IBM a CeBIT-en
"Fedezd fel az igény alapú számítástechnika korát!"
2003. március 13.
5 milliárd dolláros kutatási költségvetéssel és évente mintegy 3300 szabadalommal az IBM a világ legnagyobb kutatóközpontjának számít. A CeBIT-en hagyományosan a jövő számára készülő technológiákkal szerepel. Ízelítő az idei kínálatból:
IBM Mastor: a valós idejű tolmácsgép
Az IBM Mastor (Multi-lingual Automatic Speech-to-Speech Translator) program fejlesztőinek sikerült először egyetlen rendszerbe kapcsolni a beszédfelismerést, a gépi fordítást és a beszéd outputot. A CeBIT-en az IBM standon megtekinthető, ahogy egy amerikai férfi és egy kínai nő úgy beszélget egymással a telefonon, hogy mindketten a saját nyelvükön szólalnak meg - mégis megértik egymást valós időben. A Mastor gyakorlati felhasználási területeire is láthatunk példákat, mint az utazási helyfoglalás, a telefonos bankszolgáltatás, vagy a telefonos konferenciabeszélgetés.
BlueSpace: "lebegő képernyő" - a jövő irodája
A jövő irodájában teremt rendet a BlueSpace. A prototípusban a számítógépek, érzékelők, képernyők és vezeték nélküli technológiák interaktívak, a hőmérséklet, a fényerő és a munkahelyi ergonómia egyéb tényezői egyéni igény szerint állíthatók. A legfigyelemreméltóbb technikai újdonság a lebegő kijelző, amely teljes hűséggel kivetíti a képernyő tartalmát bárhová az iroda légterébe, a falra, az íróasztalra vagy akár a padlóra. A kivetített kép "touchscreen" technológiával, vagyis érintéssel kezelhető. Ez azon az elven működik, hogy a képet egy kamera beszkenneli, és az így nyert komplex adatstruktúrát egy e célra kifejlesztett speciális szoftver analizálja.
"Gladiátor vagy radiátor": a szájról olvasás csökkenti a hibaszázalékot
Az IBM már hosszú évekkel ezelőtt forgalomba hozta beszédfelismerő szoftverét, de a technológia folyamatos csiszolása ellenére egyes pontatlanságokat nem sikerült kiküszöbölni. A hadaró beszéd vagy a háttérzaj miatt előfordult, hogy a hasonló hangzású szavak megkülönböztetése nem mindig volt tökéletes. Az IBM fejlesztői ezt a kisebb, de bosszantó hibát azzal kerülték meg, hogy átálltak a szájról olvasás módszerére: az audiovizuális beszédfelismerő rendszer prototípusa már létezik. Beépített kamera figyeli a beszélő szájmozgását, és az ebből nyert információkkal támogatja a Via Voice szoftvert. Ez a módszer magas háttérzaj mellett is működik - például egy kiállítás körülményei között is maximális beszédfelismerési pontosságra képes. A technológia a jövőben rendkívüli jelentőséget nyer a gépészeti beszédvezérlés terén.
E-egészség: a digitális gyógyítás forradalma
Az IBM megmutatja, hogy napjainkban a gyógyászati ipar számítógépes és információs technológiája egyre nagyobb szerepet játszik a költségek csökkentésében, a hatékonyság fokozásában és a gyógyító eljárások tökéletesítésében.
Pulzusmérő: gyors segítség sportolóknak és szívbetegeknek
Gyakori eset, hogy sportolók vagy szívbetegek túlbecsülik szervezetük tűrőképességét, és ez a vérkeringés összeomlásához vezet. Lehet, hogy az áldozat egy magányos kocogó az erdőben, egy síelő valahol egy elhagyatott lejtőn, vagy egy evezős a tó közepén. Ilyen vészhelyzetekben az IBM pulzusmérője életet menthet. A prototípus egy parányi, igen könnyű eszköz, amit a testhez erősítve kell viselni. Működésének alapja az IBM Bluetooth vezeték nélküli technológiája. Ha a felhasználó pulzusszáma eléri a kockázatosnak minősített szintet, a készülék automatikusan üzenetet küld viselője kezelőorvosának.
Az eDiamond grid alapú projekt a mellrákszűrés szolgálatában
A brit kormány, az Oxfordi Egyetem és az IBM az elmúlt év folyamán közösen elindította az eDiamond nevű grid-alapú projektet. Lényege egy nagy teljesítményű számítógéphálózat, amely a mellrákszűrő vizsgálatok hibaszázalékának jelentős csökkentését teszi lehetővé. Minden vizsgálati felvétel digitális úton, helyben rögzítésre kerül, amelyet az orvosok megosztva szemlélhetnek és értékelhetnek. A szakemberek a digitalizált mammográfiás felvételek számítógépes összehasonlításától azt remélik, hogy az nagyban elősegíti majd a mellrák korai felismerését, illetve a mellrákkutatás fejlődését. Jelenleg a projekt Nagy-Britanniára korlátozódik, és mire lezárul, közel száz kórház tud majd hozzáférni a mellrákszűrési felvételek adatbázisához.
Digitális képkezelés a gyógyászatban
Az IBM és a Siemens Medical közösen mutatja be azt a képkezelési megoldást, amelynek segítségével a röntgenfelvételek digitalizálhatók és hálózati továbbításra alkalmassá tehetők. Ezzel lehetővé válik a felvételek nemzetközi összehasonlítása, ami hozzájárulhat például a rákszűrés hibaszázalékának csökkenéséhez. A nagy felbontású IBM-képernyők megkönnyítik a felvételek elemzését, és az igény-alapú tárolás révén a kórházak célirányosan takarékoskodhatnak a költségekkel, miközben ez nem megy a minőség rovására.
Repülésbiztonság: biometrikus íriszfelismerő eljárás
A légi közlekedést és utazást érintő területen az IBM és a Dartagnan Biometric Solutions közösen mutatja be azt a biometrikus íriszfelismerő technológiára épülő hozzáférés-ellenőrzési rendszert, amely az amszterdami Schiphol repülőtéren már a gyakorlatban is működik, a beszállítást megelőző ellenőrzés automatizálásában. A biztonsági eljárás két fázisból áll. A regisztrációs fázisban felvétel készül az utas íriszéről. Ezt az információt titkosítva egy chipkártya tárolja. Az alkalmazási fázisban az utasnak a check-in pultnál ezt a kártyát át kell húznia egy olvasón, majd egy íriszfelismerő kamera elé kell állnia. Amennyiben az utóbbival nyert adat megegyezik a kártyán tárolttal, az utas továbbhaladhat a kapuig. Az automatikus ellenőrzés nem tart tovább 15 másodpercnél, és mindenfajta biztonsági övezetben alkalmazható.
Kapcsolódó cikkek
- Corsini: az IBM tovább kívánja erősíteni e-kormányzati vezető pozícióit
- IBM: fizetniük kellene a spamküldőknek
- KiSS lejátszók a CeBIT 2003-on
- Nehéz időket él át a CeBIT szakkiállítás
- A kiberterrorizmus veszélye túl van dimenzionálva
- Tizenkét új AMD processzor
- Hi-tech szektor: olcsóbb termékekkel a fellendülés felé
- A CeBIT 2003 várható újdonságairól
- A Unix örököse 1 milliárd dollárra pereli az IBM-et
- Szerverpiaci helyzetjelentés - 2002