E-Unió

Mit mond az e-társadalom?

Legutóbbi - az Európai Uniót is érintô - kutatásairól számolt be tegnap közös sajtótájékoztatóján a felmérést végzô Az NRC Piackutató Kft. és a Taylor Nelson Sofres Hungary (TNS), valamint a kutatást támogató Prím Média.
Az NRC és a TNS NetMonitor néven 2003 novemberéig 10 különbözô témakörben végez adatgyűjtést és -elemzést, többek között a gazdaság, az informatika és a telekommunikáció területén. A legfrissebb kutatás az Európai Unióval és az elektronikus kormányzattal foglalkozott, ezt támogatta kiadónk üzleti informatikai magazinja, a Business Online. Az e-kormányzati témát már meg is jelentette a Business Online (http://www.hirek.com/cikk.prm?id=35868), az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy mi jellemzô a magyarországi internetes társadalom Európai Unióval kapcsolatos vélekedéseire, a megkérdezettek hogyan látják az ország helyzetét, illetve a sajátját a csatlakozás után, milyennek ítélik a netpolgárok jelenlegi uniós ismereteiket.

Az adatfelvétel 2003. március 12. és 17. között zajlott le. Az 500 érvényes kérdôív adatai nem, kor, iskolai végzettség és településtípus alapján reprezentatívak a magyarországi internetezôk tekintetében.

"A kutatássorozat alapját az NRC által működtetett NetPanel.hu kutatási portál regisztrált felhasználóinak online megkérdezése adja. Az adatfelvétel során létrejövô adatbázist munkatársaink több szempont szerint ellenôrzik, és a TNS hagyományos módszerrel felvett, nagymintás hazai internet-alapkutatásának eredményeibôl származó adatok felhasználásával súlyozzák. Szigorú módszertani eljárásunknak köszönhetôen a kutatás reprezentatív a webet legalább heti rendszerességgel böngészô hazai internetfelhasználók tekintetében" - nyilatkozta Klenovszki János, az NRC ügyvezetô igazgatója a felmérés eredményeinek megbízhatóságát bizonyítva.

Az EU-felmérés eredményei arról tanúskodnak, hogy az internetezôk körében az EU-csatlakozás támogatottsága igen magas, a többség egyértelműen pozitív hatásokat vár mind saját maga, mind pedig tágabb, illetve szűkebb környezete számára. A kutatás eredményeibôl az is kiderül, hogy az internetes társadalom (többnyire fiatal és iskolázottabb összetételébôl fakadóan) nyitottan, a kínálkozó lehetôségeket kihasználva, aktív szemléletmóddal közelít az Európai Unióhoz.

Az EU-val kapcsolatos ismereteiket a kutatás résztvevôi erôs közepesre értékelték. Az ötfokozatú skálán a leggyakrabban választott érték a semleges 3-as volt. A szubjektív értékítéleteket tovább vizsgálva az is látható, hogy nem igazán lehet tudásukban magabiztos csoportokat elkülöníteni. Igaz ugyan, hogy a férfiakhoz, a fôvárosban és a megyeszékhelyeken élôkhöz, illetve a felsôfokú végzettségűekhez némileg magasabb átlagértékek tartoznak, ám ezek a különbségek nem túl jelentôsek.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az internetezôknek mely témákban lenne szükségük információkra, jól látható, hogy a lista éllovasa az uniós munkavállalás és a tanulási lehetôségek.

Különösen érdekes ez az eredmény akkor, ha felidézzük a magyar munkaerô immobilitásáról szóló elméleteket és statisztikai adatokat. Aligha kétséges, hogy a magyarországi internetezôk - egyelôre igen szűk - csoportja sok szempontból különbözik az ország többségétôl, azaz (jelenleg mindenképpen) az EU-val kapcsolatos nyitottság és aktív hozzáállás képviselôje. A fokozott érdeklôdést jelzi az uniós hírek igen magas átlagértéke is.

Ez a fajta lelkesedés azonban nem párosul feltétlen hurráoptimizmussal. Általános tendencia, hogy a válaszadók úgy gondolják, az ország számára inkább lesz elônyös a csatlakozás, mint saját maguk, illetve közvetlen környezetük számára. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a tágabb környezet (azaz az ország vagy a régió) felôl a szűkebb környezet felé haladva egyre nô azoknak a száma, akik szerint sem elônyei, sem pedig hátrányai nem lesznek a csatlakozásnak, sôt a legtöbben magát az országot féltik, hiszen 19 százalék azoknak a pesszimistáknak az aránya, akik a majdani csatlakozást hátrányosnak tartják Magyarország jövôje szempontjából.

Itt azonban nem lehet említés nélkül hagyni a média szerepét sem, hiszen az ország sorsának megítélésekor csupán 4 százalék a dönteni nem tudók aránya, míg minden más - a mindennapi hírekbôl és információkból közvetlenül csak nehezen vagy egyáltalán nem levezethetô - esetben ennek három-négyszerese.

Hosszú évek óta jellemzô vélekedés, hogy az ország lakossága az uniós csatlakozástól leginkább a gazdasági fellendülést, a nyugat-európai életszínvonal elérését várja. A hazai internetezôk esetében sincs ez másképp, hiszen 60 százalék véli úgy, hogy a gazdaság egyértelmű haszonélvezôje lesz az integrációnak.

Látható azonban az is, hogy a közvetlen anyagi jólét mellett igen elôkelô helyen szerepel a katonai biztonság (amely jogilag valójában inkább a NATO-tagságból következik), illetve az ország demokratikus fejlôdése, azaz a tagság nem közvetlen gazdasági hatásai. Két kényes és sokszor hangoztatott ellenérv az ország szuverenitása, illetve a magyar nyelv és kultúra - ám a válaszok alapján ezek nincsenek különösebb veszélyben. Az elôbbire vonatkozóan 29 százalék hátrányosnak, míg a döntô többség, 62 százalék semlegesnek tartja a csatlakozást. A nyelv és a kultúra esetében még kisebb, 14 százalék a negatív hatásokat említôk aránya.

Kik azok, akik magabiztosan várhatják az elkövetkezendô néhány évet? A válaszok alapján - amelyek természetesen csupán vélemények - leginkább kifizetôdônek a politikusi pálya bizonyul majd, de viszonylag kedvezô kilátásokra számíthatnak a nagyvállalkozók és a köztisztviselôk is. Nem sok jóval kecsegtet azonban a jövô a mezôgazdasági dolgozók esetében, sôt a magáncégek alkalmazottai, az ipari munkások és a nyugdíjasok sem lesznek egyértelműen nyertesei a csatlakozásnak.

Végezetül lássuk, hogy április 12-én várhatóan hogyan fognak szavazni az internetezôk! A szavazási hajlandóságra aligha lehet panasz, hiszen a válaszadók háromnegyede biztosan, 14 százaléka pedig valószínűleg elmegy majd szavazni április 12-én. Ez az arány némileg magasabb, mint amit más, országos közvélemény-kutatási adatok mutatnak. Sôt azt sem állíthatjuk, hogy feltűnôen sok az "euroszkeptikusok" száma, hiszen az igennel szavazók aránya 80 százalék, ami szintén magasabb érték más országos adatoknál.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció