A Grundig hétfőn csődöt jelentett. A csőd szele már a múlt héten érződött, amikor az utolsó lehetséges vásárló, a török Beko Elektronik AS tévékészülék-gyártó konszern elállt vételi szándékától. A Beko a felek "eltérő árrelképzeléseivel" magyarázta a Grundig felvásárlásának kudarcát.

Kathrein kedden azzal magyarázta a tárgyalások biztató újrafelvételét, hogy a csődvédelem megvédi a Grundigot a hitelezőktől, így a Bekot már nem riasztja a Grundig 220 millió eurós kötelezettsége a vállalat 14 ezer nyugdíjasával szemben. Azt nem részletezte, hogy hosszabb távon alkalmasint miként szabadulnak meg az adósságtól. A Grundig tavaly 1,2 milliárd eurós forgalom után 75 millió eurós veszteséget szenvedett el. 2001-ben 150 millió eurót vesztett a vállalat.

Max Grundig ötven évvel ezelőtt alapította a vállalatot, az elemekből összeállítható Heinzelmann rádióval vetette meg a családi vállalkozásból világméretű konszernné nőtt Grundig alapját. Az ötvenes években e rádióból 500 ezret értékesítettek, ami a Heinzelmannt a háború utáni évek slágertermékévé tette. A Grundig gyártott először színestévét Németországban.

1979-ben, a cég történetének egyik legjobb, egyben utolsó jó évében a Grundig 38 ezer embert foglalkoztatott harminc hazai és külföldi gyártótelepén, ám azután részben a távol-keleti versenytársakhoz képest magas árai miatt veszteségesé vált. A nyolcvanas években emiatt foglalkoztatottak ezreitől volt kénytelen megválni, mígnem a Philips vette át 1984-ben a cég feletti irányítást, Max Grundig pedig visszavonult az üzleti életből.

A holland óriásvállalat sem tudta azonban felszínen tartani a német gyártót, így az 1997-től egy bankkonzorcium tulajdonába ment át. 2000-ben a cég részvényeinek 89 százaléka Anton Kathrein rosenheimi antennagyártó kezébe került, aki tőkeerős partner keresésébe fogott, eddig sikertelenül.