E-Unió
Mit mond az e-társadalom?
2003. április 6.
Az adatfelvétel 2003. március 12. és 17. között zajlott le. Az 500 érvényes kérdôív adatai nem, kor, iskolai végzettség és településtípus alapján reprezentatívak a magyarországi internetezôk tekintetében.
"A kutatássorozat alapját az NRC által működtetett NetPanel.hu kutatási portál regisztrált felhasználóinak online megkérdezése adja. Az adatfelvétel során létrejövô adatbázist munkatársaink több szempont szerint ellenôrzik, és a TNS hagyományos módszerrel felvett, nagymintás hazai internet-alapkutatásának eredményeibôl származó adatok felhasználásával súlyozzák. Szigorú módszertani eljárásunknak köszönhetôen a kutatás reprezentatív a webet legalább heti rendszerességgel böngészô hazai internetfelhasználók tekintetében" - nyilatkozta Klenovszki János, az NRC ügyvezetô igazgatója a felmérés eredményeinek megbízhatóságát bizonyítva.
Az EU-felmérés eredményei arról tanúskodnak, hogy az internetezôk körében az EU-csatlakozás támogatottsága igen magas, a többség egyértelműen pozitív hatásokat vár mind saját maga, mind pedig tágabb, illetve szűkebb környezete számára. A kutatás eredményeibôl az is kiderül, hogy az internetes társadalom (többnyire fiatal és iskolázottabb összetételébôl fakadóan) nyitottan, a kínálkozó lehetôségeket kihasználva, aktív szemléletmóddal közelít az Európai Unióhoz.
Az EU-val kapcsolatos ismereteiket a kutatás résztvevôi erôs közepesre értékelték. Az ötfokozatú skálán a leggyakrabban választott érték a semleges 3-as volt. A szubjektív értékítéleteket tovább vizsgálva az is látható, hogy nem igazán lehet tudásukban magabiztos csoportokat elkülöníteni. Igaz ugyan, hogy a férfiakhoz, a fôvárosban és a megyeszékhelyeken élôkhöz, illetve a felsôfokú végzettségűekhez némileg magasabb átlagértékek tartoznak, ám ezek a különbségek nem túl jelentôsek.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az internetezôknek mely témákban lenne szükségük információkra, jól látható, hogy a lista éllovasa az uniós munkavállalás és a tanulási lehetôségek.
Különösen érdekes ez az eredmény akkor, ha felidézzük a magyar munkaerô immobilitásáról szóló elméleteket és statisztikai adatokat. Aligha kétséges, hogy a magyarországi internetezôk - egyelôre igen szűk - csoportja sok szempontból különbözik az ország többségétôl, azaz (jelenleg mindenképpen) az EU-val kapcsolatos nyitottság és aktív hozzáállás képviselôje. A fokozott érdeklôdést jelzi az uniós hírek igen magas átlagértéke is.
Ez a fajta lelkesedés azonban nem párosul feltétlen hurráoptimizmussal. Általános tendencia, hogy a válaszadók úgy gondolják, az ország számára inkább lesz elônyös a csatlakozás, mint saját maguk, illetve közvetlen környezetük számára. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a tágabb környezet (azaz az ország vagy a régió) felôl a szűkebb környezet felé haladva egyre nô azoknak a száma, akik szerint sem elônyei, sem pedig hátrányai nem lesznek a csatlakozásnak, sôt a legtöbben magát az országot féltik, hiszen 19 százalék azoknak a pesszimistáknak az aránya, akik a majdani csatlakozást hátrányosnak tartják Magyarország jövôje szempontjából.
Itt azonban nem lehet említés nélkül hagyni a média szerepét sem, hiszen az ország sorsának megítélésekor csupán 4 százalék a dönteni nem tudók aránya, míg minden más - a mindennapi hírekbôl és információkból közvetlenül csak nehezen vagy egyáltalán nem levezethetô - esetben ennek három-négyszerese.
Hosszú évek óta jellemzô vélekedés, hogy az ország lakossága az uniós csatlakozástól leginkább a gazdasági fellendülést, a nyugat-európai életszínvonal elérését várja. A hazai internetezôk esetében sincs ez másképp, hiszen 60 százalék véli úgy, hogy a gazdaság egyértelmű haszonélvezôje lesz az integrációnak.
Látható azonban az is, hogy a közvetlen anyagi jólét mellett igen elôkelô helyen szerepel a katonai biztonság (amely jogilag valójában inkább a NATO-tagságból következik), illetve az ország demokratikus fejlôdése, azaz a tagság nem közvetlen gazdasági hatásai. Két kényes és sokszor hangoztatott ellenérv az ország szuverenitása, illetve a magyar nyelv és kultúra - ám a válaszok alapján ezek nincsenek különösebb veszélyben. Az elôbbire vonatkozóan 29 százalék hátrányosnak, míg a döntô többség, 62 százalék semlegesnek tartja a csatlakozást. A nyelv és a kultúra esetében még kisebb, 14 százalék a negatív hatásokat említôk aránya.
Kik azok, akik magabiztosan várhatják az elkövetkezendô néhány évet? A válaszok alapján - amelyek természetesen csupán vélemények - leginkább kifizetôdônek a politikusi pálya bizonyul majd, de viszonylag kedvezô kilátásokra számíthatnak a nagyvállalkozók és a köztisztviselôk is. Nem sok jóval kecsegtet azonban a jövô a mezôgazdasági dolgozók esetében, sôt a magáncégek alkalmazottai, az ipari munkások és a nyugdíjasok sem lesznek egyértelműen nyertesei a csatlakozásnak.
Végezetül lássuk, hogy április 12-én várhatóan hogyan fognak szavazni az internetezôk! A szavazási hajlandóságra aligha lehet panasz, hiszen a válaszadók háromnegyede biztosan, 14 százaléka pedig valószínűleg elmegy majd szavazni április 12-én. Ez az arány némileg magasabb, mint amit más, országos közvélemény-kutatási adatok mutatnak. Sôt azt sem állíthatjuk, hogy feltűnôen sok az "euroszkeptikusok" száma, hiszen az igennel szavazók aránya 80 százalék, ami szintén magasabb érték más országos adatoknál.
Kapcsolódó cikkek
- Férfitúlsúly az internetes társkeresőkben
- A locsolkodás ma is divat
- Kampányinfó azonnal
- Magyar internet helyzetkép - Fiatal férfiak többségben
- Szóljon be az internetnek!
- A TNS az NRC-vel közösen készíti a Visitor Media Research terméket
- Hamarosan indul Magyarország legnagyobb online kutatása
- Csökkent az EU-csatlakozási kedv a gyakori internetezők körében
- NetMonitor kutatás: e-kereskedelem és interaktív szolgáltatások
- A felhasználók 80%-a hasznosnak tartja otthoni internetét