A főosztályvezető csütörtökön, Budapesten, a Telekom 2003 konferencián kijelentette: a hírközlés-politika és a törvénymódosítás fő célja az európai uniós csatlakozással kapcsolatos jogharmonizáció, a piaci verseny élénkítése, valamint az internet sokkal nagyobb mértékű elterjesztése, ezen belül a széles sávú elérés jelentős bővítése.

BĂĄnkĂşti ErzsĂŠbet elmondta, hogy MagyarorszĂĄgon jelenleg a lakossĂĄg arĂĄnyĂĄban 35 szĂĄzalĂŠkos a vezetĂŠkes telefon-ellĂĄtottsĂĄg, mĂ­g a mobiltelefonoknĂĄl ez a mutatĂł 67 szĂĄzalĂŠk. Az EurĂłpai UniĂłban a vezetĂŠkes telefon elterjedtsĂŠge 64, a mobilĂŠ pedig 70 szĂĄzalĂŠkos.

- A mobiltelefont tekintve Magyarország már felzárkózott az Európai Unióhoz - hangsúlyozta. Hozzátette: a vezetékes telefon esetében más a helyzet, mivel Magyarország jóval elmarad az unió mögött, s ráadásul folyamatosan csökken az ilyen telefonvonalak használata. A főosztályvezető az internet elterjedtségét tekintve elmondta, hogy Magyarország nemcsak az Európai Uniótól, de a kelet-közép-európai régiótól is jelentősen lemaradt. Míg az unióban a lakosság arányában 40 százalékos az internet elterjedtsége, addig Magyarországon ez 26 százalékponttal kisebb. Ráadásul az elmúlt években fokozatosan nőtt a különbség az uniós átlag és Magyarország között. Hasonló a helyzet a közép-kelet-európai régiót és Magyarországot összemérve is, hiszen míg a térség 25 százalék körüli internet-elterjedtségével szemben Magyarország ez alig 15 százalék. További problémát jelent, hogy Magyarország fokozatosan növeli hátrányát a kelet-közép-európai régióhoz képest is: az elmúlt években 3 százalékról 10 százalékra emelkedett a különbség. Mindezek alapján a főosztályvezető úgy vélte, hogy Magyarországnak jelentős erőket kell koncentrálnia ahhoz, hogy megkezdje a felzárkózást az internet területén.

Bánkúti Erzsébet azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon miért ilyen alacsony az internetpenetráció, közölte: ebben nemcsak a magas telekommunikációs költségek és a viszonylag alacsony háztartási jövedelmek játszanak szerepet, hanem az is, hogy viszonylag kevés embernek van számítógépe. A főosztályvezető egy kutatást ismertetve elmondta: arra a kérdésre, hogy miért nincs PC-je, a válaszadók 55 százaléka azt válaszolta: nincs szüksége rá. Negyven százalékuk túl drágának ítélte, 12 százalékukat nem érdekelte a számítógép használata, míg 7 százalékuk azt mondta, nem tudja használni.

Ugyanezt a kĂŠrdĂŠst feltettĂŠk az internethasznĂĄlattal kapcsolatban is: a vĂĄlaszadĂłk 42 szĂĄzalĂŠka azt mondta, hogy nem ĂŠrdekli a vilĂĄghĂĄlĂł, 32 szĂĄzalĂŠka azĂŠrt nem hasznĂĄlja a web-et, mert nincs szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpe, 18 szĂĄzalĂŠkuk nem tudja, hogyan kellene hasznĂĄlnia az internetet, mĂ­g 12 szĂĄzalĂŠkuk szerint tĂşl drĂĄga.