A hagyományos és az online média kapcsolata

NetMonitor-kutatás, NRC-TNS, 2003. február

NetMonitor néven közös kutatássorozatot indított az NRC Piackutató Kft. és a Taylor Nelson Sofres Hungary. A két cég 2003. novemberig 10 különböző témakörökben, többek között a gazdaság, az informatika és a telekommunikáció területén végez havonta felméréseket. Januárban az online és a hagyományos média kapcsolatával, az online kommunikációval és az internetes kultúrával, valamint a kultúrával kapcsolatos online információkkal foglalkoztak. Az adatfelvétel 2003. február 10. és 12. között zajlott le a NetPanel.hu oldalon. A több mint 400 érvényes kérdőív adatai nem, kor, iskolai végzettség és településtípus alapján reprezentatívnak mondhatók a magyarországi internetezők tekintetében.
Egy átlagos magyarországi internetező hetente 15 órát néz televíziót, 10,5 órát hallgat rádiót, és 4 órát olvas újságot. Az internetezésre fordított heti idő alig marad el a tévénézéstől, hiszen nagyjából 14 óra jut erre a tevékenységre, amiből 8,5 órát kifejezetten böngészéssel, információszerzéssel és weboldalak olvasásával töltenek. Alighanem már születésünkkor sok minden eldől, hiszen a férfiak sokkal több időt ülnek a különböző képernyők előtt (a különbség a tv esetében 7, míg az internetnél "csupán" 5 óra). Sokkal kiegyenlítettebbek a szokások a rádióhallgatás és az újságolvasás terén.

Az életkornak csupán a televíziónézésre és az újságolvasásra van jelentősebb hatása az internetezők tekintetében, azaz az életkor előrehaladtával nő az ezekre a tevékenységekre fordított idő. Ilyen jellegű összefüggés nem mutatható ki a rádió és az internet tekintetében. (Ne feledjük, hogy rendszeres internetezőkről van szó.)

Egészen más a helyzet azonban, ha azokat a válaszokat elemezzük, amelyek az internetezők szubjektív vélekedéseit firtatták. A kérdés arra vonatkozott, hogy a rendszeres világháló-használat hatására nőtt vagy csökkent-e az egyéb médiafogyasztásra szánt idő. 40% válaszolt úgy, hogy amióta rendszeresen internetezik, kevesebbet néz tévét, míg 34%-uk kevesebbet olvas újságot. Azonban közel 40% azoknak az aránya, akik úgy válaszoltak, hogy ilyen típusú szokásaikban nem állt be változás. 11% kevesebbet jár szórakozni, míg 8% kevesebb időt tölt a barátaival, sőt 5% azoknak az aránya, akik mindkét választ megjelölték, így számukra a rendszeres internetezés már egyértelműen a társas kapcsolataikon is nyomot hagyott.

Párhuzamos univerzumok

Érdekes lehet annak a vizsgálata, hogy ezek a tevékenységek hogyan végezhetők egymással párhuzamosan. Internetezés közben a leggyakoribb a rádióhallgatás, hiszen majdnem minden második esetben a szörfözés rádiózással egészül ki. Televíziót az internetezéssel egyidejűleg minden ötödik esetben néznek. A legvirtuózabb médiafogyasztónak a válaszadóknak az a 9%-a bizonyult, amely mind a három tevékenységet egyszerre végzi.

A világhálón megjelenő új szolgáltatásokkal, lehetőségekkel, például az új weboldalakkal kapcsolatos információk forrása természetesen elsősorban maga az internet. Egyre inkább beszélhetünk azonban az egyes médiafajták közötti munkamegosztásról, azaz az információáramlás hagyományos (offline) módozatai is számos módon befolyásolják az internetezési szokásokat. (Itt elég csupán az elmúlt hónapok valóságshow-műsoraira gondolnunk, amelyek igen intenzíven építettek az online médiára és a nyomtatott sajtóra egyaránt. Ez természetesen csak egy kiragadott példa, más területeken is egyre inkább érvényesülnek ezek a kapcsolódások.) Az internet mellett így a televízióban és a különböző újságokban megjelenő hirdetések, információk a figyelemfelkeltés legfontosabb forrásai. Ezen a téren kevésbé hatékony a rádió, nagyrészt annak következtében, hogy verbálisan igen nehézkes, illetve az írott médiánál rosszabb hatásfokú az információk és üzenetek átadása.

A kapcsolat fordítva is működik, azaz a döntően egyirányú kommunikációt biztosító hagyományos médiánál a további információgyűjtéssel kapcsolatban immáron mindennapos jelenséggé vált a hálón keresztüli "folytatás". Adataink is ezt támasztják alá, hiszen az internetezők több mint felével (56%) előfordult már, hogy konkrét, megadott weboldalak hiányában online módon próbált meg pluszinformációkhoz jutni azok után, hogy valamilyen, tévében, rádióban, újságban megjelenő információ felkeltette érdeklődését.

Valószínűleg a hirdetők pozitívan értékelik azt a tényt, hogy a hazai gyakori internetezők 44%-ával előfordult már, hogy valamilyen hagyományos médiumban megjelenő hirdetéssel, reklámmal kapcsolatban nézett utána a pluszinformációknak az interneten. Még optimistább a kép, ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy egy weboldal hirdetését a válaszadók kétharmada felkeresi abban az esetben, ha az számára érdekes információkat tartogathat.

Mindezek alapján látható, hogy a világháló mint információforrás és szórakozási lehetőség a magyarországi internetezők körében teljes mértékben egyenrangú partnerévé vált a hagyományos médiának. A netet rendszeresen használók többsége jól használja ki az információszerzés kombinált - azaz hagyományos és online médiát egyaránt igénybe vevő - módjait.

Adataink alapján nem beszélhetünk egyértelműen arról a jelenségről, hogy az internetezés miatt nagymértékben csökkent volna a hagyományos médiafogyasztásra szánt idő. Természetesen az idő véges, így a netezés időtartama is javarészt más tevékenységek rovására növekedhet, ám az átlagos internetezők körében (vagyis a "függőket" nem számítva) az online időtöltés többnyire nem csökkentette jelentős mértékben az egyéb médiatermékekre fordított időt.

Kulturális információk az interneten

A háló és a kultúra két módon kapcsolódhat egymáshoz. Az első esetben maga az internet válik a kultúra megjelenítőjévé, míg a második esetben csupán információforrásként kiszolgálja azt. Ez utóbbi kérdéssel kapcsolatban elmondható, hogy adatainak alapján napjainkban - részben a szegényes tartalom miatt - a net még korántsem nevezhető a kultúra információs bázisának. Talán egyedül a mozi lóg ki a sorból.

Nem meglepő, hogy az egyes településtípusok tekintetében jelentősebb eltérések mutatkoznak az internet és a kultúra kapcsolatában. A budapestiek elsősége, valamint a vidéki városok, illetve falvak hátrányosabb helyzete vitathatatlan, nem feledve persze a számukra rendelkezésre álló kulturális "paletta" különbségeit sem.

Ha azt nézzük, hogy az online információszerzésnek melyek a legjellemzőbb formái a kulturális eseményekkel kapcsolatosan, akkor látható, hogy leginkább a web böngészése és az e-mail a legelterjedtebb. Viszonylag kicsi azoknak az aránya, akik chaten vagy fórumokon keresztül jutnak hozzá kultúrával kapcsolatos információkhoz.

A hagyományos média területén továbbra is őrzi vezető pozícióját a televízió és a nyomtatott sajtó. Az internetezők háromnegyede e két forrásból szerzi be a kulturális eseményekkel kapcsolatos ismereteit.

Az online információk a konkrét döntéseket legnagyobb arányban a mozi esetében befolyásolják. A válaszadók közel felével előfordult már, hogy az interneten található infók alapján nézett meg egy filmet. Nem nehéz azt sem belátni, hogy ebben a csoportban zömmel 35 éven aluliakat találunk. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Budapest és a vidék egyenlőtlensége e tekintetben elmosódik, azaz a vidéki városok lakói ugyanolyan arányban veszik igénybe ezt a szolgáltatást, mint a budapestiek. Csupán 14% azoknak az aránya, akikkel még semmilyen kulturális vagy szórakozási lehetőséggel kapcsolatban nem fordult elő az online informálódás.

"A kutatássorozat alapját az NRC által működtetett NetPanel.hu kutatási portál regisztrált felhasználóinak online megkérdezése adja. Az adatfelvétel során létrejövő adatbázist munkatársaink több szempont szerint ellenőrzik, és a TNS hagyományos módszerrel felvett, nagy mintás hazai internet-alapkutatásának eredményeiből származó adatainak felhasználásával súlyozzák. Szigorú módszertani eljárásunknak köszönhetően a kutatás reprezentatívnak tekinthető a webet legalább heti rendszerességgel böngésző hazai internetfelhasználók körében" - nyilatkozta Klenovszki János, az NRC ügyvezető igazgatója.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek