsgáljuk, akkor összegzésként elmondható, hogy a világháló márkaépítésre és a kétirányú promóciók alkalmazására kiváló kommunikációs csatornaként funkcionál.

E-mail

Mielőtt részleteznénk ennek az eszköznek a megítélését, fontos megemlíteni, hogy az internetezők az elektronikus levelet tartják az egyik legértékesebb üzleti kommunikációs csatornának (36%). Bár többségük preferencialistáján a mobiltelefon vezet (49%), a főiskolai végzettségűek (51%) és a középvezetők (80%) üzleti szempontból az e-mailt tartják a legértékesebbnek.

Az eredményekből az is kiderült, hogy a gyakori internetezők elolvassák azokat a reklámleveleket, amelyeket megrendelnek: 47%-uk szinte mindig, 40%-uk pedig csak akkor, ha érdekli az adott termék vagy szolgáltatás. Megállapíthatjuk, hogy a piac is kezdi érzékelni az e-mailben rejlő lehetőségeket, hiszen a gyakori felhasználók 93%-a kap különböző reklámleveleket. Ezzel együtt a megrendelt reklámleveleket mindössze a fogadók 20%-a tartja hasznosnak.

MĂĄs a helyzet a kĂŠretlen reklĂĄmlevelek, a spamek esetĂŠben. A gyakori internetfelhasznĂĄlĂłk 60%-a kap ilyen kĂźldemĂŠnyeket. Ebben az esetben a fogadĂłk 40%-a elfogadhatatlannak, 45%-a kĂśzĂśmbĂśsnek ĂŠs 15%-a nĂŠha mĂŠg hasznosnak is tartja a kĂŠretlenĂźl ĂŠrkező informĂĄciĂłkat. Jellemzőbb az elutasĂ­tĂĄs azok esetĂŠben, akik sok ilyen jellegĹą levelet kapnak. A magyarorszĂĄgi internetfelhasznĂĄlĂłk 20-a sehogyan sem, 9-10%-a spamszĹąrővel, levelezĂŠsi szabĂĄlyok beĂĄllĂ­tĂĄsĂĄval, illetve tĂśbb e-mail cĂ­m fenntartĂĄsĂĄval vĂŠdekezik a spamek ellen. A felhasznĂĄlĂłk legnagyobb rĂŠsze – mintegy fele – mĂŠg mindig kĂŠzzel tĂśrĂślgeti a kĂŠretlen leveleket. A spam e felhasznĂĄlĂłk 20%-ĂĄnĂĄl okozott mĂĄr valamilyen problĂŠmĂĄt. (PĂŠldĂĄul megtelt a felhasznĂĄlĂł postafiĂłkja, ĂŠs nem tudott fogadni egy fontos kĂźldemĂŠnyt.)

A munkaviszonnyal rendelkezők 41%-a nem tudja, cége hogyan védekezik a kéretlen reklámlevelek ellen. 16%-uk spamszűrő, 12%-uk levelezési szabály alkalmazását említi, illetve 21%-uk mondja azt, hogy vállalata sehogy sem védekezik a spamek ellen. Az internetfelhasználók mindössze 6%-ának van tudomása arról, hogy a kéretlen reklámlevelek valamilyen problémát okoztak volna cégüknek, és 4%-uk állítja, hogy megpróbáltak fellépni az ilyen levek küldői ellen. Ez a fellépés legtöbbször kimerül abban, hogy felveszik a kapcsolatot az e-mail feladójával, és a jogszabályokra hivatkozva megkérik, hogy ne küldjön több spam jellegű levelet. Az ügy jogi útra való terelése csak elvétve fordul elő, habár a gyakori internetezők 25%-a gondolja úgy, hogy a magyarországi hatóságoknak fel kell lépniük a kéretlen reklámleveleket küldők ellen.

Érdekes megemlíteni, hogy a gyakori internetezők 32%-a már fogadott reklámokat postafiókjába pénzkeresés reményében, de e felhasználók 86%-a semmit sem keresett ezzel.

HĂ­rlevelek

Jelenleg a gyakori internetezők 93%-a kap hírlevelet, méghozzá jellemzően hetente 1-3 (36%), illetve 4-5 (32%) darabot. A megrendelők 67%-a elolvassa, és hasznosnak is tartja azokat. A hírlevélben látott reklámokra viszont már kevesebben kíváncsiak. Az internetfelhasználók mindössze 18%-a állítja határozottan, hogy elolvassa, megfigyeli ezeket a hirdetéseket. A válaszadók 69%-a mondott már le hírlevelet, és közel 30%-ukkal fordult elő, hogy nem tudta azt lemondani.

ReklĂĄmcsĂ­k (banner) ĂŠs szponzorĂĄlt weboldal

Az internetezők 35%-a tisztában van azzal, hogy mit hirdetnek a reklámcsíkok, és csak 13%-uk mondja azt, hogy észre sem veszi ezeket. Ezzel együtt a válaszadók mindössze 3%-a állítja azt, hogy gyakran ráklikkel a bannerekre. Az internetfelhasználók sokkal pozitívabban vélekednek a szponzorált weboldalakról. 32%-uknak tetszik ez a reklámmegoldás, és a válaszadók 59%-a jobban elviseli, mint a reklámcsíkokat és -leveleket. Az eredmények szerint a reklámcsíkok tehát elsősorban márkaépítésre használhatók. Az, hogy a gyakori netezők 52%-a érzékeli a bannereket, de mégsem tudja, hogy azok melyik márkát reklámozzák, azzal magyarázható, hogy a hirdetők ma még kevés figyelmet fordítanak az internetes márkakép kialakítására.

Az adatokat az eddigi kutatási eredményekkel összevetve kimutatható, hogy a piac szereplői kezdik elfogadni és megfelelően alkalmazni az online marketingkommunikációs eszközöket, de egyértelmű, hogy még rengeteg a javítanivaló.

PĂĄi Attila, NRC PiackutatĂł Kft.

Az adatfelvétel 2003. május 30-a és június 7-e között zajlott. A több mint 550 érvényes kérdőív adatai nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint (a TNS InterBus adatai alapján) reprezentatívak a hetente többször internetező magyarországi felhasználók tekintetében.