Szimbolikus jelentősége van, hogy a lakosság felé jelentős nyitásnak tekinthető lépést éppen a világ legrégebbi demokráciája, Görögország tette meg. "Fel akarjuk használni a görög elnökséget demokráciánk hosszú történetének folytatására azzal, hogy népszerűsítsük az e-demokráciát az EU-ban - mondta Papandreu - ehhez a kísérlethez a lehető legszélesebb részvételre van szükségünk."

Görögország, amely január 1-jétől vette át az EU-elnökséget Dániától, elsőként tesz ilyen kezdeményezést. A február 10-án indított honlapon (http://evote.eu2003.gr) már több mint 33 ezren válaszoltak. Jelenleg három nagy témáról szavazhatnak: a mai EU-ról, az uniónak a világban betöltött szerepéről és az EU jövőjéről. Az előzetes eredményekből kiderül, hogy a szavazók 70 százaléka szerint az EU és saját országuk "általában jó irányban halad". 84 százalék véli úgy, hogy az uniónak nagyobb szerepet kellene vállalnia a világ dolgaiban, 64 százalék pedig azt mondja, hogy Hans Blixnek és ENSZ ellenőreinek több időt kell hagyni Irakban. Ugyanakkor a legnagyobb aggodalommal a gazdasági helyzet alakulását követik (47%). A terrorizmustól alig több mint 3 százalék fél - emelte ki az eddigi voksok eredményeiből a kizárólag uniós ügyekkel foglalkozó, de nem hivatalos hetilap, a European Voice.

Lesznek különleges szavazások is: például arról, hogy mit gondolnak az emberek Szaddám Huszein iraki vezetőről, az EU drogpolitikájáról, az unió közös agrárpolitikájáról, az EU és az Egyesült Államok kapcsolatáról, a közösségnek a fogyatékosokkal kapcsolatos politikájáról, valamint a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozásáról. Rendszeres voksolást terveznek olyan témákról, mint a bevándorlás vagy a menedékjog kérdése. Március 18-án az unió gyors gazdasági előrehaladásának, az amerikai fejlettség utolérésének érdekében kidolgozott, úgynevezett lisszaboni menetrendről, április 16-án - a csatlakozási szerződések ünnepélyes aláírásának napján - a bővítésről, május 6-án pedig a hosszú távon fenntartható fejlődésre vonatkozó véleményéről kérdezik meg a lakosságot. A szavazások minden esetben kapcsolódnak hasonló témájú uniós eseményekhez.

Az általános kérdőíveket az EU mind a 11 hivatalos nyelvén közzéteszik. Április 16-tól, az Akropoliszon aláírandó csatlakozási szerződés megszületése után a tíz új tagállam nyelvén is megjelennek a kérdések, így a tagjelölt államok lakói is bekapcsolódhatnak a véleménynyilvánításba. A különleges témák részletei viszont csak franciául, angolul és görögül olvashatók.

Természetesen felmerül a kérdés: vajon gyakorol-e befolyást a több ezer on-line válasz az EU politikusaira, miután szembesültek velük? Az unió vezetői az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy átláthatóbbá tegyék az intézményrendszer működését, az embereket közelebb vigyék a döntésekhez és azok hátteréhez, próbálják éreztetni velük, hogy a határozatok nem teljesen a fejük fölött születnek. Az internetes véleménynyilvánítási rendszer jelentős lépés lehet ebben a folyamatban, ha a polgárok kialakítják véleményüket, és élnek a szavazás lehetőségével.